Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-20 / 42. szám

A szervezeti: föld­munkások gyűlése. Választás a munkaügyi bíróságba. (Saját tudósítónktól.) Eger, február 19. A földmunkásak és kisgazdák országas szövetségének egri helyi csoportja csütörtökön nagy fontosságú gyűlést tart, amelyen a munka- í Agyi bíróság ügyével fog foglal- : kazni. A gyűlés csütörtökön délután fél j 5 érakor le«z a Munkás-Oiíhonban g tárgysorozata a következő: 1. Az utcai bizalmi férfiak meg választása. 2. A munkaügyi bíróságba kikül- j dendő ülnökök megválasztása. A csoport vezetősége fölhívja az egri szervezett földmunkásokat, kis­gazdákat és munkásnőket, hogy a gyűlésen tJjes számban jelenjenek meg. Kassa a esek zsarnok­ság alatt. Teljes az elnyomatás. — Tavaszra éhínség vár Kas­sára. — Kegyven korona egy magyar újság. Eger, február lf. A esehek által megszállott észak- magyarországi lakosság szomorú sorsáról érdekes dolgokat mondott el egy ügyvéd, aki egy nagyobb szabású ügy törvényszéki tárgya­lása miatt néhány napig tartózkodott Kassán. A tényleges magyar államhatrá, ky. az ember Északmsgyarországra utazik. Hidasnémeti község. Odáig ad ki jegyeket a magyar államvasut. Onnan kezve már eseh jeggyel uta­zik, — akinek külföldi útlevele van. Mert például Kassára e hó 5 ike éta már csak útlevéllel lehet utazni. A vasúti szolgálatot magyar va­sutasok látják el, de magyar felírást már csak elvétve lehet találni. Ahogy az ember megérkezik Kassára, elő­ször is egy hatalmas tábla tűnik a szemébe, rajta vastag betűkkel: Kosice, alatta apró betűkkel zárjel­be*, mintegy magyarázatul (Kassa.) á pályaudvaron alig van forgalom. Mindössze olasz egyenruhás cseh gárdisták ácsorognak. A perronoa szolgalatot teijesitő rendőr ruhája a régi, tsak a kalapja körül van fehér vászon szatlag ezzel a felírással „Stranznik“ alatta pedig apró be­tűvel: Rendőr. Az Hlcai élet nem sokat változott. Csak kevesebb magyar szót lehet kallaai. A közintézményekből azon­ban teljességgel kiüldözték a magyar nyelvet. Már ahol lehetett. A pos án •sak három nyelven lehet érint­kezni: esehüi, tóiul, németül. Aki magyarul beszél, azt meghallgatás nélkül elutasítják. A törvényszéken azonban nem sikerült kiküszöbölni a magyar nyel­vet. Olt ma is. magyarul tárgyalnak, magyar törvények alapján hozzák az ítéleteket és a magyar népköztár­saság nevében hirdetik ki. Sőt ma­gyarul tárgyal a törvényszéken a kassai zsupán is. És pedig nem mint fél, hanem mint ügyvéd. Muttnánszky Vlaoimir polgármester zsupán, tiatal fiskális volt Kassán s úgy látszik nem akarja elhanyagolni a prakszi- sát, mert zsupán létére is tovább képviseli klienseit a kassai bíróságon. Hogy meddig tárgyalnak még a kassai törvényszéken, az attól függ, hogy mikor akarják a csehek a ma­gyar bírákat az eskü letételére kény­szeríteni. A kassai bírák ugyanis el vannak határozva, hogy épp [úgy megtagadják az eskü letételét, mint a többi felvidéki város birái. El vannak készülve arra is, hogy őket is épp úgy el fogják távolítani hiva­talukból, mint a többi megszállott városok biráit. Nem törődnek vele. A Tábla egyébként úgy sem műkö­dik már. A kassai zsupán elrendelte, hogy a Tábla épületét 