Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-12-28 / 298. szám

XXV. évfolyam. únfóűsaut jfcSHMI5MHB53W^<Ö^.^^ 1918 fSeeomhér 28. szombat 297. ss4«í Ara 16 tiller \ EldftEefíst árafc; yjeSybe; 4* üdéken postán küldve egész évre 4C korona, — ‘& évre 20 korona, — nsgve<t évre 50 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap Is lé f. — Szerkesztőt -g és kiadóhivatal: Eger, Jókai Síór-utca 6. — feW^.yei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr, SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFA! JÁNOS. Rilientlk hétté éc flanep utáni n«p Ueételáeel mlndenntp. Hirdetési árak: »»sifíxw *6 nil<-E>j«aTS «irtások 2» «arid 10 fe. — les idd H, hxslbonUén *4 gok, ........ItléCOK, H lHDETÉSEKt eeésx e ónként ét centiméterenként * «Át 3tíé‘ hl#­«auk is bívataiskMk l K, augiacégtt-edk ', uallaghlniatéi (xSvegeldalSB 2 K. A szellemi munkások testi munkája. Eger, dec.f 27. A közalkalmazottak egymás után hoznak határozatokat, me­lyekben kimondják, hogy a már-már ijesztő módon fenye­gető munkáshiány közepette Ők, akiknek a szellemi munka lenne a kenyere és hivatása, nem riadnak vissza a testi munkák végzésétől sem, sőt erre örömmel és hazafias kész­séggel vállalkoznak. A társadalmi szolidaritást alig lehetne csattanóbban bizo­nyítani, mint a szellemi mun­kások ezen elhatározásával, melyben nemrég míg talán fe­lesleges, rosszul alkalmazott felbuzdulást lettek volna haj­landók sokan látni, ma azon­ban csak a kimondhatatlanul súlyos idők egy szomorúan beszédes sziinptómája és fel­tétlenül helyesnek Ítélendő be látás eredménye. A munkakerfilés, a dolgozni nem akarás, mely úrrá lett a munkásosztály nagy részén, nemcsak a gazdasági és min­dennapi élet zavartalan mene­tét, folytonosságát, legelsőrendü szükségleteinek ellátását veszé­lyezteti ma már a legkomo­lyabban, hanem a közbizton- ( sági állapotok tarthatatlanságán - nak, lezüllésének is egyik fő okozója. A demokratikus szabadság hajnalhasadását nagyon sokan úgy értelmezték, hogy most már dolgozni sem kell, mert az állam majd gondoskodik azokról, akik szűkölködnek — bár a saját hibájuk, dologkerö- lésük révén. A szabadság első mámoros óráiban, «mondjuk napjaiban, még meg tudtuk érteni az ün­neplőket. De a demokráciát az ünneplés állandósításával iga­zán nem alapozzuk meg, sőt ma már egyenesen veszélyez tétjük. Mert az élet rendjének és a gazdasági folyamat zavar­talanságának biztosítása nélkül nincs szilárd társadalmi szer­kezet egyáltalán, bárminő le­gyen is az. Ma már pedig ott tartunk, hogy a testi munka végzésétől való tartózkodás éppen ezeket veszélyezteti. A társadalmi helyzet felbontására leselkedő szélsőséges, bolse­vista elemek malmára hajtja ez az állapot a vizet. Már pe­dig akkor az uj magyar de mokrácia felett is meghúzták a lélekharangot. Az értelmi munkások elhatá­rozása feltétlenül tiszteletreméltó és minden elismerést megér­demel. Nem azt várjuk, hogy a bajon lényeges segitést je lenfsen ez az elhatározás. De kiáltó memento iesz talán a mai válságos viszonyok közt mindazoknak, akik hivatottak a szomorú állapotokon segíteni. A szellemi munkások megér­tették azt a szolidaritást, mely a társadalom minden részét szervesen összekapcsolja egy­mással. Értsék meg végre a dolgozni nem akarók is, hogy egyenesen az újszülött szabad­ságot dönthetik romba, ha Htju­kon tovább is megmaradnak. — Laputik ffáróréja. A nyomda- technikai nehézségek a az uj raun- babeoszlás folytán lapunk szerkesz­tőségi anyagét szintén előbb kell lezárni. Ennek folytán közöljük a közönséggel és olvasóinkkal, hogy a délutáni 4 óra után történd gyű­lésekről is kisebb eseményekről, csak másnap következő számunkban ad hasunk birt. Ugyancsak közöljük a hirdető kö­zönséggel is, hogy ha aznapi lapra kívánjak hirdetéseiket leadni, azt legkésőbb délután 4 óráig adják be. A 60-ik gyalogezred elhelyezése Egerből. Rendbivtlii városi közgyűlés. Eger, dec. 27. Ismeretes a hadügyminiszternek az a terve, hogy a hadsereg rekon strukciójára irányuló intézkedés so- rán Eger város házi ezredét a 60 ik gyalogezredet elhelyezi Egerből Mis kolera. Minthogy rz a terv Eger városára nézve az ezred fiait Egerhez ffizö köteléknél fogva, valamint közbiz­tonsági szempontból is, igen hátrá­nyos, a Nemzeti Tanács kezdemé­nyezésére lépjek történtek az iránt, hogy a 60-ik gyalogezredet ne he­lyezzék el Egerből. Ezt a célt szolgálta Eger város képviselőtestületének tegnap tartott közgyűlése is, amelyen a képviselő- testület Jankovics Dezső polgár- mester elnökiébe mellett kimondotta, részletesen indokolt felirattal fordul a hadügyminiszterhez, hogy Eger város háziezrede itt maradjon. E közgyűlés határozata kapcsán küldöttség kereste fel az ithon tar­tózkodó dr. Vass János közélelme zári államtitkárt is, aki újabban had­ügyminiszter jelölt s az ő közben járását is kérték a háziezred itt ha­gyása érdekébeu, amit az államtitkár meg is ígért. Szerb világ JAaggarországou Fölesküdnek a szabadkai tisztviselők a szerbeknek. Szabadka, dec. 22. Matievics István dr., főispán ma d. e. 11 órakor maga elé idézte a szabadkai állami hivatalok főnök«:it és tanintézetek igazgatóit az eskü tételre. Az idézésre ma a következő hivatalok és tanintézetek vezetői je leniek meg. » Állami adóhivatal, Állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Ta- nitónőképi'ő, Állami gyermekmenhely, Dr. Fiatt Viktor és dr Hódi Mózes kir. közjegyző, Anyakönyvi hivatal, Földmüvesiskola, Pénzügyőrség Ipar­felügyelő, Mértékhitelesítő, Rieger Dezső népiskolai igazgató, Ispano vits Mályás, Főgimnázium, Közkór­ház, Miasszony unkról elnevezett i - kolanénés, Romai kath. felső leány iskol 3 és női kereskedelmi szaktan- folyam, Polgári fiúiskola, iskolai felügyelő. A megjelentek előtt a főispán rs- merletle a Bánát, Bácska és Bara­nya összeg szláv lakosságának f. évi november hő 22 én Újvidéken megtartott nemzetgyűlésében hozott következő határozatát. 1. Kéri a testvér Szerbia kormá­nyát, hogy a békekongreíszuten érdekeinket képviselje. 2. Csatlakoznak a szerb király­sághoz, amely biztosija a teljes szabadságol, jogegyenlőséget, hala­dást. a szláv és nem szláv nemza- tek részére, akik velük együtt éhnek. 3. Őszinte bjvánságunk is az, hogy a szerb kormány egyesülve a zágrábi nemzeti tanáccsal, megala­kítanék a szeibek, horvátok szlo­vének egyesített állama Péter király dinasztiája alatt. 4. Két delegátust küld ki a zág­rábi nemzeti tanácshoz, ugyancsak 2 delegátust a szerb királyi kor mónyhoz, hogy a szerbek, horvátok, szlovének egyesítését elősegítse. 5. Azon nem szláv nemzeteknél*, akik határaink közt megmaradnak, biztosit minden jogot, amellyel mist kisebbség korlátanui élhetnek és nemzeti létüket fejleszthetik. 6. Kívánja, hogy a nemzetgyűlés azon szerbeknek, bunyevácohnak és sokacoknak, akk, határainkon tu! élnek, nemzeti léifik és fejlődésük fentartására minden jég biztosittas, sék. Ezen pontoknak ismertetése után a megjelentek a következő esklt tették le dr. Matievics István főispán előtt dr. Ognyanov Szvetozár főis- páni titkár és Gergely József jegyző jelenlétében: Esküszöm az élő Istenre, hogy hivatalos kötelességemet hűen é* lelkiismeretesen teljesíteni fogom. Bánát, Bácska és Baranya részére felállított Narodna Upravához hfi- leszek annak rendeletéit végrehaj­tom, elöljáróimnak engedelmeskedni fogok, a hivatalos titkot meg fogom őrizni. Isten engem úgy segéljen. Ma csak a hivatalfőnökök tették le az esküt. Az eskü szövegét még a mai nap folyamán megküldik a hivatalfőnököknek, akik az alkalma­zottaikkal letétetik az esküt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom