Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-11-21 / 268. szám
XXV. á* folyam. i9I8 november 21 c^ütört^lf, 2(»7. »sat*. Ara í6 HÍJér UJSH6 Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 40 korona, — fél évre 20 korona, — negyed évre 10 korona, — egy hóra 4 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 16 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. ]ótékony* célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetésel: nyugtázása 40 fül. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 10 K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 300 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek — 70 fillér, szallaghirdetés szövegoldalon 1 K. A drágaság. Eger, nov. 20. Már nem háborúskodunk, már kikiáltottuk a népköztársaságot is, már fölszabadult a sajtó, a gondolat, a rabszolga ember, de egy rabszolgaság nem akar megszűnni. Még mindig rabszolgái vagyunk a spekulációnak, a nyerészkedésnek, az élelmiszer és áruuzsorának s úgy nyögünk alatta, mini a legrettentőbb világpusztulás idején. Minden változatlanul drága, sőt bizonyos c kkek még drá*. gábbak, mint azelőtt. Hát ennek véget kell már vetni s mindent el kell követni, hogy a drágaság megszűnjön, vagy legalább is érezhető módon enyhüljön. A kapitalista társadalom tagjai a háború előtti vagyonukat oly magasra növelhették, hogy még akkor sem vesztenek a háború előtti vagyonállapottal szem en, ha az összes javak árait mélyen leszállítják; le, egészen a háború előtti nívóig. Ennek semmi akadálya. Ha a háborúban felgyülemlett vagyonok csökkennek is ezzel, az a köz nézőpontjából mellékes, de a tőkések szempontjából — paradoxonnak látszik, de mégis igaz, — csak előnyös lehet. Előnyös az ő nézőpontjukból csupán azért, mert létalapjuk megtámasztására működnek ezzel. Ha ma még mindig jogosultnak tartják a kapitalista termelés és társadalmi rendet, — és miért ne mondanák és tartanák éppen ők annak ? — akkor, de csakis akkor értsék meg a rohanó idők inti sza Vát, adják portékáikat azon a lehető olcsó — árakon, amelyek mellett a keserűségek flrömpohara ki nem csordul / Mert jaj nekik, ha az elégedetlenségeket még tovább is fenntartanák, yagy pláne fokoz nák ! Követelnünk kell tehát, a dől gőzé milliók érdekében, hogy az árakat — mindennek az árát — most és nem később de ha lehet azonnal, száíiitsák le a háború előtti nívóra ! A forradalom könnyen elbánt a régi politikai rendszerrel, mert az sem hallotta meg az intő szókat. De ha a kapitalisták nem látják meg az idők jelét, könnyen meglehet, hogy az egész társadalmi rendjüket úgy felborítja az elégedetlenség feszitő ereje, hogy az ezt kővető pusztulást helyrehozni, még a jövő rendnek is nagy munkájába kerülhet. Félr* tehát minden kapzsisággal ! Félre, a vagyonhalmo- zás hibás, ferde és káros törekvéseivel ! De ha még a drágaságot vissza is fejlesztette a kapitalista rend, még akkor is csak félmunkát végzett. Az államterhek oly magas fokon állanak, hogy azoknak későbbi törlesztése, állandó súlyként nehezednék nemzetünkre. A háború sok terhe — na már látjuk, — nem mint ahogy mondották, befektetés, hanem, sajnos, olyan teher, amellyel a ránk* következő bé ke idején szabadon mozognunk, szabadon és természetesen fejlődnünk úgy, hogy helyünket a versengő államok sorában megállhassuk : nem lehet. Ezt a terhet le kell vetnünk! Ezt a Mérhetetlen terhet mielőbb el hagynunk már csak azért is szükséges, hogy az ezeknek elszámolása és kezelésével lefoglalt sok munkaerő is, hasz nos munkában találjon elfog laltságot. Amikből a ferhek ersdtek, • azokból kell azokat eliminál- nunk. A háború hozta, a hái ború vigye is e térheket. Erre i a célra a háborúban szerzett j vagyonok használandók fel. Ha pedig ez kevés lenne, ami nem j valószínű, akkor a háborn előtti vagyonokat kell a szükséges í mértékig felhasználni,' az állam terheinek eliminálására. Ezek volnának nsgy vonásai a rendezésnek. Hogy pedig szükséges az államterhek megszüntetése, azt bizonyítani talán felesleges is. Magyarország újjászületése másként nem képzelhető el, mint csak .úgy, ha terhektől menten fog a jövőben együtt haladhat- { ni, a fejlődő nemzetek sorában. Mert terhekkel rnegrakottan, fejletlen iparral, a megélhetésnek drága «volta mellett csak • úgy haladhat, mint a szekér a ; gyorsvonat mellett. De kell a figyelmeztetés, mert kapitalistáink még mind.g abban a hitben élnek, hogy a lapok közgazda* gi hirei között elhelyezett és a különböző értékek fennmaradását és megszilárdulását hirdető soraikkal értékeiket és vagyonaikat meg t«d|ák tariani: azt hiszik, hogy az idők rohanó árja nem fogja ■ elsodorni azt a gátat, amelyet a kapitalista társadalom a fejlődés útjába állított, hamis felfogásaival. Csalódnia kell e társadalomnak, mert ez a kényszerigaa- ság, mely ellen a kapitalista értékelmélet felállíthat doktrínákat, de a való tényeket megcáfolni aligha tudja. Leszorítani tehát az árakat, levetni az államterheket! Még pedig sürgősen, mert int az idő, halogatásra nincsen alkalom! Készülődés a béketárgyalásokra. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, nov. 20. Mint illetékes forrásból jelentik a jövő hét közepén megkezdődik a hadviselő államokban, az előzetes béketárgyalásokra kiküldendő delegátusok kijelölése. A magyar köztársaság békedelegátusait is kifogják jelölni a jövő hátén, de, hogy kik lesznek, arra nézve még nincs megállapodás. A béketárgyalások ’ megkezdése előtt a kormány mindent elkövet, hogy az entente államait megfelelően informálja s e célból valőszinüieg már a jövő héten Kárnlyi Mihály gróf Párisba utazik, hegy ott informálja az entente vezető politikai köreit. Sz aj magyar g jtó- t may. (Saját tudósítónk telefonjelentése.). Budapest, nov. 20. Mint illetékes helyről jelentik, az uj sajtótörvény tervezete már elkészült. A törvény kodifikátora dr. Lengyel Aurél kijelentette, hogy az uj törvény teljesen. eltörli a kauciót s kimondja, hogy mindenki egyszerű bejelentéssel korlátozás nélkül indíthat lapot. Eltörli a törvény a kolportázs szabályokat is s kimarad belőle a helyre- igazitási jog, amelynek helyébe a cáfolatkényszer jön. Clemence*n és Focj- afcademiknsofe. (Saját tudósítónk telefonjelentése ) Budapest, nov. 20. Párisi táviratok szerint a francia akadémia mai ülésen Clemenceau miniszterelnököt és Foch generaiisszimuszt — a francia akadémia tagjaivá vá- lasztotta.
