Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-04-01 / 76. szám

XXVI. évfolyam. április 1. fceűd 76. sss&m Ara 20 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes •zám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztéség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik höttS ős ünnep utinl nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként t Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kés- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1*50 K. Jótékony céln egyesületek, bálbizottságok értesítései, telülfizetéub nyugtázása 60 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil­vánítások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK) egész olda­las (00 K, hasábonként is centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak 1'50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghfrdetés szövegoldalon 1‘50 K. — H proletárnvalom tiaig épitőmunkáia. A forradalmi kormányzótanács legújabb rendeleti. — Az összes iskolákat a kormányzótanács veszi át. — A munkásbiztosiiás kiépítése. Eger, március fi. Már rámutattunk arra, hogy a proletáruralom rövid egy hét leforgása alatt többet alkotott és épített, mint a kapitalista rendszer évszázadok alatt. Sőt nemcsak pótolta azt, amit a régi gonosz, bűnös rend tuda­tosan a maga érdekében el­mulasztott, de helyreállította azokat a rombolásokat is, ame­lyeket a kapitalista rend gaz uralma előidézett. A proletáruralom rövid ideje alatt egymásután emelkednek az uj világ nagyszerű oszlop­kövei és a további építő munka szakadatlanul, gigászi lendület­tel és erővel folyik, úgy hogy szinte elkáprázik a sötét múlt világában [agyongyötört lélek a varázslatos gyorsasággal egy­másmellé sorakozó újabb és újabb alkotásoktól. A forradalmi kormányzóta­nács újabb rendeletéi között két hatalmas korszakalkotó al­kotás emelkedik ki ismét. Az egyik rendelet, amelylyel a forradalmi kormányzótanács átveszi az összes iskolákat és kimondja, hogy a közoktatás ügye állami feladat, a másik rendelet pedig, amely a mun- kásbiztositás kiépítésére vonat­kozik. A közoktatásügy államosítása már régi követelése minden komolyan gondolkozó ember­nek, mert igazi nevelőmunkát csak egységes intézés mellett lehet végezni. ; A munkásbiztositás szintén gyökeres és alapos reformra szorult már régóta s az uj rendben egyáltalán nem lehet megtűrni a kapitalista állam érdekeit szolgáló eddigi kol- I dusintézményt. Minden embernek tehát csak a legnagyobb örömmel lehet fogadni a forradalmi kormány­zótanács uj korszakalkotó in­tézkedéseit s boldog hozsanná­val köszöntjük a jövendő élet legújabb oszlopait. Az alábbiakban egész terje­delmében adjuk a forradalmi kormányzótanács e két nagy- fontosságú rendeletét. XXII. számú rendelet: Az iskolák köztulajdonba vétele. 1. §. A magyarországi tanácsköz­társaság ügyét állami feladatnak te­kinti. Ehhez képest a Tanácsnöztár- saság valamennyi nem állami ne­velési és oktatási intézetet kezelésébe vesz át. Az ennek a kormányzója Bácsi rendeletnek az alapján köztu­lajdonná válik. 2. §. A Tanácsköztársaság a mun­kásság művelődésének emelésére minden eddiginél nagyobb szabású okta ó és nevelőmunkát szándékozik végezni. Mindazokat, akik a Tanács- köztársaság társadalmába és szelle­mébe beilleszkednek, képességük­höz mérten szolgálatába kívánja ál­lítani. Ennek folytán a nem állami nevelési és oktatási intézetek alkal­mazottai közül azokat, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a Tanácsköz­társaság szolgálatába veszi át. Az egyházi személyeket (papokat, szer­zeteseket, apácákat) azonban csak akkor, ha világi személyekké lesz­nek. Az átvétel akként történik, hogy XXI. számú rendelet: A munkásblztositás kiépítése. 1. §. Betegségi és baleseti bizto­sítás hstálya alatt áll minden mun­kás (földmunkás is). Munkás mindenki, aki köz-, vagy magánszolgálatban, munkabér, vagy fizetés fejében dolgozik. A földmunkások biztosításának módozatairól a munkaügyi és nép­jóléti népbiztosság külön rendelettel fog intézkedni. 2. §. A betegségi segélyekre való igényjogosultság a betegség kezde­tétől számított egy évig tart. 3. § Táppénz az első négy hét­ben az átlagos napibér hatvan szá­zaléka, az első négy hét lejártától az átlagos napibér hetvenöt száza­léka, családfentartóknak a huszon­hatodik hát lejártától kezdve az átla­gos nspibér teljes összege. 4. §. A gyermekágyi segély az átlagos napibér teljes összege. A nem biztosított családtagok ré­szére szülés esetében napi három korona gyermekágyi segély fizetendő. 5. §. A biztosított nő a terhesség utolsó négy hetében átlagos napi- bérének teljes összegét kapja ter­hességi segély gyanánt, ha megelő­zőleg egy esztendőn belül három hónapig a pénztárnak tagja volt. 6. §. Az átlagos napibér ötféle: 5 korona: akinek keresete nincs vagy keresete legföljebb öt koronáig terjed; 10 korona: akinek napibáre öt koronáig terjed; 12 korona: akinek napibére tiz koronától tizennégy koronáig terjed; 16 korona : akinek napibére tizen­négy koronától tizennyolc koronáig terjed; 20 korona: akinek napibére hu­szonkét koronánál nagyobb. 7. §. Baleseti sérülteknek a táp­pénz mindaddig jár, amíg gyógy­kezelésre szoruló betegek. 8. §. Baleseti sérültek kártalanítá­sának alapjául a keresetet évi 4800 koronáig kell számításba venni és teljes munkaképtelenség esetén 66 kétharmad százalékkal, részleges munkaképesség veszteség esetén pe­dig ennek megfelelő arányban kell kártalanítani. riiwiiriTiTrTíi-TnwwmiifiMnrwniwwisiigkMii'CtiriPi A hamis hírek terjesztőit a forradalmi törvényszék halállal sújtja! az intézetek alkalmazottai ennek a rendeletnek alapján külön-intézke­dés nélkül a Tanácsköztársaság ideig­lenes szolgálatába lépnek. Állandó alkalmaztatásuk tekintetében a köz- oktatásügyi népbiztos ama vizsgálat letételének alapján fog hatá;ozni, mely az iiletők társadalmi felfogá­sára és ismereteire terjed ki. A vizs gálát anyagát és módját a Közok­tatásügyi népbiztos rendelettel sza­bályozza, időpontját pedig a vizs­gálati anyag közlésétől számitott egy, legfeljebb három hónapon belül tűzi ki. 3. §. Az egyesek és közületek (községek, hitközségek) kötelesek mindazokat a járulékokat, amelyek­ből az intézetüket eddig egészben, vagy részben fentartoííák, a végle­ges rendezésig az eddigi módon az intézetek céljaira továbbra is beszol­gáltatni. 4. § Az intézetek céljaira szol­gáló ingatlanok és ingók átadásának megtagadása, annak késedelmes foganatosítása, az ingók bárminemű megrongálása, elrejtése, elvitele, az intézetek fentartására szolgá'ó járu­lékok beszolgáltatásának elmulasz­tása, késedelmes, vagy nem az eddigi módon való teljesítése büncselek- í mény. Az ilyen bűncselekmény elkö- j vetőit forradalmi törvényszék elé kell j állítani. 5. §. A közoktatásügyi népbiztos egyes városoknak, vagy községeknek, amelyekben az iskoláztatás ügyének fejlettsége ezt megokolja, az oktatás- ügy állami jellegének fentartása mel­lett engedőimet adhat arra, hogy ' iskoláikat a közoktatásügyi népbiz- \ tos felügyelete mellett továbbra is j fentarthassák. Ez a jog Budapestnek 1 megadatik. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép éleibe. A rendeietet a közoktatásügyi népbiztos végre­hajtja, az intézetek átvételének biz­tosítására szükséges szerveket kije­löli és külön rendelettel megállapítja’ az oktatásügyi igazgatás uj szerve­zetét. Budapest, 1919. március 29. A Forradalmi Kormányzótanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom