Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-22 / 94. szám
3. 1919. április 23. EGRI U J 3 A G i sok szerfőiyi pralaíár hallgatott végig a városházáié! s egyeasgu lelkesedéssel tette ismét magáévá a proletáruralom egyedit üdvözítő eszméit. A »agy gyilést az egri szocialista- párt egyesített dalárdája a Marséit- Issei vei vezette be, amely után Vályi istváa a gyfilés elnöke nyitotta meg a gyűlést, eki átadta a azét Biermasn istváa budapesti ki- lűldötteek a gyűlés száaekának. — Eljött ide Egerbe — mondotta — ebbe a papi városba, hegy slhszza a badvpesíi munkások üdvözletét s szeretetét az egri muuká- sekuak, dolgozóknak. Nem azt a testvériséget s szeretetet, amelyet a/ck a régiek hirdettek, akik nem bittsk Ssmagukiaak, akik nem voltak testvérek. Törvényeket hirdettek, de hol uralkodott eddig az a tirvéay, amely limeadetta volna azt, hogy az ember, emberhez méltóan laktassék s egyformán lehetővé tégy« a tisztességes ruházkodást és azt, hegy az emberek tisztes«égésért rétjének. Szabadság nem volt, mert antiker a saját érdekeik jiváért küzdöttek a dolgozók millióit a lemészárlással feayegették, a vágóhídra cipelték, ha tégy szót mertek szóiani bilincsekbe verték őket. Tehát nem uralkodtak a testvériség s a szeretet szellemében. így kellett eljönni annsk az idősek, amikor mi magyarok követifik az orosz példát. Körülöttünk forrong a világ, ott is terjednek a mi ess- ásóink s büszke öntudattal mondhatjuk, hagy egyike voltunk az ol- sökeok, akik kikiáltottuk a Tanáé» köztársaságot, a proletár diktatúrát. Behatóan ismertette a diktatúra lényegét. Elmsndotfa, hogy diktatúra addig is volt, csakhogy a kevesek uralkodtak a • nagy tömegek felett, j« g most a tömegek uralkodnak a kévés kiváltságosak feiett. És ez az igazi becsületes diktatúra, az igvá demokrácia, a népuralom. Most a nép maga választja azokat, akikhmi megbízhat s akik az érdekeiket szolgálják. Ezieila diktatúrával nyomjuk el az elnyomóinkat. A diktatúrát azért létesítettük, hogy oJérjfik a végcélunkat, a szocializmust. Az uj társadalmi rendben helyet adunk mindenkinek Helyet adnnk az iatelleksuelekaek is, ha dolgozunk, ha a nép látja, hogy a kapitalista érdekeket nem szolgálják többé s megbízhat beütök. Mindest aisdeskié! Se azokba.* nem azt jelenti, hogy mindenki, ami hí delei keze Agyéba esik eidugjt, megáhos kapuim]*, mert ezáital csak a zavarok km forrását érjük ol. Ezt a Tanácssöziársaság megakadályozza. A gyár és a gép nem egyen emberekké, hanem az egész emba riségé, amely olyan c*a!ádot jelent, amelyben mindenki dolgozik a a saját munkája után keli megélni a család- tagnak. Mtrt ha gépek, a gyárak, a nagy házak, nagy földek egyeseké, . akkor ismét a kizsákmányolás rendszerét alapítjuk msg, ismét esak egyesek szereznek vagyont. Aki önhatalmúlag szembeszáll e rendelkezéssel, az nem proletár, az ellenforradalmán Nem igaz az, hegy azoktól szedik el a kis vagyont, akik eddig a két kezük munkája után kirántottak össze egy kis földet, vagy házat, hogy a kiafföldjéa dolgozzék tovább, hanem előszedték a kizsákmányoló kát, a tőkéseket, kemmunizálták a nagy házat, a nagy földet, hogy az urzk ne éljenek belőle munkauélkfil. A kis vagyonra és házra a Tanács köztársaság nem vágyódik. Irt Egerben a hires beríerms'ő városban magyarázatra szorul a szesztilalom. Az egyik ok a szász- tilalomra az, hogy a jobb korszak megalapozásához és munkához jé- zai munkálkodás kell. Az uj társadalomnak józan emberre van szüksége. Be van egy másik, sokkal komolyabb oka a szeiztitallomnak. Az ország körfii van zárva egy kapitalista nyugattal. A külföld csak aranypénzen ad nyersanyagot, saj nos arannyal nem igen rendelkezik az ország s igy misdesféle terményért csereskció uijáa kapjuk meg a nyersanyag készleteket. Külföldön igy a korétt is sok mindest kaphatnak majd s az embernek inkább kenyérra van szüksége, semmint borra. A bort az állam megveszi a bortermelő gazdáktól és fehasználja , azt az emberek megélhetésére. Fő- l dolog az, hogy megéljünk s nem jj pedig, hogy mulassunk. Ezután a 1 kommuuiiták és a szocialisták egye- jj sfiiését magyarázza a szónok. Majd j rátér a vsllásrs. A mai rend ellenségei azt hireiz- taltéh, hogy a komrauaízrauí ki akarja Ltani a vallást. Ez hazug rág mert a kommun államban a vallás ruiaden- kinsk s privát ügye Higyjen mindenki amit akáir osas azt uom engedheti meg, hogy a papok közébe legyen mieden hat« lom a vallás ürügye alatt és béklyóba verjék az embereket. Miuden villásunk totjes szabadságot sdiunk, mindenki azt a vattást követheti, amit akar kö etni, de senkire ssm eiészakcUiaijuk azt. Nagy hatást keltett, amikor arról szóit, hegy Krisztus nsm a gazdagok, hanem a szagéuyek vallását hirdette. Az utódai, a papok hatalomra és gazdagságra törekedtek, pedig Krisztus igy tasiíotla: »Könnyebb a tevétek átmenni a ti fokát, wiat a j gazdagnak bejutni a menyerszágba*. Eszerint a papok eddig nem juthattak be a menyersságba. Most amikor a szocialisták elvették tőlük a vagyoat, csak hálával tartózhatlak nekünk, mert ezentúl minden pap j élvezheti az igéretfő'djét, amelyet * edd;g a saogéuye ssk Ígért. Mindig ane^voit az eitautét a város ? éii a falu között. Kürtők az oka & ' f g« kizsákmányoló reudszor volt. A nagybirtokosok uszították őket egymásnak. Most a tanácsköztársaság egy családot létesít s ebben a esa- ládban egymásra vagyunk utalva. A proletárt dús egyetlen család lett, amelyben a tagok egy része odaadja a másiknak, amije van. De azt is bizonyítja, kegy minden ami van, nemcsak áz egyes fizetnek munkásaié, basem az egész munkásságé. A föld nem kizárólag azé, aki mfiveii, kauern azé is, aki a városok gyáraiban robotol, a bánya nemcsak azé, aki a bányákban dolgozik, hanem azeké is, akik a gyárakban, a földeken dolgoznak. Egymásra utalva, egy I másért kell dolgoznunk. Az öt éves bábom mindent leró®- ; bolt, azt helyre nem hozhatjuk má- ] rőt holnapra. Használjunk fel min- | dent, hogy előteremtsük azt, amire j az emberiségnek szflksége van. ízt a munkát úgy oldhatják meg, < k , összefogunk s testvéries támasz- kodással dolgozunk a jötrő érdekében. Minél iöb'-et termelünk annál többet ; tudunk adni a dolgozóknak. Aki munkás az termeljen ée akkor min desski jói fog élni. Végül ne felejtkezzünk meg a vörös hadseregről sem Mi azt akarjuk hogy a háború megszűnjön. A hä borút mindig a tőkések idéz ék elő j s a vörös hadsereg a tőkések letö- j résén s ebből folytatóhgosan a bá- í ború ellen küzd, hsrea!. A dolgozó I nép felszabadításának (az ellenségeit akarja letörni a vörös hadsereg. Ez az utolsó hadsereg, mely küzd a hadsereg ellen, hogy a világszövetség j létrejöttével megteremtsük a világ- \ békét. Eddig nyomorban éltünk, máshol pedig paradie8»m voit. A két világközt egy ériisi mélység volt, amely elvé- l laszfott bennünket a jobb világrész- | fői. Töprengjünk rajta, hogy a mély ség felett átmenjünk s sok, nagyon sok gyötrődi« után végre ráléptfiuk az u ra. Most rajta vagyunk s visz- szafordulás nincs, mert akkor lezuhanunk s örökre elvesztünk. A megkezdett utó» feUzegzett fejjel esak előre menjünk, hosy egy jobb világba jussunk, ahol a boldogság vár reánk. A nagy hstásu beszéd után a tömeg lelkese« é tette a szónokot s a proletárdiktatúrát. Az egyesített rautikásdalárda az ictemacionálét énektite s a gyűlést Vályi István elnök zárta be. OJsazarszá,» a torrads- Im »tilt. Budapest, ápr. 22. Párisi j;l*até?ek egybehangzóan megállapítják, hogy Olaszország scrsdöitö válságun k utolsó éráit éli és a legközelebbi időben vagy bolseviki vagy köztársasági fórra dalom kitörésire lehet száaitani. Az egész országot lázas nyugtalanság tö t! el s eapeiVa fádéinak elé miideísfeié forradalmi kitörések. Fegyverbe proletárok! Á proletárság fof fegyvoraése — Saját tudósítónktól. — Eger. április 22, Arra a hírre, hogy a proletárság megváltó forradalmát külső és belső ellenségek, gonosz kizsákmányoló, ragadozó körmeikkel széttépni akarják, mint valami háborgó tenger csapott föl a magyar proletárság haragos ereje országszerte. ! Egerben is egytől egyig talpra állt minden proletár a proletáruralom és a proletár-haza védelmére s egész nap ezernyi ezer tömegek vonultak föl a városházára ahol a városi alkalmazottak, postások, banktisztviselők és alkalmazottak, a közalkalmazottak, tanítók, biztosítási tisztviselők és alkalmazottak gyűltek össze, továbbá a volt katolikus legényegylet nagytermébe, ahol az építő munkások, famunkások és vasmunkások jelentek meg, a munkásotthonban a szabók, cipészek, dohánygyári férfiak, borszövetkezeti és szeszfőzdéi munkások gyülekeztek és a Kaszinó nagytermébe, ahol a nyomdászok, kávéházi és éttermi alkalmazottak, kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők sorakoztak. Azonkívül külön gyülekeztek a vasútnál a vasutasok, saját helyiségükben a malommunkások és a Kaszinó könyvtárhelyiségében a kisiparosok. És mind ott voltak. Mind lelkesen, viharzó elszántsággal arra, hogy fegyverrel kezükben megváltsák a proletár-uralmat, a proletár rendet, ami az életet jelenti ma. A sok sok ezernyi proletártö- t megnek az egri szocialista pártvezetőség tagjai ismertették a | jelenlegi helyzetet, amely szükségessé teszi az egész proletárság [ fegyverbe szólitását. I A különböző helyeken összegyűlt proletárok mind, egy szivvel 1 lélekkel vállalkoztak a védelemre f s ma Eger városában egy valósá- í gos proleíárhadsereg vas ércfala őrzi a proletáruralmat, a proletárrendet, készen arra, hogy harcba szálljon ugy*a külső, mint a belső ellenséggel. Egerben nfhgában is ma sok sok ezer kemény halálraszánt harcosa van a proletáruralomnak, úgy hogy a legvakmerőbb fantáziájú ellenforradalmár sem remélheti gonosz álmainak megvalósulásit. _ „ 4 -.#?*•’. Isäsereg vszérfctrí féaiSie. Budjpssí, április 22. A Mégysr Távirati Iroda jelaati: Bth u Vilmos h;idü/yi nrp'iztos a tíszln.ali »őrös fc^dsereg vezérkari fősök;»** Soamfad Aurél eivtársat *e»sz:e Ü, ski ud alevőleg európai hirü hídLercgtscrvező.
