Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-13 / 87. szám
XXVI. évfolyam. 1919. április 13 vasárnap 87. szám Ara 20 fillér Előfizetési árak: Hirdetési árak: Qelyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Msfllalanik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Soronként i Nyílttéri kSzlemény 3 K,bírósági ítéletek, kés ■ gazdasági kSzlemények, gyászjelentések 1*50 K. Jótékony- céln egyesületek, bálblzottaágok értesítése), lelSIHznttfe nyugtázása 60 HU. Eljegyzések, házasságok, köszónetnUU- vánitások 10 torig 16K. - HIRDETÉSEK! egész oUk- las «00 K, hasábonként és centiméterenként haM- ságok, gazdaságok éa hivataloknak t-60 K, magáncégek- — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldalon 1’60 K. A proletárdiktatúra szelleme. Eger, április 12, Amint a magyar proletariátus előtt szertefoszlott a «reformista délibáb», amint tűrhetetlenné vált számára a tőke által teremtett helyzet, egyetlen hatalmas lendülettel legyűrte a burzsoáziát. Vérte- len győzelmének titka, táborának egysége, tömegeinek szervezettsége. A kapitalizmus gigászi építmény, oszlopait kidönteni, srófjait kiszedni kemény feladat. Évtizedeken át épült és megerősített bástyákat kell összezúzni és évtizedeken át uralkodó és kizsákmányoló termelési rendszert kell átszervezni. A szociálizmus tanításait kell valóra váltani, uj termelési és társadalmi rendet építeni s ennek a hatalmas munkának elengedhetetlen feltételei : kérlelhetetlen diktatúra fegyverrel és felvilágosítással, öntudatos, elszánt harcosok, a programúinak teljes ismeretével biró, meg- győződéses és önfeláldozó vezetők. Munkás és munkás között áthidalhatatlan különbségek vannak. A szervezett munkásság egyrésze évtizedeken át szívta magába Marx nagyszerű tanításait, titokban tar- . főtt megbeszéléseken s üldöztetésen át tanulta meg a fegyelmet és a céltudatos komoly munkát. Mások csak nemrég kapaszkodtak fel a forradalom robogó mozdonyára lelkes, harcos erők, de homályosan - látják a célt, nem érzik át a dik- j tatura értelmét és jelentőségét. S ! vannak határozottan káros elemek is, konjunktúra lovagjai és szélhá- j mosai is a forradalomnak, kik teg- i napról-mára kommunistává, anar- j chistává vedlettek s kik ahelyett 1 hogy a kapitalista termelési rendszer nyakára tennék a hurkot, a pulykát ragadják torkon. Minden, ami e nagyszerű napok- ' ban történik, fölemel bennünket és meg- rémiti a burzsoát, ami megdobbantja a sziveket és elkápráztatja a szemeket, mindez nem kitalálás mindezt nem csinálják, j hanem a viszonyokból teremtődött ; meg. A kapitalizmus, annak nyomorúsága és szenvedése volt a ; tömegek «fölheccelője* ahogy Marx szokta volt mondani. Őt kell olvasni és őt kell idézni. Ő is határvonalait vont az öntudatos bérmunkás, a dolgozó miliők és minden rothadást szolgáló «gzülevész« proletárság között. Megállapítja, hogy «ez az elem a régi társadalom legalsó rétegeinek passzív rothadása, mely egy-egy íproletárforradalom révén hellyel-közzel belesodródik a mozgalomba, de egész élethelyzeténél fogva inkább lesz hajlandó arra, hogy reakciós üzelmek zsoldjába álljon.« A diktatúrának éber szemekkel kell ügyelni, hogy céljának megfelelő forradalmi szellemétől el ne tántorodjék. A diktatúra komoly munkásait és [harcos katonáit át kell halni a bolsevizmus forradalmi erkölcsének. A diktatúra minden intézkedésének és közbenső eredményének összhangban kell lennie a végső eredménnyel. Szét kell ütni a kapitalizmus intézményei között elszántan, szentimentaliz- mus [nélkül, de nem azért, vagy nemcsak azért, hogy külön-külön rémisztgessük, zaklassuk és fojtogassuk a burzsoát, hanem azért hogy uj rendet építsünk. Szervezett komoly és értékes proletárok irányítsák a diktatúrát fegyelmezettséggel és szervező erővel. «A tanácsrendszer a proletárság diktatúrájának egyetlen szervezete —■ Írja Lenin, — amely lehetővé teszi a szociálizmusra való legsimább átmenetet.» A most összeáló munkás-katona és földmüvestanácsokat nagy munkájukban mindenütt Lenin szelleme és tanítása vezette, hogy a munkával együtt a felelősséget is vállalhassák. A szocializmus ragyogó hajnalra virradt. Kipróbált, öntudatos harcosok bizonyára diadalra viszik tanításait. Csak elszántan és rendületlenül nézzenek előre, múlton és hibákon okulva, fáradságot nem ismerve, szervezzék az uj rendet, az igazságosabb és magasabb rendű jövendőt. A tömegek forradalmi ereje és ösztöne végzi.el ma az évtizedek munkáját, k,ket azonban kell, hogy a forradalom és diktatúra szelleme hasson át és Marx örökéletü tanitása: «Az egyik nemzet tanulhat és tanulnia kell másoktól. Ha valamely társadalom a természeti fejlődés törvényeinek nyomára jutott I is ... természetszerűleg sem átugrani, sem elparancsolni nem tudja a fejlődés fázisait. De meg tudja rövidíteni és enyhíteni a szülés fájdalmait.» á fogyasztás szervezése j Irta: Kolacsko?szklj Lajos. A termeié?, a javak forgalomba . hozatala és a fogyasztás a társadalom gazdasági anyagcserének hár más alapvető jelensége. A kapita- lisztikus termelési rendet, ami a magántulajdonra van alapítva, jellemzi a termelés és a fogyasztás anarchiája. A termelés csődje az utóbbi időben csaknem állandóan észlelt gazdasági válságok, a túltermelés és a sztrájkok formáiban mutatkozott. A fogyasztás — vagy ami egyre megy — a használat anarchiája árdrágításokban, lénckereskedésekben, piaci uzsoraárakban, csempészetben, végeredményben Ínség, nélkülözés és hiány által nyilatkozik. A Termelés anarchiája a termelési eszközökön való magántulajdon és az u. n. „szabad verseny“ meg nem engedése által önmagétól megszűnik. A gyárak, a bányák, az uradalmak, a nagyüzemekben kiformálódott nagy gazdasági egységek, a nagykereskedő cégek és vállalatok szocializálása már is folyamatban van. A fogyasztás anarchiája csupán ennek szervezése által szüntethető meg. A legfőbb ok, ami a fogyasztás zűrzavarait előidézte, azon körülmény, hogy a fogyasztás a magánháztartások keretein belül esz | közöltetett. Ezen eddig követett ] rendszer a magáncsereaktusok egymásba fonódó tánca gazdasági kir;ö végeiben és bűneiben viseli halálos ítéletét. Minthogy a fogyasztás — a termeléshez hasonlóan — a közelmúltban jelentéktelen gazdasági egységek : amott háztartások, emitt egyes üzletek közt elaprózódván az egységes Összefoglaló kapcsolatnak híjával volt, előállott az a szomorú helyzet, hogy a szükségelt árukat az kapta meg, aki a legtöbbet kínálta énük, s így a kevésbbé tehetős, de fogyasztani azért óhajtó vevő kimé- lenül háttérbe szorittatott. A Kommunista társadalmi rend kialakítását célzó tevékenységünkben a termelés szocializálása, kell hogy a fogyasztás szervezése által sürgősen kiépíttessék. A munkás osztályra vár a fogyasztás megszervezése, ami a ház- és az utcai bizalmiférfi rendszer bevezetése által történik. Egy egy negyed utcai bizalmiféríiai együttesen megÍ alkotják a negyedek bizalmiférfi testületéit. Végeredményben ezen utóbbiak feladata lesz az áruelosztó központokkal állandó kapcsolatot létesíteni. Az áruk igaszságos e‘osztása ezen közbeiktatott szervek igénybevétele által remélhető. E rendszer mellett élelem, ruha, lakás — minden szigorúan számon van tartva, s a szétosztása a rendelkezésre álló készletek arányában becsületesen hajtatik végre. Minden bérház, minden utca, minden negyed, s külön mindem város vagy község megannyi fogyasztási szövetkezetté alakul át, amelyek a fenti kategóriák szerint az az igényeket megállapítván a forgalmi hivatalok közbejöttével megszerzik a szükségelt cikkeket és azokat tagjaik közt szétosztják. A jövőben a liszt, a hús, a cukor, a dohány, a bőr, a kocsikenőcs, a petróleum, az ostornyél, a tükör, a nadrágtartó, a csizma, a lekvár, a gallér, a harisnya, a kalap, az élesztő, a hordó, a kalapács, a teknő stb. beszerzése ezen utak és módok felhasználásával eszközöltetik. Nagyon világos, hogy a kereskedelmi tőke ily rendszer teljes kiépítése után lassanként elsorvad. Miután a termelési ágyak és a fogyasztói kommünök között a kapcsolat köz vetlen, az áruközvetités kapcsán kialakuló kereskedői profit megszl- nik, nincs szükség eladásra és vételre, elhal a tőzsde, a piac, a verseny. Mindazok, akik a kapitalisztikus termelési rendben csak közvetítettek és drágítottak, a kereskedők, az ügyvédek, az üzérek, az alkuszok, az ügynökök stb. a fogyasztás szervezése után sózott piócák módjára hullanak majd le a társadalmi organizmus testéről. A nagy központi szervezetek, miután az egyesek munkáját előre elkészített terv szerint a többiekével egy harmonikus egésszé kerekítették ki, az egész társadalmi gazdálkodást és ebben a termelést és a fogyasztást tudományosaB, a természeti törvények szolgálatba fogadása által tervszerüleg szervezett módon intézik. A gazdasági életben az esetlegességek és a meglepetések száma a minimumra redukálódik. Egyes helyek bőségei és hiányai közt mutatkozó differenciák a gazdasági szervezet középponti és közvetítő hivatalai tervszerű, egymásbavógó munkája folytán a jövőben elő nem fordulhatnak. Általán a társadalmi rend, a közgazdaság és az egyéni élet berendezése ebben a kommunista államban az eddiginél egyszertbb és kézzelfoghatóbb lesz. Ezen egyszerűség azonban az élet kiéihetése kárára visszafejlődést, kulturális hanyatlást nem jelent. Az éiet megtisztul, őszintébb lesz, mint eddig. Mert a belsewiki vihar essk a társadalom hazugságait, arcpintőit és hamis értékeit söpri el.
