Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-04-11 / 85. szám

XXVI. évfolyam. \ ?Jli. április 11. pénttk 85. mtm Ara 20 fillér Előfizetési árak: Hirdetési árak: Oelyben és vidéken postám küldve egész évre 5S korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre tZ50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik héttő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Soronként ■ Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kés • gazdasági közlemények, gyászjelentések 1-50 K. JótáhaQV célú egyeeSletek, bálbizotteágok értesítései, felüliseMoéfc nyugtázása 80 fitt. Eljegyzések, házasságok, köszösetufg. ffáoitások 10 sorig 15 K. - HIRDETÉSEKi egész eáCt- las Mf K, hasábonként és csntiméterenkéat ludá* Ságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáaeégek’ — nek l K, szsilaghlrdetés szövegoldalon 1-50 K. — Tanuljunk és tanítsunk Eger. április 10. Még messze vagyunk a céltól, amely a mi ideáljaink teljes meg­valósulását jelenti, még hosszú az ut addig, amíg a proletártöme­gek jogos, igazságos vágyai töké­letesen maradandóan megvalósul­hatnak. Eddig csak az történt, hogy nehéz rabláncainkat szétszakítottuk és néhány lépést tettünk azon az utón, amely az eddig megalázott, kizsákmányolt, félrevezetett töme­gek igéretföldjére vezet. De már megindultunk, — már megyünk a ♦őrös lobogó alatt. Mienk a világ minden szenvedő lépe és ellenségeink a dölyfös kapitalisták, a gonosz militaristák, a zsarnok imperialisták, akik kész­séges lakájaik segítségével eddig jármukba tudták fogni a népet, kogy önző érdekeikért vérezzen és az ő számukra izzadjon verejtéket. Mindent fölhasználtak ellenünk, nem voltak válogatósak az eszkö­zökben, hogy uralmukat fentartsák. Jól értették a módját annak, hogy lőhet a járomba fogott nép véré­ből hasznot huzni. De hogyan ma­radhatott meg a kapitalisták kis tábora a nép hatalmas, beláthátat- lan tömegeivel szemben ? Ma már látjuk miként történhetett ez. ( gy, kogy éppen a tömeget használták föl a tömeg ellen, a proletárt a proletár ellen. Félrevezették őket kazug jelszavakkal elrejtették elő­lük a 'világosságot és a tudatlan­ság sötétségében egymás ellen ve­zették azokat, akiknek egymás mellett lett volna a helyük. Ez a módszer mindig jól bevált és ezt az eszközt akarják újra felhasz­nálni, mert a harcot még csak látszólag adták föl. Pedig hiába minden erőlködés, a szocialista tanok igazságának lényénél egymásra találnak és egymásra ismernek a szenvedő, megcsalt milliók, összefognak a testvérek és száműzik őket örökre! Ledöntenek minden gőgös bálványt és fölemelnek minden nyomorgó, dolgos szolgát. A régi korhadt tár­sadalmi rendszer nem jön többé vissza, nem engedjük meg, hogy a nép gonosz szellemei föltámad­janak sírjukból. Azt, amit elérünk, megtartjuk, sőt tovább fejlesztjük, haladunk föltartózhatatlanul és le­gázoljuk azt, aki utunkba áll. A mi gyönyörű eszménk a szenvedő emberiséget megváltó szociálizmus ne legyen dogma, hanem tudáson józan tanításon alapult meggyőző­dés, amelynek tudományos vége­zetéről visszapattannak megfertő­zött nyilaik. Tanuljunk és tanitsuk elvtársainkat, hogy megismerjék mozgalmunk történetét, fejlődését, jogainkat és kötelességeinket és fegyelmezetten, öntudatosan halad­jon minden proletártestvér azon az utón, amely az igazságos, szebb, és jobb jövő felé vezet. á Forradiisü Kemáiyzé- Uises reideistei. Aü öirhaíalmx intézkedések ellen. A Forradalmi Kormányzótanács XLU. számú rendolete. Mindenki, aki önhatalmúlag c»c- j lekszik és erőszakkal vagy fenyege­téssel láp föl akár magánosok, akár ! «gyes csoportok érdekéken, apróié- f. tériátus egységét bontja meg • és ezzel a prtlefáriálns győzel­mét veszélyezteti. A proletárdikta­túra nem ogyes emberek vagy cso­portok diktaturájít jelenti, hanem azt, kogy az egész proietáriátus a maga egységében kényszeríti rá akaratát a Kizsákmányold osztá­lyokra. Aki tehát szembehelyezkedik a Forradalmi Kormányzótanács aka­ratával, vagy a Forradalmi Kor­mányzótanács fölhatalmazása néikfil, önhatalmúlag erőszakos intézkedése­ket tesz, magával a proletárdiktaiu • ■ iával ssáll szembe és a proietáriátus ügyének árulója. Elrendeli tehát a Forradalmi Kor­mányzótanács, hogy forradalmi tör­vényszék elé kell állítani mindazo kát, akik önhatalmúlag intézkednek - olyan ügyekben, amelyek a Forra­dalmi Kormányzótanácsnak, az egyes népbiztosságoknak vagy az alájuk rsndelt hatóságoknak intézkedései körébe taitoznak. Különösen súlyos bintetés alá esnek azok, akik jog­talanul fegyveres erőt (őrséget vagy katonaságot) vesznek igénybe. A forradalmi töivényssék halálbkate- iétt szabhat ki. Minden kxzszüktéflötl tikk fflott a közellátási xépfeiz- tösság rendelkelik. I A Forradalmi Kor iányzótanács XL111. számú rendelet*. A közélelmezési népbiztosáig £t~ j alakul közellátási ntpbiztossággá. Hatáskörébe tartozik & rendelkezés minden élelmiszer és a közvetlen fogyssztás céljaira szolgáló roiadtn egyab közszükségleti cikk fölött. Az ilyen Aruk forgaíombakozatalival foglalkozó intézményeket a közellá­tási népbiztsaság felügyelet alá veszi. A tilmgyárak és mtzlk keni- mnniztlása. * A Forradalmi Kormányzótanács XLV1II. számú rendelem kimondja, hogy a magyarországi Tanácsköz­társaság köztulajdonba voszi — te­kintet nélkül a bennük alkalmazott személyaet létszámára — valamennyi filmgyárat, filmlaboratóriumot, fifm- kölcsönzéválialatot, rokonipari üze­met, valamint a mozgóképszínháza­kat, minden ingó és ingatlan va­gyonukkal, ennek tartozékaival és az üzom folytatására szolgáié kész­pénzzel együtt. A nyári időszámítás. A Forradalmi Kormányzótanács XL1V. számú rendelete kimondj», hogy a Magyarország terflletén je­lenleg használatos egységes „köz­európai“ időszámítás 1919. április lfi-étő! kezdve 1919. szeptember ? 15 éig akként módosul, hogy sz uj időszámítás a jelenleg általánosan használt egységes „köseurépsi* idő­számításhoz képest agy órával (fű peresei) előbbre lesz. X gyófyszfriár&k és dro- I gui*taft2lftek kommtmizá- lása. A Forradalmi Kormányzótanács XLV1H. száma rendelet« kimondja, hogy minden gyógyszer-vegyézeti izem (gyár, iparvállslai), a mely gyógyszerek előállításával, földolgo­zásával foglalkozik, mindén gyógy- 4 sxeráru kereskedés, minden gyógy­szertár, továbbá a kötőszerak, or­vosi műszerek, betegópvláti cikkek gyártásával és elárnsitásával foglal- , kozó vállalatok köztniajosnnak nyil­váníttatnak de Szemüket további intézkedésig az eddigi keretekben fűntartani és folytatni kötelesek. A ssewéiyizállité k«9sik és lofftk le­foglalás*. I A Forradalmi Kormányzótanács a : személyfuvarozás biztosítására le­foglalja Budapest, Kispest és Újpest ; területén bárkinek birtokában lévő összes személyszállító egy és két- fogatu bérkocsikat (számozott és számozatlan), lovakat, alkatrészeket, \ fölszereléseket, segédanyagokat és 5 s takarmányt, valamint az Izem oél- f ' jaira szolgáló istállókat ás egyéb ; I helyiségeket. A birtokosok 1Ó éig a : Magyarországi Forgalmi, Szálliiáii I és Közlekedési Munkások Országos ; Szövetségnél (Stefánia-ut, a volt korcsolyapálya pavilonjában) kap I ható összeirólapot átvenni és azt I legkésőbb folyó évi április hé 20 ig ) I kitöltve ugyanott (^szolgáltatni tar toznak Az igény bevet«), • főimen- ■ * tán, valamint a' térítés módozatai felől újabb rendelet fog intézkedni. Ezenkívül lefoglalja a tanácsköz­társaság a szállítmányozással vagy fuvarozással iparszerien nem fog­lalkozók birtokában levő áruszállí­tásra szolgáló közúti fogatokat, ezek fölszereléseit. A lefoglalás hatálya kiterjed a következő helyekre: Bu­dapest, Újpest, Csepel, Erzsébst- falva, Rákospalota, Kispest, Sutáa- i fok, Pestújhely, Arad, Brassó, Deb- ■ résén, Győr, Hódmezővásárhely, , Kassa, Kaposvár, Kecskemét, Ko­* lozsvár, Komárom, Losonc, Lugos, ; Marosvásárhely, Máramarossziget, \ Miskolc, Nagyvárad, Nyitra, Pécs, Pozsony, Selmec és Bélabánya, Sopron, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár I és Újvidék. A furarcs- és szállíté- ii zeniek lefoglalása. f A Forradalmi Kormányzótanács lefoglalja az összes közúti árufnva- I ros üzemeknek és az összes száL litmányozáii üzemeknek üzemi l oélokra szolgáló összes helyi- \ ségeit, raktárait, istállóit, kectiszi- > neit, minden berendezését és leltári j készletet tekintet nélkül arra, hogy ezek az üzemek a kisipar kereteit I meghaladják- e vagy sem. Az eddigi tulajdonosnak, vala­mint az üzemek munkásainak a köz­pontosított üzemben való elheíye­• zésről külön intézkedés fog töriénni. I H járási tsNáes i Mcgalskitása. \ MsgYái&iztoiták az «gri járás taxáé» tagjait is. — Saját tudósítónktól. — Eger, április lt í Az egri járási tanács tegnap dél­előtt 10 órakor a vármegyeház kis­termében tartotta meg az elsi ala­kuló ülését. Az ülésen az ogri járás majdnem minden községe képviseltette magit a kiküldötteivel, akik azután a köz­ségek nevében delegálták a járási tanács tagjait. Lájer Dezső nyiloita meg az ülést s kifejtette a megjelentek előtt, hogy mi a célja s programmja a járási tanáoaoknafr. A járási tanács azért alakult meg, hogy a kö*ségek ügyes bajos dolgaikat itt közösei intézhessék el. A járási ügyek elin­tézése csak úgy oldhatók meg, ba azt együttesen, ko «olyan a vidékek képriseltetésével végzik. Azután rátér az elnöki és altlnöU választanokra. FeUxéütja megjelenteket, hogy an ülés elnökét és alelsökét válasz­szák meg s egyúttal ajánlja elnök­nek: Veres Ferenc egri lakost, al­elnökiek: Káocor Antal füzesabonyi lakost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom