Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-12-20 / 293. szám
Előfizetési árak: Herbes *r "’déken postán küldve égési évre 40 korona, — -él «ívre 20 korona, — negyed évre 10 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára >rnsp és ünnepnap la 16 f. — Szerkeszti. és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — begyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hitlS 6a üenep utáni nap kivátelável mindennap. Soranfcá Ukzgazdi Hirdetési áraki I Nyílttéri kSzleméay 2 U, birősijl lláletefe 'entá«ek 1 K. látéko ránt: nyílttéri kSzlemáay 2 ____ ««ágiHzlemények, gyászjet ... C élú sgyesOletek, bálblzottaigok értesítései, tetülíiiei#»«! nyugtázása «0 Hl). Eljegyzések; házasságok, kflszánetny#) tanítások 10 sortotok. - HIRDETÉSEKt egész el4«» las M K, hasábonként és centiméterenként haté* (igék. gazdaságok és hivataloknak l K, nagáncágalmea — » fillér, aaallaghirdatás azévagoldalon 1 K. A nemzetgyűlés. Eger, dee. 19. A népkormánynak az az elhatározott szándéka, hogy a legközelebbi hetekben megejted a választásokat a köztársasági néptörvénynyel megállapított általános egyenlő és titkos választójog alapján és január hó közepére összehívja a nemzetgyűlést. A népkormánynak ezt az elhatározását csak a legteljesebb helyesléssel fogadhatja mindenki és immár a legfőbb ideje is, hogy a nemzetgyűlés összeüljön. A győzelmes forradalom által megteremtett uj korszak első, átmeneti idejében nagyon természetesen nem lehetett mindjárt arra gondolni, hogy az al kotmány sáncaiba most már igazán bevett egész nemzet választás utján képzett parlamenti képviselet határozzon az ország legfontosabb dolgaiban, hozzon törvényeket és gyakorolja a kormány működésének ellenőrzését. De bizonyos másfelől, hogy se a kormány által a Nemzeti Tanács felhatalmazásából gyakorolt törvényhozást nem lehet állandósítani, se maga a kormány hosszabb ideig az egész nemzet szabályszerű képviseletét alkotó parlament ellenőrzése nélkül nem maradhat. Nem mintha eleve bizalmatlan lenne a nemzet működése iránt, hanem mert ez a dolgok rendje, ennek a szabályszerű parlamenti ellenőrzésnek kell helyet foglalni, mihelyt a viszonyok megengedik. Arra pedig már mindenesetre módot adnak ezek, hogy rátérjünk a parlamenti és a parlament által irányított és ellenőrzők kormánymüködésre. Nem akadály, hogy az ország nem csekély része megszállva van cseh-szlovázok, románok, szerbek által. Nem várhatunk addig sem, amig ennek a megszállásnak kérdése a békekonferencián végleg tisztázódik. Válasszanak ezekről a területekről képviselőket, ahogyan épen lehet. Hogy esetleg csonka lesz az az összeülő alkotmá- nyozó parlament, kisebb baj, mintha egyáltalán nem ülne össze. Most nem lehet régiközjogi tételeken nyargalni, az é feletti meggondolásukkal és vitákkal az időt nem tölthetjük. Itt cselekedni kell sürgősen, úgy, ahogy lehet. És ennek van még egy nagyon nevezetes oka, amit nem téveszthetünk szem elől. Az antanlnak meg kell mutatnunk, hogy mi a demokráciát végleg megakarjuk alapozni, megállapítván az uj alkotmányos rendet és behelyezve az annak j megfelelő szervezetet. Meg kell azt mutatnunk, mert jói tudjuk, i hogy a minden irányban ren | dezett állapotok a? antant részéről a békekötésnek fő feltétele. Különben is meg kellene tennünk most már a végleges demokratikus berendezkedést, de igy állván a dolog, azzal még kevésbbé késlekedhetünk. Ha akként járunk el, se kényszerből tesszük, amit teszünk. Csak a nagyobb sietésre vagyunk ösztönözve. De különben is akarjuk végleg a tiszta, becsületes, őszinte de- | mokráciát, amely mindenkinek | megadja a polttikai, társadalmi és gazdasági érvényesülés teljes szabadságát s igy egy boldogabb jövő lehetőségére a szükséges szilárd alapot lerakja, a melyen azután sokkal köny- nyebb építeni, mint ma, amikor jóformán a levegőben lógunk. Magyarország megszállása. Erdély veszed« me. — A magyarság ellentállása. — Nagy izgalom Kolozsvárod. Budapest, dec. 19. Kolozsvár lakossága, a magyarság és székelység egyáltalán nem akar beletörődni a román megszállásba. A han gúlát annyira elkeseredetté vált, hogy az ott időző Fényes László kormánybiztos, valamint az erdélyi és kolozsvári nemzeti tanácsnak minden befolyásukat latba kellett vetni, hogy az elkeseredésből vérengzés ne támadjon. Tanácskozás folyik arról, hogy a megszállás alatt a magyar katonaság helyén maradjon e ? Az a felfogás a magyar részről, hogy a románok esetleg megszállhatnak egyes stratégiai pontokat, de nincs joguk az ott levő katonákat eltávolítani.- A csehek megálltak. Kolozsvár megszállásának hire a tegnap esti órákban jutott a városban köztudomásra, a mire több ezer főnyi tömeg gyűlt össze a Nemzeti Tanács épülete előtt. Itt dr. Vince Sándor a tanács elnöke csillapító beszedet intézett a tömeghez. Kolozsvárott a tegnap esti órákban intézkedtek a hatóságok, hogy a székely katonákat bevaggonirozzák s elszállítsák. Az egyik átjáró hidon két román katona kézigránátot dobott a székelyek vonatára, a mire a székelyek sortüzet adtak a támadókra. Ezek egyike el- meneKült, a másikat azonban 15 lövéssel a székelyek megölték. A lövésekre nagy tömeg csőcselék gyűlt össze, amely az erdélyi pinceegylet pincéjébe hatolt, ott leitta magát s azután lövöldözve végigvonult a város uteáin. A zajrb Zeyk István huszárszázados kinyitotta lakásának az ablakát és kinézett, miközben golyó fúródott arcába. A golyó, mely dum-dum lőveg volt egészen szétroncsolta a kapitány fejét. A százados azonnal meghalt. A kolozsvári nemzetőrségnek végre a késő éjjeli órákban sikerült a rendet helyreállítani. Egy másik kolozsvári távirat szerint néhány nappal ezelőtt a mieink nagyobb mennyiség® benzint szállítottak el vonaton Nagyszebenből. A románok megtámadták a vonatot, amelyet magyar katonák kisértek páncél vonattal. Véres harc támadt, amelynek az lett az eredménye, hogy katonáink szétverték a románokét. A csehek megálltak. Budapest, dec. 10. Hivatalosan jelentik: A Poprád és ígló környékén, valamint a Turóc völgyében jelentett eseh csapatok előnyomulásukat nem folytatták. Pozsonytól északkeletre a helyzet változatlan. A többi határszélekről újabb jelentés nem érkezettt. Budapest, dec. 19. Ideérkezett jelentések szerint, debember 16-an bevonult Sel- mecz bányára 48 főnyi cseh csapét, a mely megszállotta a városházát s azután a város kifosztására indultak. A dohánygyárban készenálló 22 waggon szivart útnak indították Csehország felk, de Garamberzen- cén a cseh katonák összevesztek a zsákmányon s valóságos harcot vívtak. Közben elszéledf