48 óra alatt ürítsék ki. Alighanem kaszárnyát csinálnak belőle. Ez legalább stíl- szerű lesz. Azóta a kassai tábiabirák otthon a lakásukon dolgoznak és remélik hagy talán majd a törvényszéken kapnak helyet, addig, ameddig. A magyar lakasság Kassán teljes apáthiában él. Teljesen informátlan az eseményekről, mert a budapesti lapokat kitiltották a városból. Titok­ban, a beavatott mégis kaphat bu­dapesti újságot két koronáért darab­ját. De ez nem is drága ahhoz ké­pest, hogy a fővárosi lapok azon példányai, amelyekben az entente | elítélő nyilatkozata volt a esehek erőszakos hódításairól, negyven ko­ronáért keltek el. Ds ha a magyarok szomorúak és levertek, annál vigabban élnek a csehek. Mindent elrekvirálnab, amire ! szükségük van illetve mindent vásá­rolnak — olcsó péazen. Sertéshúsért 3, marhahúsért 5 koronát fizetnek kilónként. Más élelmiszerekért, ami­ket bőségesen visznek ki Csehor­szágba, hasonló árakat. A felvidék tót és magyar lakossága egyaránt rettegve gondol arra mi lesz a ta­vasszal, ha a csehek mindenüket elviszik. Kassán egyébként úgy rendezked­nek be a csehek, mintha sohasem akarnának onnan kimenni. Február 2-án Mu'.tnyanszky zsupán egy ren­deletet adott ki, hogy három nap alatt mindenki hagyja el a megszál- \ lőtt területeket, aki nem ottani ille- 1 tőségH. Február Ő ikén éjjel 12 órától ‘ csak útlevéllel lehet a megszállott ; területen utazni. Külföldi útlevelet : pedig csak Zsolnán, Pozsonyban és Prágában állítanak ki. Ugyancsak útlevelet keil kérni annak is, aki a : magyar területekről a csehek által megszállott területre akarnak utazni. Ezeknek Hodzsa Milán állít ki út­levelet. Azóta megszűnt a felvidéken mil­den személyi forgalom. Gyilkos diófa. Az esküveje előtt érte a szerencsétlenség. — Saját tudósítónktól. — Eger, febr. IS Tragikus szerencsétlenség törlént ma délelőtt az Egeden egyik szőlő­ben. Ma reggel ugyanis Csoszó And­rás szőlősgazda, szőlejében egy öreg régi hatalmas diófát akart ki­vágni. Két legénynyel: Varga Bernáttal és Szarvas Bélával dolgozott a fa kivágásán. A fa már félig el veit vágva, amikor egyszerre váratlanul nagy roppanással ledőlt s a dolgozó em­berekre zuhant. Csoszó András és Szarvas Béla eltudtak ugrani a fa ' elől, Varga Bernátot azonban a fa maga alá temetle s roppant törzse | a szerencsétlen fiatalembert agyon- ' sújtotta, úgy hegy nyomban meghalt. Varga Bernát tragikus sorsát nö- j véli, hogy a szerencsétlen legény ; hétfőn tartotta volna eakövőjét, j amelyet a kivágoit fa így kettévágott. \ A rendőrség megindította a nyo- ; mozást, hogy a szerencsétlenségért \ nem terhel-e valakit felelőség? Rablótámadás a mis­kolci pályaadiar elles. Ki akarták rabolni a vasat! szertárt. Agyonlőtték a szer­tár érét. — Saját tudósítónktól. — Miskolez, február 18. Vakmerő rablótámadást kíséreltek meg a múlt éjszaka a miskolezi vasúti pályaudvar szertára ellen, mely a rendező pályaudvarnál van. A rablási kísérlet nem sikerült, ami egy hűséges, lelkiismeretes őrnek az érdeme, aki azonban kötelességiu- dását az életévei fizette meg. Vonda József 37 éves vasúti éj­jeli őr tegnap estétől a szertárnál volt szolgálatban. Este 8 óra táj­ban bement az őrházba vacsorázni. Alig fogott a vacsorához, amikor bejött hozzá egy társa, aki figyel meztette, hogy a szertár ajtaja nyitva van. Vonda rögtön kiment és a szertárhoz sietett, amelynek ajtaja fel volt törve. Társával együtt kö­rülnéztek a környéken, hol lehetnek a betörők. Észrevette Vonda, hogy az egyik vasúti kocsi alatt emberi alakok mozognak. „Ki az?“ szólt a kocsi felé. A következő pillanatban lövés dördült el. A golyó a hasába fúró­dott Vondánas, aki még annyit tudott szólni társának. „Lőjjél utánuk!“ Majd összeesett. A szerencsétlen embert bevitték az Erzsébet korházba, ahol ma dél­előtt 10 órakor meghalt. A gyilkost, akinek sikerült az esti sötétségbe* elmenekülni, nyo­mozza a rendőrség. HÍREK. Eger, febr. 19. — Eljegyzés, lij. Lakatos Sándor eljegyezte Vastagh Qéza főraktárnok leányát Bözsikét Budapesttől. (Min­den külön értesítés helyett.) — Miért nem indul el Egerből pontosa* az esti vonat? A mai postával kaptuk az alábbi sorokat: Tisztelt Szerkesztőség! Engedje meg, hogy a lapja utjá* egy kérdést intézzek a vasúti fő-* nikséghez ? Szeretném ugyanis tudni azt, hogy mi az oka annak, hogy az egti este 6 óra 35 perckor in­duló vonat oly későn indul el? Miért r.em tartja az be a pontos időt? Taián ezt ii a szénhiány okozza? Miért kell annak a szegény utasnak annyit várni és fázni ? Annak a szegény vidéki tanúiénak, aki hajnalba be megy Egerbe, ott egész nap fárad és nélkülöz, alig várja, hegy este a kedves meleg otthonba pihenőre térjen és a vasúti pontat­lanság miatt, még továbbra toiédik ki a haza érkezése! Igazán fáj ilyes­miket látni! Nem lehetne ezeken a bajokon segíteni? Kérdi egy Ér­deklődő. / — A Magyarország, a főváros­nak ez a legnagyobb estilapja for­radalmian fri?s, szenzációsan uj tartalommal jelenik meg estéről-es- téré. Az összes budapesti esti la­poknak ezt a legtekintélyesebbjét uj redakció vette át, melynek tagjai közt ott vannak a magyar irók pub­licisztikai és hirlapirói világ legér­tékesebb nevei. Emellett Berlinben, Svájcban és Svédországban külön tudósítói, Bécsben pedig külön szer­kesztősége van a Magyarországnak, amely Magyar Elek szerkesztésébe* jelenik meg ás amelynek adminiszt­rálását a leghataimasab és legnép­szerűbb magyar lapvállalat, Az Est, valóban amerikai mére<ü és pon­tosságú kiadóhivatala vette, mint testvérié pót kezelésbe. — Adomány. Az Egri Főíiámives olvasókör részéről f. hó 16 án tar­tott táncmulatság tiszta jövedelmé­ből 100 koronát az Egri rokkantak egyletének. 100 koronát pedig az Egri Tűzoltó egyletnek adományo­zott a rendezőség. — Az érsekség! káposzta föl­deket rokkantaknak adják bérbe. Az összes egri érsekség! káposzta földeket, amelyeknek a bérlete most lejár, a jövőben az érsek a vagyon­talan egri hídirokkaniaknak és hadi­özvegyeknek adja bérbe. A i igény- jogosultak összeírását a hadirokkan­tak szövetsége, az elosztást pedig az egri föld míves tanács végzi. — A kisiparosok szövetségé­nek választmányi tagjai felkéretnek, hogy a folyó hó 20 án este 6 óra­kor az Ip3rtesíület hivatalos helyi­ségében tartandó ülésen fontos tárgy megbeszélése végett megjelenni szí­veskedjenek. Kisiparosok szövetsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom