Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-12-06 / 281. szám

XXV. <H folyam. 1918. december 6. péntek 280. «£&?■» An\ 16 fillér BEgg^gBgggBgg^g&tf^ • < ^-.ü pgWBswwEa? na ÚJSÁG EISHzelési árak: Helybe. 5: vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — :é! évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, • egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap ás ünnepnap is IS f. — Szerkesztőiig és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő ée ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronkénti Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, nyugtázása «0 fitt. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil­vánítások 10 sorig 10 K, — HIRDETÉSEKi egész olda­lát MO K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak l K, magáncégeknek — 70 fillér, szal!aghlrdeté8 szövegoidalon l K. A megszállott Jffagparország. Eger, dec. 5. A végtelenségbe nyúló há­ború szenvedései által belsőleg kimerített Magyarország békét akart, letette a fegyvert. Most egy megszállott ország. Az ország fővárosában franciák ülnek, a fegyverszüneti szer­ződés pontozatai szerint az antantnak joga van minden stratégiailag fontos pontot meg- szállani. A korrupt imperialista má­mor gőzétől megbódult szom­széd államok ezt most jogtala­nul, erőszakosan kihasználják. A délvidéket a szerbek, Erdélyt a románok özőnlik el, egyáita-^ Ián nem alkalmazkodva a fegy­verszüneti szerződés féltéseiéi­hez. Csatlakoznak hozzájuk a csehek, akik most a felvidéken nyugtalanítják imperialisztikus törekvéseikkel, a békében, rend­ben és nyugalomban élni kívánó lakosságot, a mely túlnyomó részben magyar s még a lót - ság sem óhajt a szabad ma gyár köztársaságból a cseh- szlovén imperializmus fojtogató karjaiba jutni. A magyar nemzet a világ­háborúban szívós életerejének, az élethez való jogának, el- puszíithatlanságának olyan ta­núságát adta, aminőre — sze­rénytelenség és az öndicséret legnagyobb árnyéka nélkül el mondhatjuk — csak a legna­gyobb nemzetek képesek. Hősies küzdelmünket az osztrák veze­tés sok kárhozaiös baklövése, nagy hibái mellett is ellensé­geink is mindig elismerték. — Hogy a front mögötti nép mily nem kevésbé héroszi küzdelmet állott ki nap-nap után, az a háborús konjunktúrának a töb­biekhez képest elenyészően cse­kély kiválasztottam kívül min­denki tudja és érzi. Elbuktunk mindennek dacára és le vagyunk győzve. De nem ellenségeink győztek íe. Önként hagytuk abba a harcot melyet rég kilátástalannak láttunk, mi­lyet azonban idegen érdekek­ért tovább akartak folytattatni velünk a végpusztuíásig. Négyszáz esztendeje, a török hódítás óta idegen haderők nem állottak az ország fővá­rosában. Dicsőséges negyven- nyolcadik i szabadságharcunk óta sem az ország területén sem, amikor az osztrák abszo­lutizmus zúdította ránk az orosz hadakat, miután a maga ere­jéből nem tudott velünk boldo • gulr.i. Most megint megszállott or­szág vagyunlf. Szomorú ország, de nem kétségbeesett. Az an­tant megszállást a fegyverszü­neti szerződéssel vállaltuk. A kiknek a megszállását pedig nem vállaltuk, azokat se te tinijük ellenségeinknek, ha nem jönnek ellenség gyanánt. A megszállás azonban kezd olyan ellenséges indufatu lenni, amit már nem lehet egész le­mondással fogadni. Tegnap a budapesti francia bizotíságraár Felsőmagyarország katonai kiürítését is kierősza­kolta a kormánytól, ami a fegy­verszüneti feltételeknek lábbal tiprása olyanoktól, akik annyira hangoztatják a jog és igazság törvényerejét és tiszteletét. Érthetetlen, hogy mit akar ezzel az entente ? Mert ez nem jó sem nekünk, sem neki. Nálunk aiarkiáí és pusztulást hozhat a felvidéken is, sőt ve­szedelmes az égés* országra, de & mi pusztulásunk és anar- kiánk visszahathat az entente- államokra, egész Európára és az emberiségre. A népkormány erélyes prok- lamáciéban tiltakozik a nemzet­közi jognak ez ellen a lábbal tiprása ellen. Sajnos, mást nem tehet. Reméljük, hogy tiltako­zásunkat meghallja Amerika elnöke és Amerika népe is, a melynek segítsége nélkül az entente imperialistái ma nem tobzódhatnának ilyen kegyetle­nül ártatlan népeken. Reméljük, hogy «sak észre- térnek a győzők is s megmarad­nak azon a határon, ahová ők határjelzőnek a jogot, igazsá­got testvériességei és emberies­séget állították. i raknék magyaromig Integritása mellett. (Saját tudósítónk íeíefor-jelentése.) Budapest, dec. 5. Homonnáró! sürgönvzik: A rutén nép állásfoglalása dolgában a legutóbbi napokban Lesinczky Emii plébános nép- gyűléseket . tartott Toroczkón, Mezőlahorczon és Homonnán. A népgyfilésekmn a rutén nép eg?hííP«gttta£ állást foglalt Magyaromig területi integ­ritása mellett Kijelentették a rutének, hogy megvárják a békekonferencia eredményét s «menynyiben ott őket a cseh- szlovén államhoz csatolnák, kimondják az önálló rutén köztársaságot. á német trósírSfeös is lemondott a trónró'. fisját tadősftónk teiefanjetentése.) Budapest, dec. S. Berlinből sürgöny zik: A Deutsch® Allgemeine Zei­tung jelenti, hogy a volt német trónörökös szintén aláirt» a trónöröklési jogáról való le­mondását. Jugoslavia és magyar­ersiég, (Saját tudósítónk felefonjelentése.) Budapest, dec. 5. Zágrábból sürgönyzik: A horvát kormány zágrábi hivatalos lapja, az Ágra mer Ta­geblatt, nyitván sugalmazott cikk­ben foglalkozik Jugoszlávia és Magyarország viszonyával. A lap mindenek előtt tiltakozik az ellen, hogy az uj magyar népköztársaság még most is a hervátok proteíkorának tünteti föl magát. Magyarország nem akar belenyugodni, hogy a horvátok és szerbek összeve­gyüljenek s még mais az Ad­ria partjainak urai akarnak maradni. A magyarok e régi politikájának és gazdasági tö­rekvésetek nincs többé alapja. Teljesen kilátástalan minden kísérlet, a mely a horvátokat a szerbektől el akarja válasz­tani. A magyaroknak gazdasági érdekei amellett szólnak, hogy minél szorosabban csatlakoz­zanak a délszlávok hoz, mert csak barátságos utón szerez­hetik meg az Adriához való szabad és rendezett utat. Mi értjük, hogy fáj és nehéz el­veszteni nekik azt, amit majd­nem őrök idők óta bírnak. A tengerhez való ut a magyarok­nak életfeltétel, de azt nem tehetjük, hogy saját békénket és jövőnket tönkretegyék. Mi megadjuk nekik azt, amit tő­lünk várhatnak: a tengerhez való utat a mi politikai, gaz­dasági és életérdekeink meg­sértése léikül. Ha ezt megér­tik, nekünk érdekünk lesz, hogy egy szabad, demokratikus, élet­képes Magyarországgal szoros gazdasági viszont tartsunk fenn. Magyarország számára életkér­dés, hogy bennünket ne izgas­son, hanem barátkozzon meg velünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom