Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-28 / 49. szám

XXVI. évfolyam. 191$. február 28 péntek 49. ssáw Ára 2d illlér Előfizetési árak: HelYben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre W50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes •aám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai AWr-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Fiszerkesztő: Or. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik héttő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként t Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kéz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'60 K. JóHUsny- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfiz utétlPk nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszöneSayfl- vánitások 10 sorig 15K. - HIRDETÉSEK t egész oMta- las too K, hasábonként és centiméterenként boté- f Ságok, gazdaságok és hivataloknak 1-50 K, magáncégek- | — nek l K, szallaghirdetée szövegoldalon fBO K. — A köztársaság j védelme. Eger, febuár 27. A karmány koniely és eré­lyes intézkedéseket tesz a köz­társaság védelmére. Ezeket az intézkedéseket csak helyeselni lehet, mert ma j már kétségtelen, hogy elérkez­tünk oda, amikor meg kell vé­denünk a köztársaságot s azo- j kát a jogokat és azt a szabad ­ságot, melyet csakis a köztár­saság biztosíthat nekünk. A forradalom vér nélkül s néhány éra alatt megdöntötte a régi uralmat, de ez csak a kezdet kezdete volt. Az igazi munkának annak kell lennie, hogy a köztársasá­got minden támadással szem­ben körülbástyázzuk, mert csak igy fogjuk tudni végrehajtani azt a politikai, gazdasági és szociális reformot, amelynek érdekében a forradalmat meg-, j csináltak. Mert maga a köztársaság, ba pusztán csak az államforma változását jelentené, alapjában semmit sem jelentene. Nem engedhetjük meg, hogy azt a szabadságot, melyet a köztársaság ad minden polgár­nak, a sajtészabadságot, a gyü­lekezési jogot, a szabad véle­ménynyilvánításra valé jogot, s egyesek, akár egyéni érdekből, j akár osztáiyérdekbői, akár más, ; sokkal tisztátalanabb indokok- ! bél a köztársaság ellen igye­kezzenek kihasználni. Nem szabad, hogy abba a hibába és abba a tévedésbe essünk, hogy szabadságot félre­magyarázzuk s a szabadság ellenségeinek cselekedeteire is védelmet nyújtsunk á szabad­ság nevében. Nem vagyunk hívei az éri- \ szaknak és a terrornak, hisz ezek a letűnt korszak gyűlöle­tes fegyverei voltak s azért emberileg is, politikailag is he­lyesnek és okosnak tartjuk, hogy a kormány esakis inter­náltatja a köztársaság ellen­ségeit. Mert a köztársaságnak s a köztársasági intézmények­nek praeventiv védelme nem lehet eíésebb, mint az a ve­szedelem, amely ellen védekezni kell. Ez pedig az internálással is megtörténhetik. Ott azonban ahol már a megtorlásra van szükség, a köztársaság járjon el kérlelhe­tetlen szigorral. Ez valamennyiünk érdeke. Mert a köztársaság nem csupán államforma, hanem az maga a szabadság, maga a jövendő, Magyarország fejlődésének, bol­dogulásának, sőt létének egye­dül valé biztositéka, amelyet teljes erével meg kell védeni és a védelemnek leghatékonyabb médja a megelőzés, az oly méden valé megelőző intézke­dések és rendszabályok, amit a kormánynak most elhatáro­zott intézkedései tartalmaznak. As orsság I ertuelésiusk bisfesifása. A kormány renooletc. — Egf talpalatnyi fő det som ssatoad parlagon hagzni. — Mindenkinek dolgozni keli. Eger, február 27. A magyar népköztársaság kor­mánya biztosítani őhajtja a mező- gazdasági (er» elést. Ennélfogva az ország egész la­kosságának megélhesse és termelése fenaakadá iával vagy hevesbedésével fenyeget# veszélyek elhárítása érde­kékéi readeletet adott ki, ameyben a kivetkezőket mondja : Olyan fSldierlleUt, amelyet eddig is mezőgazdasági miveléssel szekták hasznosítani, a felyé gazdasági évben megmivelés, illetőleg, »•zisazdasági kasz- M®sitás nélkftl htgTHi its szakad. Mezőgazdasági féld birtok felsze­relését, ngyszintén a füdek meg- mivelésébez szükséges igásállatekat elidegeiiteii, levág»i vagy illető földbirtokáról egyébként elviaii wak haiésági engedéllyel szabad. A batésági engedélyt a törvény« hatóság főispán- kormánybiztostól kell kérni, aki az illetékes gazdasági fa- Ilgyelőság megballgatása ntán ba- tárec. Minden férfi és nő, aki bármely minőségben, tehát akár mint részes, akár mint szakma nyes vagy nap­száméi mezőgazdasági mánkét ed­dig is rendszeresen végnett, ha egészségi állapota vagy min mél­tánylást érdemlő körilméay nem akadályozna, vagy másféle foglal- kezást nem vállal, kdielss munkát Tállal»!, az isii. évbon is legalább az előző éveknek megfelelő terjedelemben és kiteles ezt a polgármester felhívá­sára igazolni. A füdek 1919. évi megmivetésé­nek, bevetésének és az összes me­zőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása érdekében a kormány felhatalmazza az elsőfekn ködgazga táíi hatóságokat hegy az említett eélra szikséges esetben a személyes és egyéb szolgáltatások igénybe- vétóiét elrendelhessék és a közerőt kirendelhessék. Az ekként igénybe­vett igás és kézi minkateljesitmény díjazást megegyezés hiányában a mezőgazdasági békéltető és bér- megállapitkaté bizottság állapíthatja meg. A hatáság köteles gondoskodni, hegy a hiányzó óé másként meg nem szerezhető vetőmagvak iránti igényeket a törvényhatóság első tisztviselőjének bejelentsék. Minden birtokos, aki sem saját gazdálkodással, sem haszonbérbe* adásul (alhaszonbérbeadássaí) vagy részos miveléssel sem képes bizto­sítani birtokának megmiveiésót, be­vetését és gazdasági haszonitásit, kötetne ezt a körülményt és a gátié akadályokat legkésőbb 1919. évi március hő 1-ig a községi előtáró- Ságnak bejelenteni. Ezzel a beje­lentéssel kapcsolatban, meg kell je­lölni azokat az általa szükségesnek vélt hatósági intézkedéseket, ame­lyek megtétele vagy kie3zbiziése az elöljáró rágnak módjában van s amelyek segélyével a föld megmi- velé?e haszGniíása biztosítható. A községi elöljáróságnak köte­lessége úgy a stiját hatáskörébe eső, mint a felettes hatóságától kikérendő intézkedések segélyével mindent megtenni, hogy a gazdálkodás biz­tosítva legyen, Ha valamelyik birtokos az emiiteft bejelentést nem teszi meg, de a birtok megműveléséhez a ren­des gazdái: edás szabályainak meg­felelő s az időjárás és egyéb ter­mészeti viszonyok állal megengedett időben nem fog hozzá vagy nem kellő mértékben, a községi elöljáró­ság őt a gazdasági munkálatoknak megszabandó határidő alatt valé el­kezdésére felszóllithatja. Ha ez alatt a határidő alatt sem kezdi meg a gazdasági munkála­tokat, a polgármester jelentésére a főispán-kormánybiztos (eszi meg a földek megnövelésére vagy alkalmai módon való gazdasági haszonit - sára alkalmas intézkedést. A polgármesternek e szerint a rendelet szerint tett intézkedései és hozott határozata ellen S nap alatt fellebbezni lehet a főispán-kormány- biztoshoz. A fellebbezések az intéz­kedések és határozatok végrehajtá­sát nem gátolják. Aki ennek a rendeletnek vala­mely rendelkezését megszegi, m amennyiben cselekménye súlyosabb büntető, rendelkezés alá nem esik, kihágást kivet el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer ko­ronáig terjedhető pénzttntetéseel blntetik. A földosztás munkája. Íz trsaágöl kcrtletokrs •setjék föl. — Ígér kerilett székhely. — Minden kerü­letben 15—20 albizoítiág mikedik. — iáját tndésitónktél. — Eger, febr. 2T. A földosztás előkészítő unkája már teljes erővel megindult s szer­vezik a különböző végrehajtó testü­leteket és bizottságokat. A földosztás kertietekre oectva történik, nevezetesen az er «tágéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom