Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-07-16 / 161. szám

Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona,. — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap Is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivahi: Eger, ]okai Mór-utca 6. — Megye’ és helyközi telefon: 106. POLITIKA! M A Pl LAP Főszerkesztő*: Dr. SETÉT SÁNDOR, felelős szerkesztő: RISS ENDRE. ó^w8>»«eni& ttétfS és ünnep atáni nap kivételévé’ snfmSannap, Hirdetést árak: Soronként: Nyílttéri közlemény2 K, bírósági ítéletek, kös- gazdasági közlemények, gyászjelentések t K.lJóíékonycélS egyesületek, bálbizoltságok értesítései, telülflzetések nyug* tárása 30 üli. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítá­sok to sorig 6 K, Hirdetések hasábonként és ctn.-ként hatóságok, részvény tároaságok, gazdaságok, hivataloknak l K, magáncégeknek 601., szailag hír etés szövegűi dalon 80 ;ygaftBSfflagg9i> la'-T*'-*- r 5íí i AH r«**.­!gW^AnTOMi,L^«eSgWllWl^ll>il'WI|(irTMlf«ril I! A zöldségdrágulás okai. Eger, ju’ius 15. Az az örökös ellentét, ami a termelő és fogyasztó között a gazdasági élet legrégibb múltja óta fenáll, természete­sen fok®zott mértékben je­lentkezik a háború nyomo­rúságai közepette. A termelő minél drágábban akarja átadni a terményét, a fagyasztó pedig minél jutányosabban kíván szükségleteihez hozzájutni. Mind a kettőnek, a termelők­nek is s a fogyasztónak is tökéletesen joga van ehhez az igazságához, : ere mind a ket­tőnek igazsága van. Mégis ez a két igazságos ellentét örökös harcban áll, ami a múltban is, de Kivált a jelen időkben egész a gyűlölködésig foko­zódott. Az államnak kell megtalálni azt a módot, ahogy ezeket az ellenérdekeket lehetőleg egymás mellé símitva s erre valók volnának azok az intézkedések, a melyek a fogyasztás tárgyát képező termel vények helyes megosztására vonatkoznak. Békeidőben természetesen a szabad fogyasztás és a szabad kereskedelem az irányadó. De a háború folyamán, a körül- zárás idején, fokozott mérték­ben fenáll a kötelessége az államképviseletének, a kormány­nak arra, hogy korlátozások utján is gondoskodjék a fo­gyasztásnak a termékeknek arányos megosztásával való kielégítéséről. Ezek a korlátozó rendelkezések természetszerűleg sok ellenérzést váltanak ki, mert hiszen bizonyos, hogy a magánjogok csorbításával járnak. De ezek ma szükségesek, elkerülhetetnek, nélkülözhetet­lenek és igy respekiálandók. Ámde e rendeletnek is okos­nak, logikusnak és célraveze­tőnek kell lenni. Ezeket a fel­tételeket azonban hasztalan keressük azokban az intézke­désekben, a miket a kormány a minket speciálisan érdeklő zöldség rendeletben adott közre. Innen magyarázható az a sok izgalom és kellemetlenség ami ma a zöldségfélék értékesítése körül keletkezett. A baj az, hogy ezeket a ren­deleteket csak a budapesti viszonyokat ismerő miniszteri tisztviselők készítik s ez az oka hogy a termelő által szedhető árak és a fogyasztótól szedhető árak között oly indokolatlan értékkülönbség van, ami a ter­melőt a rendelet be nem tar­tására csábítja, a fogyasztót pedig a termelő iránti gyűlö­letre uszítja. Itt a példa: a rendelet szerint a kelkáposztá­ért jár a termelőnek 60 fillér, ellenben a kofa a fogyasztónak 112 fillérért adhatja, tehát 52 fillér a differencia egy 60 fillé­res árunál. Ennek talán van értelme Budapesten, ahol a kiskereskedő fuvart, üzlethelyi­séget, személyzetet, nagy adót stb.-it fizet. De miféle abszur­dum ez a vidéki piacon, a hová a termelő behozza a ter­mést díjtalanul. Hiszen igaza van annak a termelő asszony­nak, aki ma azt panaszolta, hogy mi az oka annak, hogy ha ő oda akarja adni a káposz­táját, kalarábéját a fogyasztónak közvetlenül, akkor neki nincs joga többet kérni 60 fillérnél, ellenben ha leteszi a kofához a piacra, akkor ennek joga van egy korona 12 fillért igényelni érte. Tavaly legalább meg volt, hogy a termelő a kiskereskedői árt követelhette, ha a fogyasz­tónak közvetlen adott el, de az idén ez már lemaradt. Az ilyen félszeg kormányin­tézkedések keltik fel a termelő­ben a kereskedő elleni gyűlö­letet, csábitja rá a rendelet át­hágására, viszont a fogyasztót kiszolgáltatja az igy keletkező árdrágulásoknak. ) ISßäS&g&iÄ Tokozott .harci tecékengság az olasz fronton. Vezérkarunk jelenti: Budapest, julius 15. OLASZ HARCTÉR: A Garda tó és a Etsch között az ágyutüz mindjét részről igen élénk volt. A venezisi hegyi arcvonalon a harci tevékenység ismét fokozódott. Biztositó csapataink tegnap a Sasso Rosson ellen­séges felderítő osztagokat vertek vissza. Ma reggel Asiagótól délkeletre és a Monte di Val Bellától északra, olasz zászlóaljak hiába támadtak. A Brenta völgy nyugati lejtőjén folyt harc is a mi javunkra dőlt el. Albániában ellenségeink lassan előre tapogatóznak uj védő­vonalunk felé. A Devóli-völgyben visszavertünk egy francia lovasszáiadot. ; A szatmári honvédek Pmmysíben. Nagy Lajos alezredes el­mondja a przemysli har­cok, a fogság és a sza­biidé ás történetét. 5 Szatmár, jui, 15. Mi három hete, hogy a szatmári tizenksttősök vitéz alezredese, Nagy Lajos pontosan 3 évvel és 3 hónap­pal a hires galíciai vár eleste után hazaérkezett Szatmárra, s honnan J914. szeptember 4-én telkesen, harcra készen indult el derék ess-" patával, a 16. menefszázaddal. Nhgy Lajos alezredes a przemysli harcokról, fogságáról és szabadulá­sáról a „Szsm<r>“-ban ezeket mon­dotta ü: 1. PrjeemfSfben, 1914. szeptember 4 én indultam í ei a 16. menetezred élén Szatmár ró! anélkül, hogy tudtuk volna, Logy j hova vagyunk irányítva. Az irányí­tást mindig állomásról-állomásra kaptuk s igy érkeztünk szeptember 7-én Paemyslbe. Kuzmanek várparancsnok auót küldött értem és miután jelentéseim­ből meggőzödött, hogy csapatom kitünően van felszerelve, nem en- v geddt ki a vár körletéből, hanem a Zsurávica nevű övvonalba ren­delt ki. Itt ért bennünket a iembergi visz- szavonulás hire, itt találkoztunk a Lembergtöl visszavonuló ötösökkel. A szomorú hir igen lehangolt bennünket is, de éppen ezért még nagyobb ambícióval folytattuk az ővvonal megerősítési munkálatait. Október 4 éh — amint ismere­tes — a vár körül volt zárva és az oros2 parancsnok felhívta Kuzm t- nek tábornokot a vár feladására. Kuzmanek tábornok a felhívást visz- szautaaitotta. j A visszautasitág napján délben S oslromot intéztek a parancsnoksá- j gom alá helyezett XI. Werk ellen. ! A hatalmasan megerősített Werk kiáíiotta az ostromot, bár ezen az egy napon 320 gránáttól kapóit te­litalálatot és több helyen be is sza­kadt. Szerencsénk volt, hogy a Werk igen erős volt és hogy az oroszok

Next

/
Oldalképek
Tartalom