Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-02-06 / 30. szám
Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre WSO korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes saém ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, kiz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, telülfizetéaek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetayfl- vánitások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas «00 K, hasábonként és centiméterenként haté- ságok, gazdaságok és hivataloknak 1-50 K, magáncégek. — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1’50 K. — Hifiden nép ki emberi életet él, államférfiak és egyszerű polgárok, gazdagok és í* inkában sorvadó pro letörök a föld minden részén kell, hogy néhány percre ráfordítsák figyelmeket azokra a tudósításokra, melyek Erdélyből és a Bánátból futnak a világ miden tájéka felé románok és szerbek irtóztató bűn- cselekményeiről. A szerbek megbotoznak és magbecstelenitenek nőket, ártatlan falut vesznek géppuskatöz alá, a románok pedig harapófogóval szedik le a letartóztatottak fiiét, magyar vasutasokat, akik nem hajlandók oláh törvényre és oláh istenre esküdni, irjitő kínokkal büntetnek: karjukat levágják, húsúkba metszenek, a sebbe sót hintenek s azután bevarrják, hogy e borzalmas kínok emésszék el a karmukba esett szerencsét leseket. Apáthyt elhurcolják, kéztisztviselőket Szehanbe bör- tönöznek, általán nagy szorgalommal vannak rajta, hogy aegyveonyolc és negyvenkilenc borzalmait ismét felgyújtsák Erdély ege félé. A részvét és rettegés érzésével gondolunk erdélyi véreinkre, lelkünk fájdalmasan siet hozzájuk s végig a Maros völgyén, szeretnénk részt kérni szenvedéseikből, könnyet hullajtani könnyeik mellés karddal, ágyúval, a tíz körmünkkel, a fogunkkal védeni őket ama barbár, kaanibáli hadsereg ellen, amely az oláh £iraperium nevében mint sötét lidérc Üt a mellfikre. Kezűnkből kifitötte a fegyvert az ántánttal kötött fegyverszüneti szerződés, szivünből pedig kezdi kiirtani az emberségességbe, a civilizáltságba vetet hitet ezek az erdélyi szörnyű atrocitások. Tűrtük, mert kénytelenek voltunk el■ tűrni, hogy a birtokba vétel előtt, az egész világ összegyülekezett képviselőinek határozata előtt és a fegyverszüneti szerződés ellenére felrúgták a magyar kézigazgatást, börtönbe vetették a magyar tisztviselőt s becsukták a magyar iskolát. De hogy nőket megbotozzanak, ártatlan polgárokat úgy kinoz- i zanak, mint talán a legvadabb í népek földjén sem, ez ellen följajdulunk a világ népeihez s járja be ez a jajsikoly a mog- vénhedt föld minden zugolyát, ahol a nő iránt van tisztelőt, ahol az anyaság, a hitvesség és lányság fogalmának van magyar éa caab foglyok [kicserélés«. A hatvani cseh foglyokat kicserélik. Elfogott cseh légionáriusok Miskoíezon.-- Saját tudósítónktól. — •Eger, február 5. A csehekkel kilőtt megállapodás egyik pontja a foglyok kicserélésére terjed ki. Eszerint a cseh és magyar foglyok szimszerint fognak kicseréltetni. Elsősorban az ipoiymenti és götuiri egyének lesznek kicserélve, kiknek ellenében a Hatvanban fogva tartott 68 cseh katonát fogják átadni. A cseh fogságba esett magyar egyének neveit és kizelebbi adatait Salgótarjánban írják össze, ahol valószínűleg a kicserélés is meg fog ejtetni. Miskolczrél jelentik: Tegnap délben érdekes látnivalóként szolgáló menet vonult végig a Széchenyi utcán. Szuronyos katonák két olasz bersaglirei sapkás cseh légionáriust kisértek keresztül a városon a főutcai közönség nagy érdeklődése közepette. A menet a pótzászléalj épülete felé tartott s mire odaért, már több száz főre menő tömeg kisérte. Az emberek izgatottan találgatták a két cseh Kilétét. A cseheket és kísérőiket a zászlóaljparancsnokságon kihallgatták. Ekkor azután kiderült, hogy a két szentsége s ahol az ártatlan, fegyvertelen embernek van védelme s a hol a kegyetlenségtől, az állati vadságtél, szörnyű gyilkolásoktól undoradással fordulnak el. Hallja meg az egész világ, hogy magyar uralom alatt se erdélyi, se királyságbeli oláhnak hajszála sem görbült, de az oláh imptrium alatt a legborzasztóbb kínokkal irtják a magyart. Világ minden népe ! Füleitekbe kiáltjuk: Ne hagyjatok uralkodni vadállatokat emberek fölött! csehnek egy 30. ezredbeli magyar tüzért kellett átkisérni Rimaszombatba, útközben azonban a magyar tüzér furfmgja révén, agy magyar járőrnek sikerült a cseheket elfogni. A tüzér, akit Mávay Pálnak hívnak és a 39. tüzére? recben szolgált, elmondotta, hogy a csehek Tornaalján kémkedés gyanúja miatt letartóztatták. Szombaton a cseh statáriális bíróság halálra ítélte 8 vasárnap két cseh kíséretében át- kü'dték Rimaszombatra, hogy ott végrehajtsák a halálos ítéletet. Mikor a Rimeszombat és Tornaalja között levő Bátka községbe beértek, a tüzér meghallotta, hogy egy magyar járőr tartózkodik a faluban. Ajánlottá kísérőinek, hogy térjenek be valamelyik házba melegedni. A csehek erre hajlandóságot mutattak és be is mentek egy magyar osalád házába. Közben a tüzér értesítette a magyar járőr vezetőjét, egy Piszkor János nevű őrmestert s néhány perc múlva be is állított az őrjárat, amelynek Báthori Dezső, Egerszegi János, Juhász János és Négyesi Imre nevű honvédek voltak a tagjai. A magyar járőr szuronyt szegezve nyomult be a házba, mire a csehek belátva, hogy minden ellenállásuk hiábavaló lenne, megadták magukat. A cseheket lefegyverezték, azután koesin lejöttek Bánrévéig, innen pedig vonaton hozták be a két elfogott légionárius katonát Miskolczra. Hz árdrágítók üldözése. Uj törvény az árdrágítók > ellen. — Három évi börtön- * nel büntetik az áruuzsorásokat. (S ját tudósítónktól.) Eger, febr. 5. Végre a kormány is szHkségét látja annak, hogy a háború megszűntével is lelkiismeretien gonoszsággal tovább garázdálkodó áruuzsorások és árdrágítók ellen komolyan s a legnagyobb szigorral fel- \ lépjen % az árdrágítók rablásainak véget vessen. Az igazságügyminiszter ugyanis törvényjavaslatot készített, melynek í célja az árdrágítás és lánckereskedelem ellen eddig hozott törvények és rendeletek szigorítása. Terv bevették ugyan e jogszabályodnak egységes, szerves reviziéjit is, a sürgős szabályozás érdekében j azonban a maglévő törvények novel- \ láris pótlása mellett döntöttek. A legközelebb megjelenő uj néptörvény az eddigieknél sokkal szigorúbb büntetéseket állapit meg az áruuzsorára és lánckereskedelemre. Az [árdrágitási kihágások vétségekké minősülnek, két évig tartható fogházzal és 100 000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sujthatók. — Súlyosabb esetokben az áruuzsora ' bűntettnek minősítendő és három évig tartó börtönnel büntethető. — A politikai jogok elvesztése, az iparűzési jog megvonása, a községből i vagy az országból való kitiltás és I áruelkobzás szintén a büntetési ! tételek között vannak, j Súlyos bűn etés alá vonja a !er- ■ vezet a kiviteli tilalom alá eső áruk : kicsempészését, valamint az adó- I szolgáltatási kötelesség megsérté- [ sét is. I Hatálya kiterjed az alkalmazot- ; takra is. ; Szigorúan bünteti a kereskedőket, ha hatósági jegyhez kötött árukat hatósági megbízás nélkül árusítanak. Pontos újítás, hogy a törvény alá vont deliktumok, ezentúl a rendes i bíróságokhoz fognak tartozni. Ezek { túlságos megterhelésének elkerülést érdekében első fokon az árvizsgáló l bizottságok mellett jnryszerfl bíróságok fognak dönteni, a folebbviteli eljárást pedig lényegesen gyorsítani fogják.
