Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-12 / 9. szám
XXYJ. évfolyam. 1919 január 12. vasárnap 9. í; m Ar& 20 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre I2"50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. Jótékony- célú egyesfiletek, bálbizottságok értesítései, telQIfizetések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetig!!- . vánltások 10 sorig 15K. - HIRDETÉSEK: egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1-50 K, magán«égek- i — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldaion 1’50 K. — Polgár és proletár. Eger, jan. 11. * Társadalmunk a válság leg- szörnytíbb óráit éli. A régi világ urai a háború megüzené sével olyan szellemeket idéztek fel, amelyeket többé megfékezni nem lehet. A régi hatalmasok eltűntek s a társadalom egyensúlya még mindig távol van. Osztályok hatalmas küzdelemben viaskodnak jegymás- saí, erőviszonyaik napról-napra változnak s mindenkinek arcán ráncot hagy a gond: mi lesz holnap ? Igen a holnap problémájának eldöntése áll ma mindennek homlokterében s ennek a problémának eldöntéséhez mindenki hozzá akar szólni. Innen a nagy szervezkedési láz, mert csak a szervezett erő tud a mai társadalmi helyzetben szóhoz jutni. A társadalom minden rétegének öntudatra kell ébrednie, hogy hatékonyan támogassa az érdekeinek megfelelő irányzatot. A társadalomnak úgynevezett középső rétegei ugylátszik nehezen találják meg elhelyezne désüket a társadalmi küzdelemben. Azok a látszatelőnyök, a melyeket a kapitalizmus ezeknek a rétegeknek — lateinerek, hivatalnokok, kiskereskedők, kisiparosok és kisgazdák osztályainak — nyújtott, elhitették velük, hogy a kapitalizmussal vannak érdekközösségben és ezzel sikerült őket a kapitalizmus bástyáivá tenni. Pedig csak elvakultan lehet hinni, hogy a dolgozó polgárság érdeke azonos a munka- nélküli jövedelmet élvező kapitalistákkal. A szellemi munkás ép oly nincstelen proletár, mint testvére a fizikai munkás, mert az Íróasztal rabszolgája, mindennapi munkájából él s ugyanannak a tőkének a kizsákmá- nyoltja, mint emez. De munkájából él a kisiparos, a kiskereskedő s a kisbirtokos is, mert fáradságos munkája, nem pedig tőkéje vagy földje biztosítja megélhetését. Ezek a rétegek álkapitaüsíák, akik tévesen látják magukat érdekközösségben a tőkésekkel, holott ezekhez csak annyi a közük, hogy existenciájuk ki van nekik szolgáltatva. A gazdasági érdek tehát a szellemi munkást, a kisiparost, kiskereskedőt és kisgazdát az ipari és földmunkás mellé állítja a kapitalizmus elleni küzdelemben. Hamis és megtévesztő tehát az a jelszó, amelyik a „polgárság“ szervezkedését hangsúlyozza a proletáriátussal szemben, mert a dolgozó polgárság csak együtt haladhat a munkássággal, a kizsákmányo- lók, a munkanélküli jövedelmet élvezők ellen. A középosztály tudja, hogy szó sincs a válságban a polgár és proletár ellentétéről, hanem csakis és kizárólag a dolgozók és mások munkájából élők közötti nagy ellentétről. A társadalom összes dolgozó osztályai együtt fognak haladui azon az utón, amelynek célja a feudalizmus minden maradványának, a kapitalizmus egész rendszerének megdöntése s meg • teremtése olyan társadalomnak, mély nem ismer munkanélküli jövedelmet, hanem a társadalmi termelés minden gyümölcséből a dolgozókat részelteti. MEGHÍVÓ. Az egri Földmunkások és Kisgazdák csoportja vasárnap délután fel 4 óraisor a Szarvaekaszárnya emeled helységében MÉPGYÖLÉ8T TART, melyre az egri földmunkásokat és kisgazdákat meghívja az egyesület vezetősége. A népgyülés foglalkozni fog azokkai a rágalmakkal, a melye hét u on útfélen hirdetnek úgy a szocáldeiTiokrata pér! ellen mint a földmunkások ellen. Virágzik a lánckereskedelem Egerben. Összevásárolják és kicsempészik az élelmiszereket. Ipari árukat hoznak helyettük uzsoraáron — Saját tudósítónktól. — Eger, jan. 11. Eger város ellátatlan lakosságának tudvalevőleg ugyancsak szökősen kell élnie kenyérrel, liszttel és cukorral. Zsírhoz, szalonnához meg csak akkor jut, szintén a maximális áron jóval felül, ha a közellátási vállalatnak sikerül valahogy néha nehány száz sertést szerezni a megszállott délmagyarország területekről. Ilyen szfikös viszonyok között an nál súlyosabb elbírálás alá esik, hogy telhetetlen és kapzsi láneke- reskedők nagy mennyiségben hordják el Egerből és vidékéről a lisztet, zsírt, szalonnát és főzeléknemüt. Ezek a gonosz kufárok a kicsempészett élelmiszereket legnagyobb- részben Budapestre hordják s virágzó lánckereskedést folytatnak oly módon, hogy Budapesten egyes ipari árukat, szagpant, gyufát, cukorkát, eipökenőcsöt, cérnát, de még kész textilárukat is hoznak ide, amit itt húszszoros áron eladnak. A vasúti őrség csaknem naponkint rajtacsip egyeseket, akik 40—50 kiié zsírt, szalonnát, vagy lisztet és főzeléket cipelnek és Budapestre igyekeznek, ahol silány árukért, néha jobo dolgokért becserélik s ezeket Egerbe hozva itt méregdrágán tovább adják. Nagy mennyiségű szappant és éleltit tudnak a lisztért és zsírért olcsón beszerezni s a szappant azután 26—30 koronájával árusítják nálunk. Egerben egész küzdelem folyik egy* egy kis hatósági utón beszerzett élesztőért, de akinek pénze ven, annyit vehet a lánckereskedőknél minden időben, amennyit akar. A napokban is lefogtak a vasútnál csempészeket, akiktől több méter- mázsa lisztet, zsírt, szalonnát és babot találtak, amelyet Budapestre akarlak vinni, sőt az egyik csempésznél háromezer korona értékű trafik árut, nem dohányt, vagy házilag Készült cigarettát, hanem állami trafik árut, találtak. i 5 Persze a csempészek közül csak elenyésző kevesen kerülnek kézre s a többiek — még pedig nagyon soKan — akadálytalanul és vigan folytatják a csempészetet és a lánckereskedelmet, mert Egerben biztos helyen rejtegetik és gyűjtik az élelmiszereket, amit megfelelő és al* almas időpontokban elszállítanak. Erről a lánckereskedésről több oldalról, tapasztalatok és megfigyelések alapján azt az értesülést kaptuk, hogy a csempészetet és a lánc- kereskedést, a még mindig nagy számmal itt tartózkodó galíciaiak űzik s azonkívül a Szatmárra elhelyezett 12 es ezredből ittmaradl nem kívánatos elemek és ezek hozzátartozói és üzlettársai. A lánckereskedelmet szigorúan üldözi a törvény, erkölcsileg és gazdaságilag is romboló hatása van, különösen a mai időkben. A tisztességes kereskedelemnek is roppant kárt okoz Egerben, amellett hogy a lakosságtól elvonja az amúgy is szűkös élelmet és az érte kapott silány árukért kiuzsorázza. Ezek ellen a gonosz kufárok ellen a hatóságoknak, rendőrségnek, Városnak, kormánybiztosnak, már ak- illet a legkíméletlenebbül föl keltene lépni, raktáraikat kikutatni, elkobozni, Rzelmeiket állandóan szemmel kísérni s végül az itt élősködő piócs hadat a városból eltávolítani. Eger város kfizellátísa. A. * közélefmezés biztosítva Tan. Január 15-ikén jön a kukoricaliszt. — Saját tudósítónktól. — Eger, fan. Ti. Mint ismeretes, a közélelmezési miniszter úgy intézkedett, hogy He- vesvármegyétő! nem kivan ugyan terményeket beszolgáltatni, de viszont január hó 15-ikével a liszt- kiutalást s vármegye részére beszünteti s a vármegyének önn magát kel ellátnia. A vármegyének most ötven waggon liszt á!I rendelkezésére Eger tfg Gyöngyös városok részére, a mely hői 30 waggont Eger városé, 20 wag- gettt pedig Oyöngyös városa kap. Ez kukorica liszttel keverve miitegy két hónapra elégséges Egernek s azét* a többi időre ngy fognak
