Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-10 / 84. szám
1919, április 10 A kapiializmus térvényein kivfil helyezte a belsevizmust, nos, a kommunisták mnst, hogy a hatalom az ő kezükben van, térvényen kívül helyezik a burzsoáziát. IV. Miért a szörnytiködés, hogy a kommunisták nyilt harcot hirdetnek a tiké ellen ? Be hiszen a természet, mily az élet tarkabarkaságait himezte bolygónk felszínén, fejlődési kény- szerűségében, midőn az organizmusoknak a viszonyokhoz mért célszerű berendezkedését létesíti, könyörtelenen és irgalmatlanul halad előre a maga utján. A mindenkori tűkéletesség, a harmónia, a célsze röség — mint ilyen — azért konstatáltad, mivel a természet a megelőző fejlődés során mindazt, ami eélszerűtlen volt, szánalom nélkül kiirtotta, elpusztította. A fejlődés, kogy tökéletesebb organizmusok vehessék át a föld fölötti uralmat, a geológiai átalakulások során a triío- biták, a páncélos békák, a szörnyeteg hűltök és a vastagbőrü emlőtök szertelen tömeget lelkiismeretfurdalás nélkül áldozta fel. Aminthogy most is az a mód, ahogyan a torzszüiöt- tekkei és a viszonyokkal szemben kevésbbé ellenálló szervezetekkel el bánik, eréiyét és megalkuvás nélküli bátor előretörését mindennél meggyőzőbben igazo'ja. Nog, a lobogó bolsevizmus is csak egyik megjelenési formája a szaka datianul előre igyekvő természeti erőnek. A proletárdiktatúra eszköze egy, a mainál kétségkívül ideálisabb- ■ak bizonyuló kommunista társadalmi berendezkedésnek. Az osztályharc megszűntetésére irányuló igyekezetében a tőkét mint akadályt irgalmatlanul összezúzza. Korunk tőkéseinek tragikuma abban áll, hogy a bolsevik! evolúcióban, mely gyors és mélyreható változások láncolata, a iemmingek, a kétfejű bárányok és a négylábú csirkék szerepét kell be- tölteniök. Hiába, az emberi nem minden előrelépése lázadás, vér és vas terrorja árán jött létre I Aminthogy Jézus, Spartacus, Bézsa, Ro bespierre és Lenin, valamennyien véres forradalmak vezéralakjai. Csak a burzsoázia tökfeelűtöttségére vall, ha a vérnélküli metamorfózisok le hetigégében hisz. (Folytatása következik.) Változás a menetrendben. Tasati köziekedénünk Debrecen felé. Eger, április 9. A vasusi állomásfőnökség a menetrendváltozás tárgyában folyó hó 5-én közhitekkel kapcsolatban közli, hogy a mai naptól kezdve Füzesabony és Debrecen között a kővetkező változások lépnek életbe: Minden hétfőn indul Debrecenből a 4206 sz. vonat délután § óra 03 perckor és érkezik Tiszafüredre este 8 óra 22 perckor; Tiszafüredről indul minden kedden a 4208. sz. vonat reggel 5 óra 54 perckor és érkezik Füzesabonyba reggel 7 óra 19 perckor. Minden kedden indul Füzesabony- j hé! a 4205. sz. vonat déiutén 5 óra i 72 perekor és érkezik Tiszafüredre t u este 6 óra 38 perckor, onnan minden szerdán indul a 4201. számú vonat reggel 4 óra 24 perckor és érkezik Babrecenbe reggel 7 óra 42 perckor, tehát jövet, menet Tiszafüreden kell éjjelezni. Minden kedden és csütörtökön a Füzesabonyból délután 5 óra 22 perckor induló 4205. sz. vonatnak Polgár felé közvetlen csatlakozása van a 4815. számú vonathoz, mely este 9 óra 35 perckor érkezik oda. Minden kedden és csütörtökön Polgárról indul a 4812. sz. vonat 3 óra 10 pírékor közvetlen csatlakozással Füzesabonyba, hová reggel 7 óra 19 perckor érkezik, Eger, 1919. április hó 8-án. Az állomásfőnök. Proletár-levelek.*) Egy szocialista írásai a burzsoához. Irta: SOMFAI JÁNOS. I. A tömegek művelése. A polgári társadalom értelmisége sokat hangoztatja és mondja még ma is, hogy igen szépek a szociális eszmék, de ezek nem valók értelmetlen tömegnek. Ezzel a ma- gasabb értelmiségü osztályok fog lalkozhaínak, mérlegelhetik az eszméket 8 ha tetszik nekik, elis fo gadhatják, de az értelmetlen tömegek ezeket az eszméket nem képesek észszel fölérni, megemészteni s csak megvadulnak, megbolondulnak tőlük. Tehát — mondják a burzsoa elmék — tessék előbb a tömegeket nevelni és értelmessé tenni s ha az értelmes tömeg meglesz, hát akkor jő. . . stb. Fölüíetes ember előtt egésze« jól hangzik ez a kedves ravasz kis okoskodás. Nevelni kell a tömegeket 8 vy éretté fenni a szocializmusra. A kapitalisták valóban a tömegek nevelésére törekedlek min- | dig. Az igaz, hogy a tanulást úgy ? megneheziíe'ték a proletároknak, « hogy a kapitalista - burzsoa osztályok tagjain kivül a tömegek milliói nem jutottak a tanuláshoz. És” nevelte a kapitalizmus a maga" neveltjeit saját magának s kinevelaé tovább is az embereket a kizsákmányolásra. A helyzet azonban nem ez. A szooiálizmus, akár tetszik valakinek, akár nem, itt van. Meghozta a kapitalizmus telhetetlen kapzsisága, meghozta az idő és beültette szépen közénk, beleültette a neveletlen, műveletlen, értelmetlen tömegek közé. A természeti fejlődés magával hozta, mert valószínűleg nagyon lassúnak, görbének találta azt a haladást, az emberiségnek boldogulását, amelyért a kifejlődött kapitalista társadalom dolgozott és dolgozik. S hogy ez nemis olyan «agy mondás, azt eléggé bizonyítja az, hogy a kapitalista évszázadok nem képesek a tömegkultúrának olyan fejlődését felmutatni, mint aminőt produkáltak azok az évtizedek, ami óta a szociális eszmék megjelentek. * Részletek az trőaak 1913-ban «Két virága (egv siacislUta és kapitalista levelei) cimü köafvébSI, a melyek a polgári elmék oktatására most különösen aktuálisak. Előbb általános műveltséget kell ! teremteni — hangzik a szózat. Mit j akar a szocializmus például Ma- ' gyaroszág műveletlen millióival ? Hát bizony azt akarja, hogy a tömegek művelődjenek, filemelkad- jenek. A szocializmus, a művelődés, a kultúra, a haladás. A tömegnek, az elnyomott, eltiport, kizsákmányolt műveletlen tömegnek szüksége van arra a kultúrára, arra a fejlődésre, arra a haladásra, amelyet a szociális tanok magukban foglalnak. Krisztus is megjelent a tömegben és hirdette tanait, amelyet senki sem értett meg, j amelyekre senki sem volt kinevetve. A kapitalizmus kineveltjcit csak na gyón nehezen tudta, sőt tudja még ma is magának nevelni a szocializmus, aminthogy Krisztus híveinek tömege sem az értelmes zsidó pa pókból és írástudókból kerültek ki. A szocializmusnak igen is oda kel! menni az értelmetlen tömegbe s nem várhatja azt, hogy a tömeg menjen hozzá. A szocializmus éppen azt célozza, hogy a haladás, a kultúra általános legyen, a művelődéshez mindenki hozzájusson, hozzájussanak tehát a műveletlenek is A tömegek müveleilensége különben is a kapitalizmus bűne, A kapitalizmus szándékosan nem művelte a tömeget, mert tudta, hogy a tömeg az értelem megvilágosodásával gondolkozni kezd, a gondolkozó tömeg pedig, a ; mint azt ma már láthatjuk, nem \ hajlandó állati sorban maradni és \ bnta vak igavonó barma lenni néhány ezernek vagy tízezernek, akik \ éppen olyan forma emberek, mint \ akik a tömegben vannak. Ha a szó oializmns tétlenül nézné a műveletlen tömegek nyöszörgését és kínlódását s azt várnia, mig azok maguktól ! vagy a kapitalizmus jóvoltából ne- \ velődnek, akkor elvárhatna talán még nehány ezredévig. De a szocializmus, a szociális fejlődés nem vár. A szocializmus oda megy azokhoz, akiknek szüksége van a haladásra, művelődésre és mozgatja, izgatja, neveli őket. A szocializmus behatol a tömegekbe, beviszi közéjük a haladás, fejlődés, a boldogulás, tehát a művelődés, a kultúra eszméjét és vágyát s neveli, emeli őket a baromsorből j az embersorba. Matalán vannak ] még nagy tömegek, a melyek még j nsm értik meg tisztán, hogy mit akar a szocializmus, deazt már érzik ezek is, ho^y ez a nagy átalakító eszme mást akar, mint amit eddig akartak velük bizonyos embertársaik. Ez másképpen bánik velük, ez javítani akar helyzetükön, j ez emberekké akarja őket tenni. i Ezért mennek utána nagy seregek ma még talán vakon, de minél inkább kinyilik a szemük, amint ezt láthatjuk annál lelkesebben, annál nagyobb tömegben. És ha ma még ! sok a vak a timegben, aki igy rohan, a szocializmus arra törekszik, hogy lásson, halljon, érszzen, kogy megérjen a szocializmus igazi meg- éitésére. Ha vannak még tömegek, amelyek nincsenek tisztában a szocializmussal, arra törekszik a mozgalom, a forradalmi erő, hogy teljesen tisztában legyenek vele. A gyűlölet, a szocializmus által nevelt tömegben, ha ngyan meg van benne olyan mértékben, mint ahogy a kapitalizmus hiidcti, nem a szocializ- * mus bűne, hanem a kizsákmány© j i a a '' lóké, az eltipróké, amely benne lappangott a tömegben mindig s elégszer ki is tört már sokszor azelőtt. Hogy türelmetlen és talán telhetetlen is ez a tömeg, az egészen természetes, hiszen o’y sok ideje nyomorogtak már a milliók, hogy bizony igyekeznek minél előbb kivetkőzni nyomorultságHkból. Ezért a türelmetlenségért a kapitalizmus vessen magára, amely a milliók nyomorúságának és rabszolgaságának szerzője. A szocializmus nem a gyűlöletet tenyészti, hanem az embereknek egymásiránt való megbecsülését és szeretetét célozza. Oda akarja művelni az embereket, hogy ne rabolja el egyik ember a másiktól a falat kenyeret. A vad pénzszerző vágyat és hajszát megfogja szüntetni, mikor a magántulajdonból eredő ir- tóztaté] különbségeket! megszünteti. Amikor egy embernek sem lehet kincse garmadában, amit a másik, a sok millió korgó gyomorral, rongyokban, kidülledt szemekkel nézzen, akkor az elégedetlenség, az irigység s sz egymás irántvaló gonosz indulat sem lesz olyan mint eddig. A szocializmus, a szocialista eszmék hirdetői és munkásai nem a torenytetőn kezdik az építést, mint azt a kapitalista bölcsek szeretik hirdetni, hanem igenis legalulrőJ, leg- mélyról fölfelé, oda föl arra a gyönyörű magasságra. Nem a torony- tető szakad fejére a tömegnek és ha megvadul és megbolondul — ahogy a kapitalista tudósok kifejezik magukat — nem a magasság bo- londitja meg, hanem a mélység, a szörnyű pusztító, emésztő mélység, ametyböl megpillantja a ragyogó világosság tündöklő fénysugarát, a melyből neki egy egy vékony fénysáv som jut és amelyért ki akarja dugni fejét a pince odvából, mert éni, hogy az neki kell, hogy az megilleti őt és elveszik tőle. Most talán még sötét a feje is, kábult, gnndolkozni nem tud, de ha fönn lesz a telin, a työnyörü vüágoság- ban, akkor neki is tiszta lesz a feje, nyugodtak lesznek az idegei, elcsitulnak a szenvedélyei és emberként ölelik egymást az emberek. hírek. Eger, április 9. — Az üzleteket ma ki lehet nyitni. Eger város pénzügyi és kereskedelmi szakosztálya elrendelte, hogy a mai csütörtöki napon az összes fizietek kiayitandók. A szakosztály rendeletében részletesen felsorolta azokat az árucikkeket, amelyeket szabadon lehet árusitoni s amelyekre nézve korlátozások állanak fenn. A szakosztály egyben felhívja a közönséget, hogy csak legfontosabb nélkülözhetetlen szükségleteit szerezze be most, mert legközelebb az njabb ármegállapításnál tetemesen olcsóbb árak lesznek. — Házasság. Weichhart Síri és Palásthy László f. hó 7-én házasságot kötöttek. BE A VÖRÖS HADSEREGBE!
