Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-12-01 / 277. szám

XXV. évfolyam. ÍŰ18 december I. vasárnap, 276. Ara sí> fillér íf‘sS^J&^r- ?**®¥KJ»E-«í^£íS?«2 UJSH6 Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — fél évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes ezám ára vasárnap és ünnepnap is 16 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megielenik hétfő él ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronkénti Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. jótékony- Célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, íelülílzetést;: nyugtázása 40 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil­vánítások 10 sorig 10K. - HIRDETÉSEK: egész olda­las 300 K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek — 70 fillér, szallaghirdetés szövegoldalon 1 K. Személteidét,; j Eger, nov. 30. Magyarország népe, mintha valamely nehéz álomból éb- j redt volna fel, lázasan szer- j vezkedik és mindenki igyekszik j valamely pártkeretben elhelyez/ kedni. És ez helyesen is van igy. Demokratikus államban csa­kis a szervezett erők érvénye­sülhetnek. Csak annak az esz­mének lehet létjogosultsága, a mely már annyira kiforrott, hogy az egyes egyének szűk- ségesnek találják az eszme keresztülvitelére csoportokba, szervezetekbe tömörülni. Nálunk, Egerben ezen a té­ren, a szervezkedés terén is valami sajátságos tájékozatlan­ságot tapasztalunk. Az egyének, ä kik az eddig fennállott közjogi pártkeretek­ben voltak elhelyezkedve, ezek nék a pótkereteknek a forra­dalom által történt összeomlása után tanácslalanul állanak, nem tudják, hogy most milyen párt­keretekbe olvadjanak be. A tétovázásuk megérthető. Eddig csak mint szavazó ala­nyok szerepeitek a pártokban és vagy egyéni, vagy gazdasági érdekeik {szerint osztályozódtak. Aszerint voltak függetlenségiek, , vagy kormánypártiak, amint azt függő helyzetüket kihasz­náló fölötteseik parancsolták, úgy, hogy a hivatalnok, a ke­reskedő, az iparos, a földmű­ves vagy munkás olyan párt- állásu lett, a milyennek a hi­vatalfőnöke, a rendelője, vagy Munkaadója kívánta. Most aztán, hogy a szervez- kedés szabad lett, hogy a vé-^ iemény és gondolat felszaba- j dúlt, ezek az elemek még nem tudnak arra a magaslatra fel- ; emelkedni, hogy politikai hit­vallást tegyenek, még mindig él bennünk a félelem, hogy hátha politikai elveik nem egyeznek főnökeik politikai el­veivel. Csak ez lehet a magyarázata annak a sajnálatos jelenségnek, hogy Egerben a szervezkedés előkészítő munkálatait majdnem mindegyik pártnál a hivatal­főnökök, régi rendszerek megcsoníosodott konzervatív hivei kezdik irányítani. igy magyarázható meg, hogy a bérmunkáért dolgozó szel­lemi munkások, mint a minők a köz- és magánhivatalnokok is, megzavarodva nézik, hogy hivatalfőnökeik hová akarják őket terelni. Alig hangzik eí tiltakozó hang a vezető szere­pét játszani kívánó hivatali főnökök gyámkodása ellen. Ez nem ól van igy. Ha a szellemi munkások még nem elég érettek arra, hogy önma­guk határozzák meg politikai pártállásukat, fel kell őket vi­lágosítani, hogy ne üljenek ismét fel a régi közjogi kortes- célokat szolgáié jelszavaknak, s ne hagyják ezzel elvonni fi­gyelmüket valódi gazdasági és politikai érdekeikről. Nem azt | mondjuk ezzel, hogy a hivatal- főnökök ne szervezkedjenek, ne foglaljanak helyet az alkalma­zottak szervezeteiben, mert hisz ők is alkalmazottak s érdekeik azonosak a többi hivataltársai­kéval, de, ne akarják a veze­tést kisajátítani. Mindenkinek, a maga, csa­ládja, de a köztársaság érde­kében is fontos az, hogy mely pártban találhatja meg a helyes elhelyezkedését. A bérért dolgozó munkásnak és ebbe a kategóriába soroz­zuk a szellemi munkásokat, a köz- és magánalkalmazottakat is — tisztában kell azzal len­nie, hogy az osztáiytagozódás szerinti helyes elhelyezkedését csak a szociáldemokrata gaz­dasági szervezetekben találhatja fel, tisztában kell tehát azzal is lennie, hogy a gazdasági érdeke azt parancsolja, hogy a a politikai pártállása is szociál­demokrata legyen. Persze az átmenet nehéz. Hogy azok, akik még tegnap esak szidalmak között tudtak beszélni a szocialistákról, mert úgy képzelték el őket, mint a család, vallás és nemzet ellen­ségeit, ma maguk is szocialista eszméket valljanak politikai hitvallásukként, ahoz először szükséges volt a forradalom tisztitó viharára, a mely beiga­zolta, hogy éppen a szociális-- ták azok, a kik minden körül­mények között meg tudják vé­delmezni. a nemzeti vagyont a felforgatókkal szemben, a kik már is megszerezték a békét s helyreállították a családot, visszaadván az apát gyermekei­nek, á fiút az anyjának. De látniok kell, hogy mert a szocialisták benn vannak a kormányban, már is oly mélyre­ható szociális reformokkal lép ez a kormány az ország elé, amely reformokról az előző tisztán főúri vagy polgári kor­mányok uralma alatt álmodni sem lehetett. Ilyenek a választójogi törvény, a földbirtok készülő reformja, a magánalkalmaxottak jogvi­szonyát szabályozó, a tanítóság fizetését rendező miniszteri rendeletek stb. Mindezekből tehát az követ­kezik, hogy minded bérért dolgozó egyének — legyen nz akár szellemi, akár fi­zikai munkás — a szobái - demokrata pártban van a keiye. Egészen más elbírálás alá eshet azután a szabad pályán levők, az önálló kereskedők és iparosok politikai elhelyez­kedése. Bár az a véleményünk, hogy ők is a szociáldemokrata pártban helyezkedhetnének el, mert hiszen ez a párt nemcsak a munkások, hanem mindenki­nek a jobb életfeltételeiért küzd, mégis természetesnek ta­láljuk, ha ezek a polgári prog­resszív pártok keretei közé óhajtanak tartozni. Az 6 politikai pártállásuk nem kíván egyben gazdasági szakszervezkedést, mert leg­nagyobb részük nem bérért, hanem tőkéjük utáni haszon - részesedésért küzd. Éppen ezért csak üdvözölni tudunk olyan pártalakulást, amely a radikalizmus jegyében indul meg, hogy ezeket a pol­gári elemeket a szociális prob­lémák megértő harcosaivá asszi­milálja, hogy kiragadja őket a reakciós politikai pártok karjai közül. Hisszük, hogy például a Poigári Radikális párt a r»eiy ma Egeiben is megalakul ezt a feladatát becsülettel fogja el­végezni s hogy tz a párt meg­fogja találni az utat, hogy a szociáldemokrata párttal együtt­működve, a haladást és a sza­badság ügyét mindig és min­denkor előbbre vigye. F. M. :*»»**BÖO*«*l ükitái megfosztották trónjától, Bécsbél sürgönyzik: A cseh-szlovén sajtóiroda Pedgoricából sürgönyt közöl, hogy a montenegrói nagy skupftina megfosztotta a trón­tél Nikitát, valamint az egész dinasztiát s kimondotta Mon­tenegró egyesülését Szerbiával Péter királysága alatt. Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom