Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-05 / 80. szám
XXVI, évfolyam. Í919. április • szombat 89. szám Ára 20 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, 3ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétHJ és ünnep ttUni nap kivételivel mindennap. Hirdetési árak: Soronként i Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, kér • flezdaadgl közlemények, gyászjelentések 1-60 K. ] óié kenőéit! egyeetUetek, bálbizottságok értesítései, felfilSceténk nyagtácáse M S1L Eljegyzések, házasságok, köszönet*!' vánkáeok 10 sorig 15K. - HIRDETÉSEK! egész obtains Me K, hasábonként és centiméterenként haté- Ságok, gazdaságok áe hivataloknak 1-B0 K, magáoeégek' — nek l K, szallaghlrdetés szövegotilalon 1*50 K. — H föld népe az uf világban. Eger, április 4. Á preletárdiktatnra által végbement nagy változásokat immár tudomásul vette a föld népe is. Rendben, nyugodtan, sőt örvendező lelkasedéssel fogadták a tanácsköztársaság megalakításának hírét s igyekszik a föld népe is beilleszkedni az nj rendbe. Az ©rszág dolgozó aépe a kétségbeejtő helyzetből nem látott más kivezető utat, mini a kommunizmust, melyet a proletárdiktatúra valésit meg. Szívből óhajtjuk, hegy a föld népe esztatlanu! velünk legyen, szivben-lélekben tegye magáévá ideáljainkat s küzdjön velőnk együtt azok megvalésifásáért. A földmives-szegénység eddigi helyzete nem sokkal különb az igavonó jészágénál. A földmivelő proletár rabszolga volt a múltban s az még ma is. A termelő időszakban embertelen túlmunka, a téii időszakban munkanélküliség, örökszfintele- nül borzalmas nélkülözés anyagi és szellemi javakban: nagyjában ez az ő sorsa. A kisgazda földmivesé talán osak annyival jobb, hogyjanya- giakban kevesebbet nélkülöz, mint a földmives-nincsetien, de ezt csak még túlfeszített munka árán érheti «1: éjjel-nappal lekötött rabszolgája a saját termelői „függetlenségének", százféle formában adófizetője a a kapitalista rendszernek; kulturális nyomorúsága pedig semmivel sem kisebb, mint a proletáré. Élet-e az ő életük? Van-e veszíteni valójuk, ha a régi világrend összeomlik és ej támad helyébe ? Képzelhető-e olyan uj társadalmi rend, mely rájuk nézve rosszabb lenne a mostaninál ? A mai körülmények között életérdek a mezőgazdasági termelés biztosítása, sőt lehetőleg fokozása. A földmives-szegény- ségnek ez elsőrendű érdeke, mert csak igy lehet biztosítani az ipari termelést, igy kaphat a föld népe ruházatot, szerszámot, vasúti közlekedést, orvost, gyógyszert, újságot, könyvet s mindent, amit az emberhez méltó élet megkövetel. Ha a föld népe megteszi kötelességét, az uj világrend számára is szabadságot, jólétet és kultúrát teremt. S hisszük, hogy a föld szegény népe is szent lelkesedéssel szegődik harcos táborunkba. 8 forradalmi Xormángzótanács rendelőtől Köztulajdonba veszik a nagyobb árutizleteket. Lefoglalják a szállodákat és penziókat. A munkaügyi bíróságok szervezete. Visszaadják a kis zálogtárgyakat. A szocializált üzemok vezetői ée tisztviselői helyükön maradnak. Eger, április 4. A Forradalmi Kormányzótanács nagy épitő munkájának oszlopköveiként kell kiemelnünk az alábbi nagyfontesságu rendeletiket: Köztulajdonba veszik az áruflzleteket. A Forradalmi Kormányzótanács XXXI számú resdeletc áru űzi etek köztulajdonba vételéről. 1. § A Tanácsköztársaság köztulajdonba veszi és a munkásság (üzleti alkalmazottak) ellenőrzése alá helyezi: 1. azokat az üzleteket, amelyek nagyban (továbbeladók részére) árusítanak ; 2. azokat zz üzleteket, amelyek a kicsinyben (közvetlenül a fogyasztó részére) való eladás mellett nagyban is árusítanak; 3. azokat az üzleteket, amelyek csak közvetlenül fogyasztóknak árusítanak ugyan, de 1919. március hó 22 én tiz vagy több munkást foglalkoztattak. 2. §. A köztulajdonba átvett üzleteket a szociális termelés népbiztosa által kinevezett üzleti biztosok a volt tulajdonosok bevonásával a szociális termelés népbiztosának utasítása szerint vezetik. Egy üzleti biztos alá több üzletet is lehet rendelni. 3. §. A köztulajdonba vett üzlet munkásai ellenőrző munkástanácsot választanak. Az üzlet minden alkalmazottja munkás. 4. §. Az ellenőrző munkástanácsot j haladéktalanul meg kell alakítani és ke kell jelenteni a szociális termelés népbiztosának. 5. § Ha az Üzleti biztos és az ellonőrző munkástanács között nézet- ehérés merül föl, a munkások nem intézkedhetnek önhatalmúlag, hanem panasszal fordulhatnak a szociális termelés népbiztosához. Ez a rendelet azonnal életbe lép. A szállodák és penziók lefoglalása. A Forradalmi {Kormányzótanács XXXIII. sz rendeleté. A szállcdák és penziók minden berendezésükkel, fölszerelésükkel és készletükkel együtt a bennük foglalkoztatott munkások létszámára való tekintet nélkül, köztnlajdenba mennek át. Az ellenőrző munkástanácsét haladéktalanul meg kell alakítani és be kell jelenteni a szeciális termelés xépbiztesságának. Az üzem berendezéséről, fölszereléséről és készleteiről azonnal leltárt kell felvennie s a szociális termelés népbiztosságának haladéktalanul megküldeni. E rendelet hatálya gyógyfürdőkben és fürdőhelyeken levő szálledákra és penziókra, továbbá bárhol levő szanatóriumokra nem terjed ki. §záz kordiánál kleefe!» köl- eiönt a zálogháznak mest k«ll riöszafizötni. A Forradalmi Kormányzótanács XXXII. számú rendelete. 1. §. Azokat a zálogtárgyakat, amelyeket bármely zálogházban (zálogházi közvetítőnél) 1919 évi március hó 22. előtt 100 koronát meg nem haladó kölcsönösszegért elzálogosítottak, 1919. évi április hé 15 ig a zálogjegyek átadása ellenében minden fizetés nélkül vissza kell adni. Az elzálogosító a kapott kölcsönösszeget visszafizetni nem tartozik. 2. $. Iz a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Végrehajtása a szociális termelés népbiztosának feladata. Á szocializált üzemek vezetői és tisztviselői kötelesek helyüköa maradni. A Forradalmi Kormányzótanács XXXIV. számú rendelete. A szocializált és ezután szocial- zálandó üzemek eddigi vezetői, igazgatói és összes tisztviselői, amennyiben 1919. évi március kó 22-én helyükön voltak vagy szolgálatuk betöltésében önhibájukon kívül akadályozva voltak, kötelesek helyükön maradni és minden erejükkel is tudásukkal az üzemet tovább szolgálni. Fizetésük nem lehet több annál a jövedelemnél, amelyet a vállalattól eddig húztak, de semmiesetre sem haladhat meg havi 3000 koronát. Szolgálati helyükről csak az illető üzem termelési biztosa távolithatja el őket a gzeeiális termelés népbiztosának előzetes hozzájárulásával. Forradalmi törvényszék ítél azok fölött, akik e rendelet szabályait megszegik. Budapest, 1919. április 2. BE A VÖRÖS HADSEREGBE!
