Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-14 / 61. szám
XXYI. évfolyam. 1919 március 14 péntek 61. s?,»hi Ara 20 liilér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 borona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 15W0 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. M*g|«lenlk hétfa és Qnnap utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként > Nyílttéri közlemény 3 K.blrőtágI Ítéletek, kéz • gazdasági közlemények, gyászjelentések l'SO K. ] öték öncélú egyesületek, bálblzott Ságok értesítései, felülhzetén nyugtázása 60 iill. Eljegyzáeek, házasságok, köszönetnafi- vánttáeok 10 sorig 15 K. - HIRDETÉSEK > egész oidb- las 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*60 K, magáncégek- — nek l K, szallaghlrdetés szövegoldalon 1'60 K. — Két freuten kflzd egyszerre nagyszerű lendülettel a szeeiáldemokrácia. Az egyik fronton az emberiséget kiszipolyezó kapitalizmus ellen, a másik frenton az anarkia ellen kartól. legélesebb a küzdelme Németországban. A németek évszázadok óta a legrendezettebb rendőrállamban éltek s az állam gépezete úgy működött, mintha dróton rángatták volea. Zökkenés nélkül, fennakadás nélkül s a közigazgatás tudományának iskolapéldája volt Poroszország, melynek közigazgatási szervezetét még a napóleoni háborúk idején csinálta meg Stein Lőrinc. A legkisebb porosz állaahivatalnok érezte, hogy az állam épülete rajta épült föl s Gerhard Hauptmann örök időkre széló persiflázst irt erről a stramm kormányzati rendszerről, melynek bűne szerinte nemcsak abban volt, hogy a német [és főleg a porosz népet rabszolgaságban tartotta, hanem inkább abban, hogy az évszázados driil folytán a porosz nép látszólag jél érezte magát a hatóságok által fenntartott rabszolgaságban. A porosz közigazgatás azonban csődöt mondott s ami most Berlinben és Poroszország nagyobb városaiban történik, teljesen egy rabszolgalázadás képét mutatja. Igaz, hogy a Spartacnsok ezt maguk is elismerik, hisz már a nevftket is egy lázadé rabszolgától vették költsön. Az állandó nyomás alól, a hatósági önkény alól, a hatósági gyámkodás alól fölszabadulni vágyó tömegek'harca ez a társadalom ellen, mely a régi állami szervezet fenntartásában látja a maga boldogulását. De a németországi események mutatják, bogy a régi lizmus, másrészt az anarkiára hajló kommunizmus eilen. A munkásság eme harcának sikere jelenti a politikai és gazdasági szabadságot a polgárság számára is. Sakáshivatal Sgerben. A lakáshivatal rendelkezései. A lakásokat be kell jelenteni. LakásigazolvánT kell a beköltözéshez. A lakásrekvirálás. I állami szervezetnek erőszakos ! s terrorisztikus eszközökkel való j megdöntése az állam felbom- | lására vezetne. Mert a Sparta- ; cusok győzelme nem a német j nép fölszabadulását, hanem az j állandó terror uralmát jelen- ! tené. Nemcsak a politikai élet | válnék lehetetlenné, hanem a I szociális élet is, a gazdasági élet is, a kulturális élet is. — Már a francia kommfin idején kitfint ez s aki Goncourt emlékiratait olvassa, melyeket az 1871-iki párisi események idején irt, az látja, hogy a kom- mün uralma az állami és társadalmi együttélést teljesen lehetetlenné teszi. Sőt még a kommin egyik minisztere, Rochefort is a maga emlékirataiban kénytelen volt elismerni, hogy a kommüa megszerezte ugyan egy időre a hatalmat, de azt fenntartani nem 5 i tudta, mert belső cllenmondás- | ban szenved. Az emberi együtt- i élés csakis úgy lehetséges, ha í az egyénnek korlátlan szabadság után való vágya az összesség érdekeihez képest korlátoz- tatik, már pedig a Spartacasok éppen ezek ellen a korlátok ellen lázadnak föl s azt sem a közjogokban, sem a magánjogokban nem akarják elismerni. A magyar polgárság a forradalom óta a legnagyobb bizalommal és óriási tömegekben csatlakozott a szocialista párthoz, mert ebben látja ma a legerősebb biztositékot az állam politikai és gazdasági életképességére. Nem puszta véletlen, hogy ma a szociáldemokrata-párt népszerűsége napról-napra növekszik s az egész polgárság nagy együttérzéssel látja azt a küzdelmet, amelyet a munkásság két froat ellen is folytat, ! egyrészt a kiszipolyozó kapitaEger, március 13. Eger város tanácsa, 4298/1919. számú határozatával, mint már rövi- dán megírtuk, kimondotta, hogy úgy a 4180/917. M. E. számú, valamint a vonatkozó rendeletekkel megállapított teendőket, lakáshivatal utján látja el. Ezen határozat következtében, dr. Kálnoky István, mint a lakáshivatal elnöke, a kivetkező intézkedéseket teszi. LA lakássz8kség enyhítése céljából, felhívja a háztulajdonosokat (házbirtokos, házkezelő, házgondnok) és bérbeadókat, hegy úgy az firesen áiló, mint az általuk feérbeadhatő lakásuak, lakásrésznek (szobának) vagy üzlethelyiségnek felmondás utján, vagy más módon beálló meg- üresedósét, a részletes adatok köz* lésével (lakbér, helyiségek szám stb.) jelen hirdetmény megjelenése után, haladéktalanul, jövőben psdig a felmondás, vagy a megflresedést előidéző egyéb körllmény tudomásukra jutásától számított 3 nap alatt, a városi lakáshivátainak (városháza I. emelet 136 sz. ajtó) jelentsék be. A bejelentésben, egyúttal indítvány tehető a megürllt helyiségre vonatkozólag kijelölendő uj bérlő személyére nézve. A megüresedő helyiségek bérlőjei, a lehetőséghez képest, — a háztulajdonos indítványának figyelembe vételével — a lakáshivatal jelöli ki. -A kijelölés lakásigazolvány kiállítása Htján történik. Lakásigazolvány csak oly személy részére állítható ki, aki hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az illető helyiségbe való beköltözését fontos érdeke, halaszthatatlanul kívánja. A lakásba, vagy más helyiségbe, lakásigazolvány nélkll beköltözni tilos. Azt a személyt, akinek részére lakásigazolvány állíttatott ki, a la ká8hivatal kényszereszközök alkalma, zásával is beköltöztetheti, viszont a ■ lakásigazolvány nélkül beköltözött személyt, ugyanily módon eltávolíthatja. II. A lakáshivatal, térítés fejében igénybevehefi: 1. Mindazon helyiségeket, vagy j helyiség részeket, amelyek üresen, vagy használatlanul állanak. 2. Azon helyiségeket, vagy helyi- ségrészekeí, amelyekkel a velük rendelkező fél a L. E. rendelet 38. § ának 6., vagy 7. pontjába itköző vagy egyéb meg nem engedett módon üzérkedik. 3. Ha valaki bét, vagy több kü- : lönálló helyiséget bérel, vagy tart, ; anélkül, hogy ennél több helyiségre j elkerülhetetlenül szüksége volna. 4. Ha valaki oly terjedelmű helyi- i séget bérel, vagy tart, amely indokolt szükségletét meghaladja. 5. Az olyan helyiségeket, amelyek •supán raktározásra, vagy áru felhalmozására szolgálnak. 6. Az olyan lakásokat, vagy lakás- részeket, amelyeket jelenleg hivatal, : iroda;* vagy üzlet eétjára használlak. | Az igénybevétel nemcsak lakás, ha- í lem szükség esetében hivatal, iroda, | üzlet, vagy raktár »áljára is történ- ] hetik. III. Az igénybevett helyiségeket, térítés fejében a lakáshivatal maga is felhasználhatja hajléktalanok elhelyezésére, vagy kötelezheti a helyiséggel rendelkező felet, hegy azt a lakáshivatal által megjelölt sze! mélynek, szabad megegyezéssel, vagy a lakáshivatal által megállapítandó bérleti feltételek mellett bérbe, vagy albérletbe átengedje. A lakáshivatal azokat, akik lakás- réazeket (szobákat) eddig akár bnto- rozottan, akár bntorozatlanul albérletbe szokták adni, arra kötelezheti, hogy olyan lakásrészeiket, amelyeket előbb is albérletbe szoktak adni, vagy helyettük más lakásrészüket (szebájukat) tovább is albérletbe ad-
