Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-04-09 / 83. szám

J i S A 1919. április 9 választásoknak, hogy megjelent kö­rünkben illusztris nagy irőnk Móricz Zsigmond is, aki végigjárta vala­mennyi választási helyiséget. Min- denfltt hosszabb időt töltött s figyelte a szavazó prolefárseregei és a sza­vazás menetét, amelyről a „Világ­szabadság“ ban fog majd beszámolni. Az egri választás képét tehát a leg­avatottabb magyar preletáriró tolla is meg fogja örökíteni. A választás lezárása. A választás valamennyi szavazat­szedő küldöttségnél egész nap sza­kadatlanul folyt. A választók egész nap özönlöttek különösen pedig, a délelőtti órákban. De a délutáni órákban is folytan népesek voltak a vájasztéi helyiségek, mig végre este 7 óra után a választási elnökök ki­tűzték a zárérát, majd ennek befe­jeztével a választást lezárták.;; Az «gri válaiztás eredménye. Az egri városi választások intézé­sére kiküldött választási bizottság ma reggel kezdte meg a szavazó­lapok egybevetését és a szavazatok Össze3zámláiását. Tekintettel a sza­vazók nagy számára, ez a munka tetemes fáradtsággal és gonddal járt, úgy hogy a délutáni órákba ‘nyúlt, amig elvégezhették a munkát és megállapíthatták az eredményt, amely szerint az elsé tanácsváiasztásnál ■gerben leszavazott 16475 proletár. A szavazóknak mintegy ötödrésze nő volt. A szavazatok eredménye alapján az Egar városi tanács tagjainak mfgválasztattak: Szepesi András,í^Bata Ágoston, Bravecz Pál, Pogonyi Józse!, Mir- kécki József, Tóth Peták János, Misik Antal, Hajnal Sándor, Somodi János, Tárkányi András, Tóth Ignác, Jaksi Ferenc, Gíffka Ferenc, U?y Andor, Nagy Bálint, Wfllk József, Losoncy Bála, Veress Ferenc, Polgár Lajta, Libertini Ferenc, Babrőcky Sándor, Vályi István, Kelemen Ber­talan, Udvardy Béla, Kolaosko/szky Lajos, Káló Mikiés, Petrik Jenő, Stmaghy Béla, Kovács Domonkos, Rosenvasser Géza, Perger Kálmán, Kovám Lajos, Milassin Kornél Czvan- cziger Lajos, Tóth József, Sós Ignác, Katona István, Csépány Etel, Prokay Mária, Weiss Mária, Barthoa Károly, Lájer Dezső, Fischer Manó, Dege Albert, Fűiöp Lsjos, Paesirszka An­tal, Szigritz Géza, Czobor János, Kardos Lipót, Németi Lajos, Steiner Géza, Riha Erzsébet, Kovács József, Remenyik Lajos, jLoránt Gyula, Gombos Adolf, Oláh Pál, Kal.ovits Alajos,- Kadi József, Demmer Gáza. A választások a megyében. A vármegye községeiben szintén tegnap ejtették arg a falusi tanács­C 'Jt * : választásokat. A választások a leg­több helyen rendben igazi proletár­fegyelemmel folytak le, voltak azon­ban egyes községek, ahol a sötétben áskálédóktél félrevezetett kisgazda- pártiak erőszakoskodtak, itattak, \ vesztegettek s igy akarták megaka- l dáiyozni a nép akaratának meg- ) nyitvánulását és egyben a proletár- f uraimat diszkreditálni. Különösen dühöngött a régi réakciések terrorja s régi korrupt választás komiszsága Feldebrőn, ahol etetéssel és itatással és erőszakossággal sikerült is meg- ! hamisítani a népakaratát. A direktórium intézkedésére eze­ken a helyeken a kolomposok ellen a legerélyesebb rendszabályok tör­téntek, a feldebrői választást nyom­ban meg is semmisítették s az iz- gatókat és lázitókat letartóztatva az egri forradalmi törvényszék elé állí­tották f A prsletirdlktalsra uik- i ségessiiéuk igazolása. Irta: Ktlatekovsikij Lajos. — Két közlemény. — Eger, április 2. 1 I. A polgári társadalom szervező • alapelvét azon struktúrájában kons- \ tatáit jelenség képezi, hogy a tőke 1 a munkát kizsákmányolja. Ami nem is lehet máskép, hisz a tőkeképző- > dés megindítója a munka kihasz­nálása kapcsán mutatkozó érték- többlet. Az öiszes eddig isméit { munkarendszerekben: a rabszolga­• ság, a jobbágyság és a modern 1 bérmunka intézményeiben [a gazda­ságilag erősebb osztály kizsákmá- | nyoló joga kíméletlenül érvényesült. I A koliekiivizmu3 a tőire köztu ; lajdonba vétele áital a kizsákmányo- j lás megszüntetését célozza. Mig a I kapitaiisztikus termelési rend szerint a nép nagy tömegeit néhány bitorló | sajátította ki, a kollektiv társadalom- j ban a kevés számú bitorlót a dol- ; gozék tömegei sajátítják ki. Az osz- I tályharc egy haladottabb fejlődési j fokot jelentő társadalmi összhang ja- ! vára megszüntette. Erre módot nyújt azon társadalmi berendezkedés, a I mely a fizikai és a szellemi munkát ! teljes értékében díjazza. Mert ha | ez megtörtént, < értéktöbbletről szó l nem lehet s értéktöbblet hiányában a ' tőkeképződés is elakad. I Hogy a burzsoázia, amely a ka- pitalisztikus termelési rend folytán egy epikureusi élet összes gyönyöri­ÍI légeit kiélvezte, életboidogsága leg­főbb forrásából: a tőke tulajdonsá- gárói nem egy könnyen hajlandó lemondani, ha mindjárt az emberi együttélés egy fejlődöttebb módja kialakításáról is van szó, — azzal a feudális világ és a frascia forrada­lom viszonyának vadságaiban ész­lelt példája után aagyonia tisztában lehetünk. Hisz ellenállás nélkül még a méh .Ham heréi sem adják meg magukat őszi elkerülhetetlen sorsuk­nak ! A torkon ragadott töke, melyet évszázadok hosszú során át, — kezdve conquistádorok meuikéi és perui válalkozásain — rablás, csa­lás, erőszak, lelkiúmeretleuzég és a legridegebb önzés halmozott fel, tiletelhetőleg védekezni próbál. Sa­botage t üz, amerikázik, ellenforra­dalmat szervez. II. Ezt az erős ellenállást a de­mokrácia vájjon képes volna-e le gyűrni? Aligha. A hátaimon lévő tőke a demokratikus terjeszkedést csak addig hajlandó eltűrni, amig létalapjait nem rongálja. jól van, talán a parlamentáris ál­lamgépezet, amelynek hajíőkereke a kapitalizmus, a viszonyok kénysze­rítő nyomása folytán a proletariátus kívánságai bizonyos fokú érvénye sütésének helyet enged, de a múlt bizonyítja, hogy valahányszor a dol­gozók osztálya részéről annak lehe tősége, hogy az állam sorsára a tőkés urakéival ellentétes akarat gya- koroltatik, fennforgóit a bankárok, a főpapok, a mágnások, a földbir­tokosok és a generálisok szent szö­vetsége egy pillanatig sem késett a demokratikus szabadság alapelvein tultenni magát. Demokratikus fejlő­dés esetén, miután a proietáriátus ! képviselői a nagy összeköttetésekkel j és hagyományokkal bővelkedő búr zsoázia melleit a parlamentben C3ak a statiszták szerepét játszották volna, a szocializmus a mindennapi élet apró cseprő gondjai közt elaprózódva, alkuk, egyezkedések és kompremisz - szumok által hiielében megrontva a Kereszténységgel azonos sorsra jut vele, amely, mig a római imperium- mai nem közösködött, hanem a cir­kuszok porondjíia a fenevadakkal heroikus harcát vivta, egy jobb, har­monikusabb társadalmi rend kiala­kításának inkább volt záloga, sem mint a Constantinussal kötött szö­vetség után. (Folytatása következik.) Baaagsigek a villásról, A YAllást senki sem feávtja. A rágalmazókat forradalmi törrénysiék elé állítják. Eger, április 8. A belügyi népbiztosság a követ- ; kező rendeletét közli az egri direk­tóriummal: Egyes hitvány emberek, akik a vallást mindig politikai oéiokra hasz­nálják ki és a vallás ilyen kihasz­nálásából hizlalták magukat, azt a hazugságot terjesztik, kogy u pro­letárdiktatúra a kaíholikus vallást el akarja törülni. Ez a Iegszemenszedettebb aljas hazugság és csak arra való, hegy a becsületes dolgozó embereket félre vezessék és újra zsebrákok és nagy- birtokosok igájába hajtsák. Mi a vallást mindenki magán ügyének tekintjük, azt soha nem bántottuk és aki mást hirdet, az alávaló rágalmazó. Felhívjuk a jóhiszemű becsületes embereket, hogy az illetőket csipjék fülön és állítsák a forradalmi tör­vényszék elé. A tanács-köztársaság kormányzótanácsa. HÍREK. Eger, április 8. ! — Hevesvármegye termelési • biztosi. A szociális termelés nép­biztossága Márkus Bélát Eger város és Hevesvármegye területére, a gyön- | gyösi járás kivételével, ideiglenes 1 termelési biztossá nevezte ki. — Eljegyzés. Mezei Etuskát el­jegyezte Groäzmann Ferencz Egerből. (Minden külön értesítés helyett.) — A dohány jegyrendszer élet- beléptetése A szocialista párttit­kárság ^tudatja az összes szakszer­vezetek vezetőségeivel, hogy ezentúl I trafikot csak jegyre fognak kiosztani. Evégből a szakszervezetek névjegy­zékét a ve-etöségek április 9 ikétől kezdve adják be az ő kaszinó épü­letében elhelyezett párttitkárságnak, | bogy a trafik elosztása körül sérelem I ue essék. í — ákík a 25 és 206 koronás i bankjegyeket nem fogadják el, | forradalmi törvényszék elé Kerül­nek. Eger város pénzügyi szakosz­tálya a következő rendeletét adta ki: Mindazon egyének, akik az uj 25 és 280 koronás bankjegyeket felvál­tani, vagy elfogadni nem akarják, j azok a Forradalmi Törvényszék elé kerülnek. Eger város pénzügyi szakosztálya. — Köszönetnyilvánítás Mind­t azok, kik felejthetetlen jó apánk te­lj metéee alkalmával megjelenésükkel részvétünket kifejezni s ezáltal fájdal­munkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ezúton hálás köszönetün- keí. A •rew&perger család, — Az egri Forradalmi Tör­vényszék a szesztilalom áthágása miatt április 3 án Schultz Ignácz egri lakost I960 korona vagy 2 havi el­zárásra ; a tanácsköztársaság alkal­mazottai eljárását sértő kifejezések használata miatt április 7 ikén Presz- ler Miklós mérnökit 15 601 k. vagy egy évi fogház büntetésre Nagy Ve­ronát pedig fegyvereltitkolásért há­rom havi fogházra ítélte. I — A kistrfcfi kosok figyelmébe. „ A kizárólagos kistrafikosokat felkéri | a pártitkárság, hogy ma, szerdán • délelőtt 16 ódakor a Kaszinóban a pirttitkárságbsn jelenjenek meg. BE A VÖRÖS HADSEREGBE! -m

Next

/
Oldalképek
Tartalom