Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-03-21 / 67. szám

XXYI. évfolyam. !919. március 21. péntek 67 szám Ara 20 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 I j korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre I2‘50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes •z&m ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. i| — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai i[ Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. ||| POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfS és ünnep útin! nap kivételével mindennap. I Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek,köz­gazdasági közlemények, gyászlelentések 1'50 K. Jótékony célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, fel&lfizetések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil­vánítások 10 sorig 15 K. - HIRDETÉSEK i egész olda­las 400 K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak 1'50 K, magáncégek- I — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1'50 K. — A választási mozgalmak országszerte megindultak s ve­lük megindult a hazugságok zuhataga. A háború szörnyű hazugsá­gai mellett elsőrangú szerepet játszanak a választási hazug­ságok, amelyekkel főleg azok dolgoznak, akiknek semmi igaz­ságuk nincs. Ilyen módon zuhog most is a választások küszöbén a reak­ciós elemek hazugság áradata, amelylyel fa népet félrevezetni és az igazságot elhomályosí­tani igyekszenek. A hazugságok mérgezett fegyverével az egész vonalon dolgoznak a reakciós elemek, de különösen a nép körében működnek, amelyet úgy hiszik, legkönyebben lehet félreve­zetni. Most a forradalmi idők uj korszakában kétszeresen dol­gozik a hazugság, amelynek legrikitóbb példáira szükséges rámutatni, hogy az emberek tisztán lássanak. A forradalmi pártok és ne­vezetesen a szociáldemokrata párt ellen azt a hazugságot kelportálják például, hogy el­akarja venni a földet, holott a földnélküliek mind láthatják, hogy a^forradami pártok még a két- három holdas kisgada föld­jét is megszaporitják. Ilyen hazugság az, hogy a forradalom el akarja venni az emberek vallását. Pedig sen­kinek a vallásához nem nyúl a szociáldemokrata párt, csak a püspökök és érsekek sok milliós jövedelmét akarja és fogja is igazságosan csappan­tam, hogy a közjóiét emelé­sére fordítsa. A valláshoz senki sem akar nyúlni, csak az érseki és káptalani birto­kokhoz, amelyet a nép kérges keze munkál meg, de a jöve­delmét, hasznát nem ő látja. Ilyen éktelen és hozzá bo­lond hazugság az, amivel ma a reakciós elemek izgatnak, hogy ezentúl az asszony is köztulajdonba megy s ezt ha- zudják akkor, mikor a fórra* dalom még a nőknek is po­litikai jogokat ad, tehát erő­siti helyzetét a társadalomban és az államban. És még sok sok más ravasz tetszetős hazugsággal dolgozik a sötétség s ennek a munká­nak csak az a célja, hogy visszajöjjön a régi világ, ami­kor a dologtalan herék: föl­desurak és bankárok nyúzták a dolgozó embereket. Csakhogy azt hiszszük ma alaposan tévednek a sötét re­akció lovagjai. Ma már nem lehet igy megmaszlagolni a népet s a nép tudja, hogy kik akarják ‘a javát, kik akarják az ország és a dolgozó emberiség boldogulását. Ma már ezeknek reakciós hazugságoknak nem fog felülni senki, nem akarja vissza senki a régi világot, hanem- a politikai halaimat azok kezébe fogja adni, akik az ország szociális átalakításá­val az egész országot, annak egész népét az igazi fejlődés és boldogulás útjára viszik. Ez pedig csak akkor valósul meg, hogy ha a választói ur­nák elé járuló nép a politikai hatalmat a szociáldemokrata pártnak adja kezébe. Másképpen ez az ország elvész. Választójogi tudnivalók. Tájékoztató a Eger, márc. 20. 1. A közeledő választások alkalmából azt hiszQk szolgálatot teszünk a közönségnek, ha napról-napra ismer tétjük az uj és igy sokak előtt tel­jesen ismeretlen választási eljárást. Ezéri az alábbiakban lapunk szűk méreteihez mérten folytatásokban a választásról, a választójogról, a vá lasztásokról, a szavazóigazolványok- ró! szóló néptörvények, valamint az alkotmányozó nemzetgyűlési válasz­tásokról szőlő néptörvény végrehaj­tása tárgyában kibocsátott belügy­miniszteri rendelet fontosabb rendel­kezéseit a következőkben adjuk: Kinek van választójoga? Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinek, aki betöltötte éle- tének 21 ik életévét és hat év óta magyar állampolgár, akkor is, ha sem irni, sem olvasni nem tud. Nem­zetgyűlési választójoga van továbbá minden nőnek is, aki életének 24 ik életévét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár, de csak akkor, ha valamely hazai élőnyelven irni és olvasni tud. választásokról. Ki választható a nemzetgyűlés tagjává? A nemzetgyűlés tagjává választ­ható az, akinek a választás időpont­jában választójoga van, ha éleiének 24 ik évét betöltötte. Kiket bocsátanak szavazásra a választók közül? A választók közűi csak azt boesájt- ják szavazásra, akinek nemzetgyűlési választójoga van, a választójogból kizárva nincs és az illető szavazat­szedő bizottság működési területén lakik, vagy tartózkodik. Ki van kizárva a választójogból? A választójogból ki van zárva az, aki politikai jogának gyakori sától föl van függesztve, aki kőzsegélyből él, aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva. A választójogból az is ki van zárva, aki fizletéaél vagy foglalkozásánál fogva erkölcs- rendészeti ellenőrzés alatt éli. Jól megjegyzendő, hogy a választójogo- sultság szempontjából nem tekinthető közsegélynek sem a bevonultak hoz­zátartozóit illető segély, sem a mun­kanélküli segély, sem a köztisztvi­selők háborús segélye. Az az asszony tehát, aki hadisegélyből él, éppen agy választó, mint a munkanélküli segélyből élő munkás, ha egyébként a választójog kellékeinek megfelel. Yáiasztható-e a választójogból kizárt legyén ? A választójogból kizárt egyén nem- •sak szavazásra nem bocsájtható, de a nemzetgyűlés tagjává sem vá­lasztható. Ki és hogyan gyako­rolja a választójogot? A válsztójogról szóló néptörvény szerint csak az gyakorolhatná a vá­lasztójogot, aki a választók névjegy­zékébe föl van véve. Mint, hogy azonban a választék névjegyzéke el nem készülhetett, ez a szabály mó­dosulást szenvedett. A választójogo­sultság megállapításának két módja van és pedig vagy szavazóigazol­ványt állítanak ki a választójogom sulteág igazolására, vagy a szavazat­szedő bizottság állapítja meg a vá­lasztói jogosultságot. Ahol szavazó­igazolványokat állítanak ki, a választó csak akkor bocsájtják szavazásra, ha szavazó igazolványát a szavazatszedő bizottság előtt fölmutatja. Hol állítanak ki szavazóigazolványokat ? Szavazóigazolványokat állítanak ki Budapesten és minden törvényha­tósági városban. A szavazóigazol- ványokről szóló néptörvény ezen- fölül fölsorol több rendezett tanácsú várost és nagyközséget, ahol sza- 8zavazóigazolványokat kell kiállítani. Minden községben közhírré teszik, ha választói jogosultság igazolására szavazóigazolványt állítanak ki. (Folytatása következik ) — Miskolci színészek Egerben. A miskolci szintársulat nehány tagja a jövő héten Egerbe jön és az ed ­digi megállapodások szerint hétfőn este a színházban „Vidám est“ cí­men kabaré előadást tart. A régen látott társaság tagjai közűi Somogyi Emmi, Somogyi Rózsi, Virág Lajos, Czeglédy Árpád jönnek át, Miklós Marcell miskolci újságíró társaságá­ban. A „Vidám estre“ jegyek már már válthatók az Érsek-utcai hírlap- irodában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom