Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-04-03 / 78. szám
XXVI. évfolyam. 19Í9. április 3, csütörtök. 78 szám Ara 20 fillér Előfizetési árak: Hirdetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre la'SO korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes azám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, lókat Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Soronként t Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, köa • gazdasági közlemények, gyászjelentések 1*50 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetéeek nyugtázása 60 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetnek’ vánitások 10 sorig 16 K. - HIRDETÉSEK i egész old*, las 4M K, hasábonként és centiméterenként haté* ságok, gazdaságok és hivataloknak 1*60 K, magáncégek. — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldalon 1*50 K. — UJ világ. Eger, április 2. A termelőeszközöknek és szerszámoknak, a földnek, gyáraknak, vasutaknak és nyersanyagoknak, szóval az élet forrásának tulajdonosai gazdaságilag elnyomják a néposztályokat s ez az alapja az emberiség nyomorának, mindenféle politikai elnyomatásnak, gazdasági kizsákmányolásnak, szellemi és 'erkölcsi leigázásának. Ezért korunk legfőbb feladata, hogy a dolgozó osztályok kiszabaduljanak a kapitalizmus igájából. Ezt a feladatot mindenáron teljesíteni kell.* Hogy az emberiséget most sújtó nyomornak véget lehessen vetni és hogy a máskát az őt megillető jogok birtokába lehessen juttatni: a mai társadalmi rendet, amely a földnek és termelőeszközöknek magántulajdonán, a munkálkodó tömegek kizsákmányolásán és elnyomatásán alapszik, meg kell szüntetni és helyére a szocialista társadalmi rendet kell megteremteni. Ebben a társadalomban a nagybirtok s mindaz, ami a méhében rejlik, a munka összes napszámosai és eszközei, amelyeket a dolgozó néposztályok doiogtevése alkotott meg, az egész nép tulajdonát fogják alkotni, amely testvéri munkaszövetségben élvezi majd az életnek ezeknek a javait. A munkával szerzett vagyont — ebben a szocialista társadalomban — tulajdonosa tovább is élvezheti, de a munkanélküli jövedelem teljesen megszűnik. Csak a társadalom szocialista berendezése szünteti majd meg a társadalomnak ellenséges osztályokra való széttagolását, az embernek emberek, az egyik osztálynak a másik osztály által • való kizsákmányolását és csak i ebben a társadalomban lesz \ minden embernek egyenlő joga és egyenlő kötelessége és fog j mindenki erejéhez és tehetségéhez mérten a társadalom javára munkálkodni. A szocialista berendezkedés naggyá, boldoggá fogja tenni a dolgozó milliókat s az élő nagy világban, e földön fogja megteremteni a mennyek országát. A birtokrendezés és a termelés biztosítása A forradalmi kormányzó- tanács XXVIII. számú rendelet«. A földbirfokrendezés keresztülvitelére és a termelés folytonosságának biztosítására a kivetkező szervek létesülnek: I. A községi birtokrendező és termeiéit biztosító bizottság. Ez a bizottság a község földmi- vestanácsa által választott három földmivestagból áll; munkáját irá- ; nyitja és szakkérdésekben támogatja a vármegyei birtokrendező és tér- í melést biztosító bizottság által ki- küldött szakember (gazdasági biztos), aki egyszersmind a szükséges tér- i vet s javaslatokat elkészíti, a szűk- j séges jegyzőkönyveket felveszi s j amenynyiben határozatokat kozna, azokat írásba foglalja. Erre nézve feladata mindazon intézkedések megtételé, amelyeket a földreformot végrehajtó szervek mii- i működéséről szóló utasítás előír. A j bizottság mindezen ügyekben szavazás utján hozza meg határozatát. í A vármegyei bizottság Máltai ezen községi bizottságba beküldött szak-* embernek szavazati joga nines, a határozatot azonban ő foglalja írásba és közérdekekből megfeebbezbeti. II. Járási birtokrendező és terme- j lést biztosító bizottság. A bizottság a járási földmi- vestanács által választott három földmivestagból áll, működésinek irányítására, az előadói munkakör betöltésére és a folyó ügyek irányítására a tan csba a vármegyei birtokrendező és termelést biztositó bizottság egy állandó gazdasági szakembert küld ki. A járási bizottság feladata első- sorban a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján oly ügyek első fokon valé elintézése és eldöntése, amely ügyekben két vagy több község van érdekelve. Feladata továbbá oly ügyek eldöntése, amelyekben a községi birtok- rendező és termelést biztosító bizottság már határozatot hozott, de amely határozatba az érdekelt felek bele nem nyugodtak. Határozatait a bizottság szavazás utján hozza, de a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által delegált gazdasági szakembernek szavazati joga nincs, a határozatokat azonban ő foglalja írásba és közérdekből megfelebbez- heti. III. A vármegyei birtobrendező és termelést biztosító bizottság. A bizottság szintén három fö!d- mives proletár tagból áll, akiket a vármegyei munkástanács direktóriuma delegál. Ezen bizottság ügyeinek vezetésére, előkészítésére, javaslattételre és szakkérdések kidolgozására a földmivelésflgyi népbiztosság egy gazdasági szakembert küld ki. Ezen vármegyei bizottságnak feladata a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján olyan földterületekre vonatkozó ügyek elsöfokon való elintézése és eldöntése, amely területek két vagy több járás határát érintik, továbbá a termelés irányítása a vármegyére vonatkozólag, de összhangban a népbiztosság termelést irányitó politikájával. Ezen bizottság határozatait szintén szavazás utján hozza. A föld mivelésügyi népbiztosság által a bi zottságba kiküldött szakembernek szavazati joga nincs, de felebbezési joga van. IV. Országos birtokrendező és termelési biztosító bizottság. Esen bizottság a föidmivelésügyi népbiztosság tagjaiból, valamint a Földmunkátok Országos Szövetsége által delegált három tagból áll. A tanács előadóiként a földmivelés- ggyi népbiztostág kebelében levő birtokpolitikai osztály és szövetkezeti osztály előadói munkálkodnak. Ezen bizottság feladata a következő: a) a termelés általános irányítását intézi, b) előkészíti a végleges birtokrendezés szabályait, c) végső fokon dönt a vármegyei blrtokrendező és termelést biztositő bizottságoktól felterjesztett vitás ügyekben, d) a községi, járási, vármegyei bizottságok által elintézett ügyről az országos bizottsághoz e célra kiadandó űrlapon jelentés teendő. A jelentés alapján az országos bizottság a döntést ellenőrizheti és megváltoztathatja. V. Felebbezések magánérdekből. Az érdekelt felek minden bizottsági döntés ellen három nap alatt felebbezéssel élhetnek az egygyel magasabb fokú bizottsághoz. A felebbezés felelt a magasabb fokú bizottság végérvényesen dönt. Azt, hogy a felebbezés folytán a döntés végrehajtását fel kell e függeszteni, azt a bizottság határozza ei, amely n megfelebbezett döntést meghozta. Ebben a kérdésben egyedül a termelés érdeke az irányadó. VI. A jelen rendeletben felsorolt bizottságok a lehető legrövidebb idő alatt megalakitandók, a vármegyei birtokreedező és termelést biztosité bizottságok azonban haladéktalanul már az átmeneti időre. Ameddig a járási és községi birtokrendező és termelést biztositó bizottságok megalakulnak, ezen vármegyei bizottságok kötelessége a vármegye területén szükség is minden sürgős intézkedést ideiglenesen megtenni. VII Ezt a rendeletét a földmivelés- ügyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919. március 39. A Forradalmi Kormányzótanács. Az üzletek bezárása! I A szociális termelés népbiztosa rendeletet adott ki, melyben elrendeli, bogy az árusító üzletek leltározás után a további intézkedésig zárva tartandók. Kivételt képeznek a gyógyszertárak és élővirág üzletek, továbbá a könyvek, papír, papiráruk, élelmiszerek, drogéria és egészségügyi cikkek, őo- hánynemüek árusításával foglalkozó üzletek, ezenkívül órások és olyan üzletek, amelyek gelárusitással nem foglalkoznak. Értesülésünk szerint az üzletek zárva tartása 1—2 napig fog tartani, mig az ármegálbpiíé bizottság rendeleté megjelenik.
