Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-03-06 / 54. szám

ü j 6 A O

’919. március 6

a U d 1

reakciós manipulációkra, tegnap délután gyűlést tartott a Munkás- Otthonban, hogy állást foglaljon a reakciós törekvések ellen.

A gyűlésre felvonultak az ellenpártból is 8 zajongásukkal megzavarni igyekeztek a gyűlést, úgy, hogy a gyűlés folytonos veszekedés és izgalom közben folyt le s csak akkor nyugodtak meg a Kedélyek, mikor a zavar csináiókat eltávolították.!

A gyűlésen, amelyet délután fél 5 órakor tartottak, Rejtő Imre mű- egyetemi hallgató mondott beszédet, aki a régi rendszerű iskolai széliem kikű8zűbűlését s a modern gondolkodás és világfelfogáson alapuló oktatás szükségét hangoztatta.

Keszédét az ellenkező felfogású diákok csoportja folytonos zajongással zavarta s éppen úgy zajangtak, amikor Fischer Manó beszélt, aki a diákság eddigi és jövendő helyzete közötti különbséget fejtegette s hangoztatta, hogy az ifjaságnak a saját jövendője érdekében bele kell helyezkedni az uj kor szellemvilágába.

Ezenközben a zajongókat a gyű- Iésteremből eliá.'ontották, a mire a diákság többi része megalakította az egri diákok szabadszervezetét és elhatározták, hogy csatlakoznak a szociáldemokrata párthoz, amelynek eszméit minden tőlük telhető módon szolgálni és propagálni fogják.

nem kínozzák őt örökös és meddő pártpolitikai viták, hanem kíváncsisága a természet megismerésében, az emberhez legközelebb álló és leginkább érdeklődésére méltó kérdéseknek tanulmányozásában nyer kielégítést.

Izgalmak nélkül élő ősapáink alig tértek ei a természetes életmódtól. De a mi raffinált és mérgek által fűszerezett szórakozás módjaink, éjjelt nappallá tevő munkabeosztásunk idő előtt morzsolja szét ideg- rendszerünket. Hallgassunk a tnr- mészet hivó szavára, keressük fel az erdők, hegyek, a mezők magányát, gyógyítsuk agyonhajszolt ideg- rendszerünket.

Nyugatnak ne csak politikai berendezéseit vegyük át, hanem vasárnapi szórakozását, kirindníási kedvéi is tegyük nálunk honossá.

Fel tehát Eger öregje, ifja a kártyaasztaltól, fél a Bükk és Mátra bérceire. A boros üvegekkel terhelt kirándulások idsje lejárt.

Megújult hazánknak egészséges szenvedélyek által hajlott, mérgezetten szervezetű és kultur szórakozásokra vágyó emberekre van szüksége.

Eddig a hegy gyomrába vájt pia eébe jártunk, ezután a hegy esucsán levegőzzftk ki az elmúlt idők pincemámorát.

Olt fönn a természet közepén felejti el az ember igazán minden baját baját és alig tudja ott hagyni a helyet, a honnan tekintete fárad- | ; ság nélkül kalandozik el messze- j messze földre. dr. Cz.

farsangok Őrjöngő tobzódására szörnyű csend következik, amelyen az étet virága feketén fonyad és kiszívott nedvü szára fáradtan, holtan törik te.

Pedig hogy rettegünk már a sok böjttől. Hogy borzad minden por- cikánk a pusztulás fojtó szürkeségétől és hogy rúgnánk már szerte a sok hamut és hegy turnénk föl alóla a barna, virágos, színes földet, a tüzrózsás, szerelmes sóhaju, lángoló vérü, hozsannás hanga, melegvérű életet.

— Nyilatkozat. A Pesti Napló február 20-iki számában egy egri levél jelent meg

S. S. aláírással a kápolnai földosztásról bizonyos allu- siókkal Károlyi Mihály grófra. Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy ezt az egri levelet nem én írtam, ez egyáltalán 1 nem tőlem származik, arról én is esak pár nappal a megje- | lenése után szereztem tudo- ; mást.

így ettől a közleménytől teljesen távol állok, miért is til- [ takoznom kell az ellen, hogy személyem eazcl a közleménynyel és ennek tendenciájával bármilyen kapcsolatba hozaasék.

Eger, 1919. március 5.

Dr. Setét Sánier.

Az egri Újság főszerkesztője.

H turisztika és a háború.

Bger, március S.

A 18- ik század végén az Aipesek iuriszlikája már kezdett lendülni, de a közbejött nspoleoni háborúk elfelejtették az emberekkel a hegyek és a természet szeretetét.

1114-et megelőző években a magyar turisták már megtérték a magyar közönség közönyét a természet iránt, amikor hirtelen, ragadozé- képei csapott ránk a négy éves kábám és minden jót szétszaggatva, szétroncsoiva, lehetetlenné Set e a iendfllő nemes mozgalom folytatását.

De, a mi megtériént a napóleoni részidők után, ugyanaz fog történni a négy éves kiazatások «ián. A napóleoni izgalmak által megrentstt idegrendszer* emberek az Alpesekbe ÖEönlöttok. Most, a pergői* z által agyosgyöíörtek ezrei keresik majd fel a hegység csendjét, az erdők megnyugtató rúgását, a csermelyek altató moraját, a völgyek nyugalmát ás mérges gázoktól roncsolt tilde* jflkei a havasok kristálytiszta és az erdők ózondas levegőjével fogják gyógyitgatni.

Az igazi feullur ember utálattal gondol a kávéház vasárnapi pos váayes levegőjére; hátizsákját vállára akasztja és repeső örömmel parkodik a természet ölébe, a hol

i HÍREK.

Eger, márc. 4.

i kéke böjtié.

A négy háborús böjt után, az idén a béke böjtje köszönt most ránk. A négy háborús böjt egy- íolytabsn szakadatlanul tartott négy és félesztendőn keresztül s igy bizony már szeretnénk túl tenni minden böjtökön. A béke böjtjén is.

Mert immár a békének habzsoló életű virágos farsangját szeretnők j látni. A böjtből elég volt. A béke böjtje éppen olyan szürkés fojtogató és keserves, mint a háborúk böjtje 8 igy már vágyódnak az embermilliók a béke pirosló színes napjai után, amelyeket már jófor- í mán nem is ismerünk.

Fájdalom, nemlátjuk a hajnal vi- olás ragyogd tüzét. Szürke ólmos párák nehezednek ránk s a pusztulás bőjtös, piszkos hamuja száll } szerte a világon minden életre.

> Úgy fest minden hogy a béke | böjtje nagyon hosszú lesz. Hosszabb minden böjtöknél, szürkébb minden 1 hamunál s nyomasztóbb minden kietlenségnél.

I A béke böjtje alighanem a világ \ legheszszfibb és legkeservesebb böjtje lesz. A véres pusztító halálos

— A katonai- óe munkástanács Ülése, Az egri Katona és Munkástanács f. hó 6 án csütörtök d. u. 7 órakor a városháza tanács termében

> ülést tart. Kérjük a tanárnők tagjait,

' kogy az ülésen pontosan és teljes számban megjelenni szíveskedjenek.

Az elnökség.

— Eljegyzés. Martinkoviesjőzsef

eljegyezte Erdélyi Manczikát Egerből.

— Adomány a rokkantaknak.

Az egri rokkantak részére njibban az egri lemezárugyár igazgatósága 1000 koro át adományozott. Az eddigi gyűjtés 6500 korona. Ez újabb adománnyal összesen 7500 kor. Az adományért köszönetét mond a rokkant egyesület.

—(Alapítványi hely hevosvár- uaegyeí vak gyermekeknek Ár- dányi Buttter gróf átial ja vakok budapesti országos neveli és tanító intézetében létesített alapítványi hely üresedésbe jővén, annak beiöltése érdekében hevesvármegye alispánja pályázatot hirdet. Az alapítványi helyet elnyerheti minden heresvármegyei 8 éven felüli és 10 éven aluli korban lévő róm. hath, vak gyermekek, nemre való tekintet nélkül: ki eze génycégénél fogva ellátásra szorul, aki a vakságon kívül egyéb testi vagy szellemi fogyatkozásban nem szenved. De betölthető az alapitl

ványi hely oly 8 évesnél fiatalabb ; tanköteles gyermekkel is, ki az iskolai oktatás első vagy második évében vesztette el látóképességét, viszont oly tizennégy évesnél nem idősebb gyermek is, ki az is iolai okkatás későbbi éviben vakult meg. A pályázati kérvények folyó 1919 évi március 20 ig a vármegye alispánjához adandók be.

— No hevertesse minden pénzét a takarékban, hanem fektesse a divatáruház részvényeibe.

— A kereskedelmi alkalmazottak estélye. Az egri kereskedelmi alkalmazottak tegnap este nigy8ikerü hsugversenyestét tartottak, amelynek ptogrammja a rendkívül nagy számban magjelent közönséget minden tekintetben kielégítette. A szerepük valamennyien négy tetszést araitak és zajos tapsokban volt részük. Így Kobn Ilonka szavalatával ért el nagy hatást, tissziy Zoltán és Ungár Sándor zongora és kegsdfl játékukkal keltettek tetszést. Zajos elismerés kísérte Kertész Ella és dr Pataky István énekszámait. Ezután zajos sikert arattak a „Lift“ cimü egyfel- vonásos vígjátékban háncz Giziké és és Csoór Dezső. A kis darab után Kovács Elemér forradalmi költemé- syek szavalásával, Róna Miklés pedig aktuális kupiéival keltett tetszést. Az előadást tánc követte, amely a reggeli érákig tartott a legvidámabb hangulatban.

— A szesz áremelése. A hivatalos lap mai száma pénzügyminiszteri rendeletet közöl, amely a megadőzott szesz árát hektoiíte- reukést 3170 koronában állapítja meg, ami a korábbi árhoz képest 1000 korona emelkedést jafent. A zár alá nem helyezett finom szesz ára, ha megadózva kerül forgalomba, hektoliterenként 3370 korona. Íz a rendelet március 10 én lép életbe.

— Csak 500 boronát lebet átkozni a határon. Tudvalevő, hogy a magyar kormány s te akarja bélyegeztetni a bankjegyeket. Tekintettel arra, hogy a délszláv államban már te vannak bélyegezve a bankjegyek, Ausztriában és Csehországban pedig ezt a rendszabályt hamarább foganatosítják, mint nálunk értesülésünk szerint a magyar kormá y rendeletét bocsát ki, bogy a Magyarországba belépő utasok 500 koronánál nagyobb összeget nem hozhatnak magukkal. A határ- rendőrséget felhatalmazzák arra, hogy a Magyarországba belépő uta- scknál található 509 koronán felüli összeget kobozzák el. Kivételt csak azokkal szemben tesznek, akik ma- gysr állampolgárok és nem Ausztriából, hanem Ausztrián keresztül más országból térnek vissza Magyarországba. Ezeknek igasolniok kell azt is, kogy a náluk tevő pénz a saját tulajdonuk.