Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-07-04 / 151. szám

XX1' . f jr-'iS. Julias 4 csü.örfölí 151 VSt&^Bí^Kíaae-iásxraiámaK^&Bi^^^ei^SSíS^Aíú-ÁS,-~nr,--y'Vgx.f:.- .-•* • üw^^íSSasK ü sKVCífa ;fcv^» >S '^!Ä«öSäS*e^«vj»» Arit iu tiller EíSfizstésí árak: Helyben és vidéken posián küldve egész évre 28 korona, — fél évre 24 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 !. — Egyea $2ásn ára vasárnap és ünnepnap is 10 i. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Tokai Mőr-utca 6. -- Megyei ás helyközi telefon: 106. POLITIKAI N A Pl LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT -SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. MPíjJalenUs bétíO és ünnep utáni nap kivitelével mindennap. Hirdetési árai?: Soronként: Nyiiíiövi közlemény2 K.Blröoági Ítéletek, köz- gazdasági közletnények, gyász jeleníéstk 1 K. Jáfékopyrélo egyeoüleíek, bálbizottságok értesítése!, letOliizetések nyug. (ázása 30 tilt. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítá­sok io sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-kénl hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok,hivataloknak ! K, magáncégeknek 60S., szallag hír etés szövegoldaion 80 r&ys'&fapQo& ki eivftsztoii csata. Eger, Julius 3. Az a kínos unalom, amely a képviselőházban a most folyó választójogi tárgyaláson ural­kodik, igen hangosan hirdeti mindazt a sok áiságot és kép­mutatást, ami e kérdés körül egy év óta kavargóit. A tigri­seknek ez egy év alatt minden foguk kitörött, vagy pedig nem is volt csak annyi, amenyivel kitépték maguknak és barátaik­nak és1 atyafiaiknak azokat az állásokat és méltóságokat, ami­ket most egy esztentdeje oly mohó kapzsisággal vettek os­trom alá és ragadtak el közel­harcokban, miközben egymás fejét is beverdesték. Istenem uram! ugyanaz a társaság, amely most egy éve oly egybefogó és együtt érző voit abban, hogy kiragadják a hatalmai a munkapárt kezéből, hogyan hullott széjjel, mint az oldott kéve, mihelyt a hatal­mon való osztozkodás folya­mán kitűnt, hogy mindenki el­végre nem lehet miniszter, mert lehet ugyan kilenc miniszterből tizennégyet csinálni és meg lehet duplázni az államtitkársá­gokat, sőt egyik-másik helyen a főispánságokat is, de még sem lehet ezekből annyit sta­tuálni, hogy még az árva gye­reknek is jusson. így aztán ezek az árva gyerekek hama* rosan megbontották a hata­lomért való közelharcban együvé csapott pártok sorait, amiko­ron hamarosan ki is tűnt, hogy a választói jog kérdése voltaképen csak eszköz volt és nem cél. Ezekel ugyan nem mondunk újat, mert hiszen az egy év történetének minden napja tanúságot tett erről. De aktuális ennek a meg­említése ma, amikor látjuk, hogy unalomba fül el a vá­lasztójog képviselőházi tárgya­lás?. Ezzel szemben ugyan azt szokták mondani, hogy ez a képviseiöbáz nem numerái, mert ez nem a nép, nem a nemzet. Dehát tekintsünk körül itthon, vagy az országban bárhol, van-e a népességnek csak egy rétege is, amely érdeklődést tanúsítana ma már a választó­jog iránt olyant, amely izgal mat okozna s nem-e minden újságolvasó unottan dobja el az idevonatkozó tudósításokat. Károlyi Mihály ma azt mon­dotta, hogy elvesztette a csatát a parlamentben a választójog kérdésében. Hát bizony elvesz­tette. A választójog kérdésében megbukott famíliástul együtt, mert hiszen tudjuk, hogy An drássy, Hadik, Károlyi és Pai- lavicini, az Andrássy család e négyese hajtotta fel ezt a ne mes vadat, melyet egy eszten­deig oly fáradhaílansággal tar­tottak űzőben. Megbuktak azért, mert nem volt igazuk, meg­buktak azért, mert a megindí­tott politikai kampánnyal nem a választójogot akarták tető alá hozni, hanem a maguk hatal­mát. És még a bukásukban sines tragikum, mert nem úgy vonulnak el a küzdőtérről, mint a trgédia hősei, méltósá- gos megadással, hanem sirán­kozva és fenyegetődzve az el­veszett hatalom miatt. De sem I a panaszuk nem indit meg sen­kit, sem a fenyegetéseiktől nem fél senki. Meghiúsult olasz támadások. Vezérkarunk jelenti: Budapest, julius 3. OLASZ 1RCYONAL: Tegnap reggel az egész piavei arcvonalon Suzecanátói lefelé az olaszok élénk ágyutíizelést kezdtek, amely San Do- nától kezdve pergőtűzzé fokozódott. Egy óra múlva az ellen­séges gyalogság támadásra indult. Egész napon át tartó elkeseredett harcokban seholsem tu­dott magának sikert kiküzdezni. Sensonnál az olaszoknak egy átkelési kísérletét meghiúsítottuk. A veneziai hegyi arcvonalon ugyancsak rendkívüli volt a harci tevékenység. Col del Rossótól északra Asiagónál vissza vertünk olasz előretöréseket. A tiroli nyugati arcvonalon mér­sékelt tüzérségi harci tevékenység folyt. Begehe» meré&yle! esaa mér ellen Offlfókban. (Saját tudósítónk relefonjeieníése.) Bécs, jul. 3. Kerülő utón az a hir érkezik Pétervárrói, hogy a cseh-tót csapatok vezére, Ruzicska ellen, aki Alexejev tábornokkal és más hadvezérekkel Omszkban haditanácsot tartott, erről a megbeszélésről való távozása alkalmával revolvermerényietet követtek el. Egy golyó átfúrta tüdejét. A merénylőt nem si­került elfogni. ; k% angolosat ki aüirják ntasitaoi Fiuaoimsgbói Berlin, julius 3. Helsingforból jelentik: E!ő- ; kelő finn forrásból hire támadt, hogy el akarják határozni az I összes angoloknak Finnország- 1 ból való kiutasítását. á váíasiiij0|i viía. J(Saját iutíősitónk telefonjelentése.) Budapest, julius 3. A képviseiőház mai ülésén Bakonyi Samu mondott hosz- szabb beszédet, amelyben a függetlenségi párt álláspontját fejtette ki a javaslattal szem­ben Még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadta el a ja­vaslatot. Öt órakor rátértek az inter- » pelíációkra. Szilágyi Lajos a közigazgatási tisztviselők fel­mentését sürgeti. Szurmay Sán­dor honvédelmi miniszter kije lenti, hogy elismeri a közigaz­gatási alkalmazottak felmen­tésének szükségességét és rajta lesz, hogy ez minél előbb meg- ] történjék. Preszhy Elemér azt kérdezi a közélelmezési minisztertől, miért nem lehet a városoknak a Haditermény kizárásával - egész évre gabonával ellátni magukat. Windischgraetz mi­niszter szerint ez lehetetlen. Ezután még több interpelíá- \ ció következett. \ __ rjj | 'fassstyk Szibériáért 1 agitál. (Saját tudósítónk iekfonjelerítésc) Zürich, julius 3. ii Moszkvai lapok beszámol nak arról, hogy Masaryk tanár Amerikában nagy agiiációt fejt ki a Szibériában a maximalista csapatok ellen harcoló cseh-tót katonák támogatása érdekében. Filadelfiában a cseh szokol gyűlésén is mondott, beszédet s utána a szibériai cseh-tót csapatok vezéreihez táviratot intéztek azzal a biztatással, hogy az Egyesült Államokból megerősítő csapatok útnak in­dultak. -v

Next

/
Oldalképek
Tartalom