Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-12-18 / 291. szám

Sä»? g december 18 ■s megkezdődtek ez előzetes üéketargyg­iásek. Budapest, dec. 17. Zürichből jelentik: Párisi táviratok szerint, az entente-hatalmak ma megkezd­ték az előzetes tárgyalásokat a békéről. Az ülésen Anglia, Franciaország, Amerika és Olaszország politikai és kato­nai vezetői vesznek részt. A tárgyalások iránt óriási az érdeklődés Párisban s rengeteg idegen érkezett ide Angliából, Olaszországból és Amerikából is. Óriási tábora nyüzsög az újságíróknak a francia főváros- fővárosban. Több mint ezer újságíró gyűlt össze s a lapok és iudósitóik részére külön légi postát is szerveztek. Az előzetes béketárgyalásuk előreláthatólag január végéig elhúzódnak s azután a részle­teket s a pontos és végleges szöveget dolgozzák ki, amely­nek megtörténtével összeül a végleges békekonferencia. Az előzetes tárgyalásokon az ellenséges államoknak a leg­csekélyebb beleszólása sem lesz s csak a végleges tárgya­lásokra küldhetik el képéise- lőiket. A végleges béketárgyalások az eddigi hírek szerint csak májusban kezdődnek, de ezek a tárgyalások rövid tartalmúak lesznek. A ma megindult előzetes dis- kussziók titkos jellegűek lesz­nek s a szükséghez mérten megfelelő kommünikék fognak megjelenni a tárgyalások folyá­sáról. Wilson egyes birek szerint, személyesen nem vesz részt a tárgyalásokon, de más hírek szerint egyes üléseken Wilson is részt vesz. A tanácskozáso­kon Ciemenceau francia minisz­terelnök fog elnökölni. A magyar kormányválság. Budapest, dec. 17. Politikai körökben befejezett ténynek mondják, hogy dr. Kunfi Z«igmond népjóléti mi­niszter a legközelebbi napok­ban megválik állásától. Beava­tott helyen azt mondják, hogy Kunfi utóda dr. Rónai Zoltán & szociáldemokrata pártnak egyik vezető tagja lesz. áz igazságos békéért. {Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, dec. 17. Berlinből sürgönyzik: A párisi Eiffel-toronyról a következő szikratáviratot küld­ték szét: Mindenkihez! Daniels államtitkár kijelen­tette Baiiimoreban, hogy az Egyesüli [államok sem területet sem kárpótlást nemkivánnak, Követeli, hogy a kis nemze­tek egyenjogúak legyenek a nagy nemzetekkel. Mindent el keil távolítani az útból, ami uj háborút idézhet fel. Megkell szerezni a szabad ság biztosítékait. Megkell alkotni a népek szövetségét, a mely ha kell fegyverrel is érvényt szerezzen akaratának. Dolgozzunk! A kormány felhívása a föídmivelő néphez és a ka'onákhoz. — Becstelen aki nem dolgozik. — A doíogta&n nem feap földet Eger, dec. 17. A kormány nevében Búza Barna föidmiveiési miniszter két kiáltványt adott ki. Az egyik az ország főldmivelő népének, a másik a katonáknak szó!. Mind a két földhivás mun­kára szólítja fel az embereket s mindent kifejezően megmond, úgy, hogy a magunk részéről mást nem tartank szükségesnek hozzátenni, minthogy mindenki úgy a saját maga, mint az or­szág érdekében a legkomolyab­ban szívlelje meg a kormány felhívását. A két fölhívást az alábbiak­ban adjuk: Az egyik: A főldmivelő néphez! A négy és fél háborús esztendő után elérhetünk oda, hogy Ismét a békés munkához láthatunk, hogy azt a temérdek sebet, amit a háború a nép millióinak testén ütött, minél előbb begyógyítsuk. De a gyógyu­lásnak gyorsan kell történnie. Száz­szorosán meg keU feszítenünk tehát minden idegünket, hogy kitartó, lan- kadást nem ismerő, ernyedetlen munkával a nép szabadságát, jólétét, örökre biztosíthassuk. Mert ne higy- jétek, hogy nem jöhet ímár vihar, amely függetlenségünk még gyenge fájának meg nem árthat. A nagy átalakulás szele még nem száguldott el felettünk. Érzi azt még mindenki. Azon legyünk tehát, hogy a fa gyenge hajtását minél előbb olta­lomba vegyük, megerősítsük és pe­dig legelső sóiban azzal, hogy igaz becsülettel, kitartó szorgalommal dolgozunk, munkálkodunk. Segítségére leszünk a dolgozni nem tudó árvának, özvegynek, rok kantnak, de nem segíthetünk azon, aki dolgozni tud, de nem akar. Mert uj állami életünk a tisztességes, becsületes munkán épül fel és aki nem dolgozik, annak nem lesz ke­; nyere. nem lesz becsülete, nem lesz helye ebben az országban. A termés egy részé oehordatlan! í Biztosítani keli tehát a termés ezt a \ veszendő hányadát minél előbb és ; minden áron, mert nem lesz tétire \ és tavaszra elég ennivalónk. Ha a \ gazdasági munkát nem végezzük el, beáll az éhínség. Minden tétlenül eltöltött perc mindnyájunknak pótol­hatatlan kárt okoz, hazánkat pusz­tulásba viszi. Dolgozni kell mind­nyájunknak minden erővel, mert különben a nép elveszti azt, amit a forradalom neki megszerzett: füg­getlenségét, jövendő boldogulását. Az, aki kivonja magát a munka alól, aki tétlenségével előmozdítja a ! megmenthető gazdasági értékek pusz- j tulását, ne számítson sem anyagi, ; sem erkölcsi támogatásra. Fel -érem valamennyi Nemzeti Ta- j nácsot, őrködjék éber szemmel, hogy ; kik azok, akik honpolgári kötelessé- j geinek eleget téve dolgoznak és kik j azok, akik a munka alól kivonják magukat. Hadd álljon módunkban j érdem szerint jutalmazni és büntetni. : Csak az remélheti hogy az uj Ma ] gyaromágon földhöz jut, aki méltó hozzá és dolgozik. A másik: A katonákhoz! A háborúnak vége. Csak annyi katona marad, amennyi a rend őr- zé éré szükséges. A többi hazamegy. örüljetek a viszontlátásnak. Pi- ; henjétek ki magatokat egy pár napig. ! De csak egy pár napig. Azután , fogjon munkához mindenki. Dolgoz- j zunk, mert meghalunk éhen. Elvész az országunk, ha nem dolgozunk. Lesz munkája, keresete, kenyere minden embernek. De csak annak aki dolgozni akar. Aki még munka nélkül van, men­jen a községi elöljárósághoz és igen rövid idő alatt kap munkát. Ötödfél szörnyű esztendőn át küz­döttetek és véreztetek másokért, a hatalmasokért. Most dolgozzatok magatokért, a magatok javára. Mindenki dolgozzék. Senkise éljen munka nélkül ebben az országban! Aki nem dolgozik, az ne is egyék! Gondoskodni fogunk, hogy úgy legyen. Gondoskodni fogunk, hogy kénytelen legyen dolgozni mindenki, a legnagyobb úrtól a legszegényebb emberig. Aki nem dolgozik, az pusz­tuljon az országból. Emberek! A répa, krumpli nincs kiszedve, a kukorica nincs Setörve, a földek veretlenek. Álljon munkába mindenki! Dolgozzunk, mert éhen pusztulunk! A kormány földhöz fogja juttatni a földmives népet. Már hozzá fogott ehhez s a jövő évben véghez is viszi. Jut föld a nép legnagyobb részének. De addig is élnünk keli. S ha nem lesz mit enni, meghalunk éhen. Dolgozni keli, szántani, vetni, bo- ronálni. Aki most nem dolgozik, az éh­ségre jutía-Ja önmagát is, a család­ját i*, a hazáját is. Aki most nem dolgozik, az nem érdemli a földet. Az nem fog földet kapni. Mert a földet csak az ér­demli meg, aki szereti és dolgozik rajta. 'i A községi elöljáróságok összeírják azokat, akik most hazatérve nem jelentkeznek munkára, nem állnak munkába és hosszabb időn át nem dolgoznak. Ezek ki lesznek zárva a földosz­tásból. Mert mi azt akarjuk, hogy a főid azé legyen, aki megműveli. Aki nem akarja művelni, az ne kapjon belőle. Emberek! Ailjunk munkába! Dol­gozzunk. hogy kenyerünk legyen. Dolgozzunk, hogy a szülőink test­véreink, gyermekeink éhen ne hal­janak I Búza Barna s. k. földmiveiési minister. & megszállások nem véglegesek. Budapest, dec. 17. Bécsből sürgönyzik: 1 A Prager Tageblatt entente körökből vett jelentése szerint, : a délszláv és a «seh-szlovén megszállásokat nem lehet vég­leges jellegűeknek tekinteni. I Az entente kormányok !eg­í utóbb jegyzékben figyel meztet- : ték az illetékes kormányokat, j hogy fenntartják maguknak a ; jogot, hogy a területi kérdése- I két a békekonferencián szabá- I lyozzák. j Massaryk egyeztet. Budapest, dec. 17. I Béesből sürgönyzik: l Massaryk a cseh köztársaság l elnöke Olaszországba érkezett. | Itteni tartózkodásának főcélja \ az, hogy a délszlávok és az i olaszok közötti ellentéteket ki­egyenlítse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom