Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-11-27 / 273. szám
r £ Decemberben leszerelik a francia hadsereget Budapest, nov. 26. A Züricher Zeitung jelenti, hogy a francia hadsereg leszerelését a fegyverszünet lejártának napján december 17-ikén kezdik meg. Egyszerre 500 ezer embert bocsátanak el. Aa entente és a nemzetiségi kérdések. Budapest, nov. 26. Londonból sürgönyzik: Jól értesült körök hangoztatják, hogy a nemzetiségeknek egész délkeleti Európát átfogó küzdelmeire való tekintettel, az eatente kormányainak az ősz- sses vitás kérdésekben aktiv politikát ^ kell folytatni, különben ezen a téren anarkia támad. A „Times“ szerint az olasz- délszláv viszony feszültségében némi enyhülés állott be. Elmondja a lap, hogy 1915 ben az entente titkos szerződésben nagy délszláv területeket igérl oda az olaszoknak. A Times követeli továbbá a zágrábi ideiglenes kormány haladéktalan elismerését. A cseb-romáa i.vaiió. A hadügyminiszter jelentése. (Saját tudósítónk telefonjelentése) Budapest, nov. 26. A hadügyminisztérium jelenti: A Szenice felől előnyomuló esoh csapatok elfoglaltak nagyszombatot. Kikérésükre intézkedések történtek. Malackára újabb cseh erősítések érkeztek. Csacát észak felől megtámadták a csehek, de a véd- őrség kiverte őket. A Moldova völgyeben felvonuló román reguláris cápátok §t oszlopban megkezdték az előnyomulást á határon át. A tölgyesi szoroson át körülbelül egy ezred erejű ro mán katonaság nyomult be és Borszéknek és a felső Maros völgyének vett irányt. A gymesi-szoroson e hó 24-ikén átkelt erősebb román osztagok elönyomuló- ban vannak, dzepviz es Csíkszereda fe>é. Az ojtezi szoros vidékén szintén román csapatok érkezését jelentik. h 'J R i Szerb világ la^yarer*zégoa. Mit imák a megszállott városok lapjai? Eger, nov. 25. Magyarország vidéki városainak hosszú sorát szállotta meg tudva- lavőleg az entente hoz tartozó had erő Érdekesnek tartjuk szemelvényeket közölni arról, hogyan és milyen hangnemben foglalkoznak a megszállott városok sajtóorgánumai az idegen katonaság szerepléséről. Temesvár. A „Temesvári Hírlap“ tudósítója beszélgetést folytatott Czolovies Miklós ezredessel s a megszálló csapatok parancsnokával és Szavatics Péter ezredessel a temesvári szerb térparancsnokkal. Mindketten de- mokratisusabb szellemben nyilatkoztak. Czolovics Mik!ós ezredes a beszélgetés során ezeket mondotta: — Büszkeséggel és ölömmel tölt el, hogy én vonulhattam be elsőnek Temesvárra, ebbs a szép városba. Én a megszálló csapatoknak vagyok a parancsnoka, nekem nincsen más feladatom, mint fentartani a rendet, gondoskodni a közbiztonságról és a nyugalomról. Az adminisztrációs teendőket más fogja végezni. így is kijelenthetem azonban, hogy m a szbbidságot és a demokráciát hoztuk es érkezésünk nem jelent semmi erőszakot. A legteljesebb szabadságot hozzuk a lakosságnak és a sajtónak egyaránt. Megkzrdezték, hogy a szerb parancsnokságnak milyen magatartása lesz a temesvári sajtóval szemben s erre az ezredes igy válaszolt: — Az urak ezentúl is csak Írjanak meggyőződésük és érzékeik szerint, Ebben a tekintetben nem akarunk senkit korlátosni, mert — mint említettem — tiszte'jük mi denkinek a szabadságát és a demokráciát. Azonban csak arra kérem a sajtót, hogy csakis az igazságot írja meg. Ne közö jön tendenciózusan terjesztett olyan híreket, amelyek nem fe lelnek meg a valóságnak, azonkívül pedig alkalmasak arra, hogy nyugtalanságot keltsenek. — Ezredes ur — mondotta a tudósító — mi négy éven át nyögtük az osztrák cenzúrát és örvendünk, hogy most a cenzúra alól felszabadulunk. — Cenzúra nem lesz, — jelentette ki Czolovics ezredes — mi meg bízunk az urakban, hogy nem í g nak olyat irni, ami rendszabályokra adhatna okot. A heszelge és folyamán kijelen tette meg, hogy a háborúban tengernyi vér f .iyt el, a továnbi ha cot már senki nem akarja és itt az ideje, hogy a harc k után mo»t újból fo kozott munkát teljesítsen az irótoll, az irodalom, művészet és kuliura. fczeged bőrül. Egy szegedi lap munkatársa beszélgetést folytatott egy előkelő szelj j S A C gedi emberrel, aai éppen vonaton volt, amikor a szerbek Szőregra bevonultak. Impresszióját igy mondta el: — Tegnap estefelé tintek fii Szőrogen a szerbiai katonák Első dolguk volt a vasúti állomást megszállni és a vasúti kocsikat mind lefoglalni Kiadták az állemásfőnök- nek az utasítást, hogy egyetlen te- hervonatot se merjen Szegedre tl- indittatni. Majd értesültek róla, hogy Temesvár, valamint Arad felől személyvonatok futnak be. Ezeket a vonatokat szintén fölsartóztattak és felsőbb p rancsra egyetlen mozdonyt és egyetlen vagont se fognak Díl- magyÍrországról beengedni. U ások, akik az Arad felől árkeiő vonattal jutottak tegnap este Szőrére, ezket beszélik ei: — Ahogy Szőreg felé közeled tünk, háromnegyed tíz lehetett — borzasztó puiksropegás fogadott minket, sortüz ropogott és elkiáltották : Itt vannak a szerbek!* Majd szerbit hangzott: Mindenki maradjon bont a vonatba!“ Szuronyos szerbiai katonák tűntek föl a ku pékban egy hadnagy vezetésével A vonatunkon, amely igen hosszú volt, tömérdek magyar .ratona és tiszt is akart Szegedre jutni. Először ezeket szólították föl, hogy adjanak át minden fegyvert. Géppuskásaink leszerelték a gépfegyvereket, átadtak, majd a tisztek is sorra lekapcsolták a kardot, bajoneitot. a szolgálati revolvert és átadták; Ugyanúgy a lé génység. A nők, a férfiak dugdosták ékszereiket, pénzüket, melyeket meghagytak náluk: — Múltak az órák és még mindig az állomáson vesztegelünk. Ai állomás épületében egy szerb kapitány szivarozott, ő volt a zászló aljparancsnok. Mellettünk vesztegelt a teme vári személyvonat, melyet még előbb feltartóztattak, összes utasaival együtt; ők ugyanúgy jártak, mint mi. Főleg a temesvári vonaton lévő katonáink zúgolódtak, mert hiszen ők Temesvárott a szerb parancsnokságtól igazolványt kaptak, hogy mehetnek szabaoon Szegedre s ahová akarnak. Szőiegen tartották őket is. — Mi, civilek, nők és gyermekek, reggel hét érakor nekivágtunk és és puskaropogá3 zenéje mellett ke restük az irányt Szeged felé. Mint értesülünk, ma délelőtt a tisztjeinket és általán minden kato nánkat szabadon engsdték a szerbek. S nkivei sem gorombá^kodtak, senki : holmijához, pénzéhez nem nyúltak. Szabadkán. Szabadkán már korántsem ilyen sima a helyzet, amint ez a Szabadkán megjelenő „Bácsmegyei Napló“ legutóbb megjelent számának hasábjairól kitűnik. Mindjárt a lap vezetőhelyén e sorok vannak: A cenzúra intézkedései követkéz tében a Budapestről érkezett lapok Szabadkán ma nem kerültek a közönséghez. 1918. november 27 Ezután egy hosszú üres folt van, majd utána ez a néhány sor: A „Bicsmegyei Napló“ mai táviratai rajtunk kívül eső okok folytán nem jutottak hozzánk s igy kénytelen a lap azok nélkül megjelenni. A lap belső oldalán pedig a közelmúlt szomorú világra emlékeztető üres hasábok, rajta ennyi: cenzúrázva. A Szabadkán levő szerb parancsnok tehát erősen cenzúrázza az ott megjelenő lapokat. Efiitöldi ajságlrók Bőd «pesten. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 26. Holnap több semleges és entente országbeli újságíró érkezik Budapestre, hogy Magyar- ország jelenlegi helyzetéről személyes meggyőződést szerezzenek. A külföldi hírlapírók öt-hat napot töltenek Buda- pssten s egyes nagyobb vidéki városokba is ellátogatnak. A elmek és raeg.k eltörlése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, nov. 26. A kormány most foglalkozik a cimek és rangok eltörlésének kérdésével. A kormány még nem döntött a kérdésben, de egy-két napon belül meg lesz a döntés oly értelemben, amely meg fog felelni a változott körülményeknek. f La a bitit meg a zs mle. ■(Saját tudósítónk telefonjelentése,) Budapest, nov. 26 A közélelmezési miniszter átirt a fővároshoz, hogy tegyen előterjesztést az iránt, hogyan volna szabályozható a kifli rreg a zsemlye uj "ól való sütése és árusítása. A forradalom csalóit. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 36. Heltai Hugó, állítólagos főhadnagyot aki a forradalom kitörésekor Budapest várparancsnokának tette meg magát s a forradalom zavarában számos csalást és szélhámoskodást követett el, ma Pozsonyban letartóztatták. Heltainak csalásaiban több társa volt, de ezek megszöktek. Most ezeket is r körözik.
