Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-07-27 / 171. szám

dig, mert a Präf féle malom körzefi malom lett és a városnak fog őr­iem. Helybe# less'‘tehát a mi lom, me:y Egernek a lisztet fogja adni. De, mint hallatszik, nem teljes egé­szében, meri nem bírja meg azt a 14—16 vaggon liszt előállítását, amire Egernek havonta szüksége van. így előre láthatóan más vfd ki mal­mok is fognak őrölni Egernek. A város a liszle.látás lebonyolítása érdekében megtehetné, hogy a hadi- terménynél kieszközii, hogy mely malmok őröljenek Egernek, auitán az illető malmokkal egyezzék meg, hogy melyik malom, melyik keres­kedőnek és mily mennyiségben szállítsa a lisztet, korpát, árpadarát, árpagyöngyöt, Így elérjük azt, hojgy a kereskedőknek egy-egy csoportja állandóan egy malommal áll össze­köttetésben, egyőrlésü lisztet kap és könnyebben tudnak egymással le­számolni, a városnak pedig nem keli lisztraklárról és iisztfuvarozásról gondoskodni, ez utóbbiról csak az esetben, ha a malmok a szállítást nem vál alrák. Hogy a malmok a megfe!e!ő msgkészlehel állandóan el legyenek látva, a város a közellá­tásra szorulók statisztikájával kezé­ben a Haditerményíől eszközölje ki, hogy a szükséges terményt a mal­moknak az egész évre utalja ki. A zsirellátásra nézve pedig az uj hizlalási rendelet előnyt ad a váro­soknak úgy a serlés, mint a hizla­lásra szükséges takarmány beszerzé­sére. Van már városunkban sertés­hizlaló részvénytársaság, lépjen a város vele szerződéses viszonyba és általa hizlaltasson a városnak serté­seket a szükséges mennyiségben. A jegykiosztás módja. Ami pedig a közönség kényelmét és érdekét illeti, meg kell szüntetni a hatósági jegyeknek központi ki­osztását. A közönség ez eilen van a les jobban felháborodva. nem is szabad megengedni, hogy most, mi ­kor mindenkiől több munkát kö e telnek, még az isko’ákat is korábban zárják be, hogy tanulók is ré3ztve- hessenek a háborús munkában, ily körülmények körött oly rerdszeit tartsanak fenn, mely mellett órákat tölt el ácsorgáfsal a közönség. Ál­lítsák ki előre a jegyeket minden hatósági cikkre három hónapra vagy legalább egy hónapra és adják át az illető családnak szóló borítékban a kereskedőknek, akár van rá áru, akár nir.es. A vásárló a vásárlási napján megjelenik a boltban és a boltos átadja neki a jegyeket és ezek ellenében kiszolgálja. Azt a je­gyet pedig, amire nincs áru, átadja a félnek, hogy ha majd a hatóság kihirdeti, hogy a jegyek beválthatók, - mert van már áru, akkor jöjjön az áruért. Más városokban is úgy van, hogy a közönségnél megvannak a jegyek egy vagy több hónapra és mikor megérkezik az áru, kihirdeti a -hatóság, hogy pld. a szappanjegy beváltható a kereskedőnél egészben, 1 vágy ha n.m érk:zeit elég mennyi­ség, akkor fél va . y negyed adagban . Az üres borítékokat pedig vissza­szolgáltatják a kereskedők a ható­ságnak uj jepyek kiállítása végeit. A ha'óság dolga az áruk beszer­zése. azok igazságos szétosztása ,a kereskedőknél bejelentett vásárlók száma szerint, a kereskedők szigorú ellenőrzése és a közönség érdekének, kényelmének megóvása. Ha ez meg lesz, sok panasz magától megszűnik. i Előnyomulás Albániában i A vezérkarunk jelenti: Budapest, julius 26. OLASZ AIICVONAL: Kalonánál a hét község fen- \ síkján meghiúsult egy ellensé- I ges előretörés. \ Egyébként nincs semmi kü- • lönös esemény. ALBÁNIA: Kuci és a tenger között több helyen elértük a Semem folyót. Előnyomulásunk heves ellensé­ges ellenlökéseket vált ki. megkezdődött Orosz­országgá a foglyok kicserélése Moszkva, julius 26. A foglyok kicserélése Ausztria- Magyarország és Oroszország között megkezdődött.’ A német nyelven megjelenő Moskauer Nachrichten közli, hogy a szov­jetkormány és Ausztria-Magyar- ország között erre vonatkozólag teljes megállapodás jött létre. Öt napon belül az első osztrák­magyar szállítmány, amely 3000 hadifogolyból áll, elhagyja Oroszországot. Ugyanennyi orosz hadifoglyot szállítanak haza Ukrajnán át Ausztria-Magyar- országból. Francia oéketag. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Genf, julius 26. A francia lapok azt írják, hogy Hindenburg újabb csa­pásra készül. A Journal de Pouple kifejti, hogy most van a legkedvezőbb alkalom a bé­kés megegyezéshez, mert be­láthatják a németek és franciák is épen a legutóbbi harcok ; eredményéből, hogy nem bír­ják egymást legyőzni. Épen ezért keil keresni a békéhez való közeledést. A szőlöskei birtok .' Ugye az állandó választmány előtt. Eger, julius 26. A képviselőfe-.tüiet egyik múlt ülé­sén elhatározta, hogy megkeresi Szmrecsányi Lajos egri érseket a szőllöskei birtok eladása iránt. A közgyűlésen dr. Alföldi Dávid tette ezt az indítványt. A mai állandó választmányi ülésen elég illetékes és hozzáértő férfiak előadásából kitűnt, hogy a város nagyon rossz üzletet csinált volna a szőlőskei birtok meg­vételével. Trak Géza főjegyző felolvasta a mai ülésen az érsek válaszát, amely­ből kitűnik, . hogy a városi átirat idején a szőlőskei birtokot már a Hevesraegyei Takarékpénztár meg­vette. Dr. Kániíz Gyula szerint megle­hetne reperálni a dolgot. A vételt kormányhatóságilag ne hagyják jóvá. Timon Béla ezzel szemben fel­hozza, hogy a képviselőtestület úgy se a város részére akarta megvenni a biitokot, hanem csak azért, hogy a polgárok között parcellázza. Ezt a célt pedig most hamarabb elérik. Babócsay Sándor: A szőlöskei birtoknál eiőjtb az erdőt kell ki használni s csak azután lenet par­cellázni és szőlőművelés alá fogni ezt a területet. Nem baj az, ha a Hevesmegyei Takarékpénztár vette meg a birtokot, mert a parcellázást az még könnyebben végre tudja hajtatni, mint a város. Mit csinálna egy pénztelen város, mint Eger égy ilyen nagy birtokkal, amelybe ren-- geteg pénzt kell beleölni. Néhány évig úgy se hozna semmi hasznot, épen nem lenne valami brilliáns üzlet a városra nézve. Dr. Nagy János : Ismeri a szől- lőskét, mindössze 64 hold szántója van, 1—2 hold rétje és 1200 hold az erdő belőle. Amin or kínálták, nem kelle t a gazdáknak. Trak Géza: 64 hold szántója van ugyan a Szőlőskének, de ezek is három holdis parcellában, ékalak­ban nyúlnak be az erdőségbe. Az érsek urnái már régebben érdeklő­dőit a birtok iránt s mondhatja, hogy az érseknek mindig az volt a szándéka, hogy parceiláztaija a bir­tokot, de épen a gazdák jelentették ki előtte, hogy nem lennének képe­sek boldogulni a cikk cakkos földe­ken. Az erdőnek egy része véderdő, másik része kitermelés alatt áll. A Hevesmegyei Takarék L80COOO ko­ronás ígéretével Eger konkurrálni nem tud. Helytelenül fogják fel so* kan ezt az ügyet, a parcellázás gondolatát már régebben maga az érsek vetette fel. Dr. Barsy István: A birtokért jó­val ezelőtt két vevő egy milliót ígért. Ekkor az érsek szerette volna több gazdának eladni, 15—20 föld ­i i I mívest össze is hívlak, akik azon­ban nem akarlak szövetkezni a vé­telre. A Hevesmegyei Takarót pénz­tárnak az a célja, hogy szőlőojtvány- telepei lé'esit a birtokon, mert erre az egrieknek égető szükségük van, nem kel! majd máshová szaladni ejtványokárf. Ami erre alkalmas, azt kiparcellézzák s ezt jutányos áron, csupán az üzleti rezsi hozzáedásá- val fogja a bank árubabocsájtani. A vételáron kívül két milliót fektet bele a bank a fakitermelésbe és drótkötélpályát épit Felnémeten. 80 holdat vágnak ki az erdőben, télen fehát nem lesz famizéria Egerben. Indítványozza, hogy az érsek válaszát vegye a választmány megnyugvással tudomásul. Az állandó választmány igy is határozott. Borral akarja a tormán; a valóiét megjav.tanl Állami borszállítás Ukraj­nába — Miért nem maxi­málják a borárakat? Budapest, julius 26. Mindenki tudja, hogy mig borter­melő vidéken békében 40—50 fillér volt a bor literjének ára, addig ma 12—14 koronába keiül egy liter bor és ha igy folytatódik a boruzsora, nemsokára csak dúsgazdag emberek engedhetik meg maguknak azt, hogy egy pohár bort ihassanak. Tokaj, Badacsony, Eger hegyein még tőkén áll a szőlő, de azért a borkereskedők már hónapok óta vásárolják az őszi bortermést és 8—10 koronát adnak a leendő mustért. Persze ennek a hallatlan drágaságnak nemcsak az a következménye, hogy a bor a tél folyamán még drágább lesz, hanem az is, hogy a szőlőtermelők, miután a mustot ilyen jól el tudják adni, csupán a csemegeszőlőt, amelyből bort gyártani nem igen lehet, fogják a piacra adni és igy a közönség nem juthat szőlőhöz. A kormány mindeddig semmit sem tét-: a bor árának szabályozása kérdésében, mert azt tartotta, hogy a bor luxuscikk. Dr. Vásárhelyi Zoltán miniszteri osztálytanácsos, a földmivelésügyi minisztérium szőlészeti és borászati osztályának főnöke a bor árának szabályozásáról a következőket mon­dotta : — A kormánynak nem áll érde­kében, hogy lenyomja a borárakat, mert hiszen a magas borárakbal a valutánkat fogjuk megjavítani. A kormánynak ugyanis az a célja, hogy nagyobb mennyiségű magyar bort szállít ki Ukrajnába, ahol a mi drága borunk még mindig olcsó lesz és örömest fogják vásárolni, mert hiszen olt ma egy liter bornak 60—70 korona az ára. Ebben a tárgyban e napokban egyébként ér­tekezlet volt a külügyminisztérium­ban, a magyar kormány egyik szak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom