Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-11-20 / 267. szám

C. -i K ! 1918. ■.mvsm'í'.e* 20 Munka és kenyér, ^ Eger, nov. 1-9. A háború nagyszabású uj munka- ; alkalmakat termelt. De ma megs tűnt a háborús ipar termékeinek gyáitása, ma hazaözön- Ier.ek a frontok katonái, akik vis za akarnak me< ni a gyárakba és mii- , helyekbe, kogy felvegyék a pörölyt, j hogy gyártsák nekünk, szükséget j szenvedő embereknek, a békeipar termékeit. Ez a hirtelen változás megrázkódtatások nélkül nem kép zelhető el. De a rázkódtatásokat, a bajokat, a gazdasági válságot csirá jában kell elfojtani. Munkaalkalmakat kell teremteni. A háborús nyereség, az eldugott pénz, a gazdaságra nézve károsan fölhalmozott nagytőke jöjjön elő és legyen segítségére az Uj Magyaror­szág megteremtésének. ' Az öt éves háború csak rombolt. Most következzék az építés és hely reállitás ideje. A következő öt esz­tendő legyen a munkáé. A francia nép az 1870—71 iki francia-német háború után öt esz-- tendeig tartó inszakadó munkával teremtette meg a szabad köztársaság jöveodő nagyságának alapjait. Ott is nyomor és szenvedés leselkedett a kemény harcokban kifáradt né­pekre, de azok dacolva minden baj jal és akadállyal, törhetetlen akarat­tal dolgoztak. Kövessük ezt a példát. Adjunk munkát az embereknek, akkor ke­nyerük is lesz. Az állam maga gondoskodik mun­kaalkalmakról és a munka közvetí­téséről. A munkaközvetítés teljesen ingyenes. Munkaadók és munkások egyformán forduljanak a lakóhelyü­kön levő közigazgatási hatóságok­hoz, polgármesteri hivatalhoz, elől járósághoz, mert ezek révén ingyen telefon, bélyegteien levelezés utján érintkezhetnek a hatósági munka­közvetítővel. A munkást, aki munkahelyére akar menni, feláru vasúti jeggyel utazik. Munkaközvetítők vannak Budapes­ten, C-gléden, Kecskeméten, Kiskun­félegyházán, K'skunnalason, Nagy­kőrösön, Szentendrén, Székesfehér­váron, Ujdesten, Vácon. De gondos­kodik a munkások elhelyezéséről minden váios és község előijáiósága. A kormány gondoskodni kíván az átmenetről is. Azok az üzemek, amelyek most különböző szempon­tok miatt beszüntették az üzemüket, rendkívüli segélyeket kötelesek adni a munkásoknak. A munkásokat e hó 30-ig elbo- csájtani nem szabad. Az elbpcsaj- tást külön intézkedés fogja szabá­lyozni. Az EGRI ÚJSÁG mindenütt kapható. Népvagyon a budai várpalota. Mi történik a király ma­gyarországi birtokaival? Eger, nov. 19. A Nemzeti Tanács tudvalevőleg í népvagyonnak jelentette ki a budai i várpalotát és lezáratta a királyok 1600 szobás lakását. A palota őrzésére — nagyszámú testőrséget és rendőrséget adva mel­léjük — Ladó István testőifőhad nagyot és CSodolni Jánost, a leg­felsőbb udvartartáshoz hat esztendő­vel ezelőtt beosztott államrendőrségi detektívet rendelték, akiknek a meg­bízatását a Nemzeti Tanács, a bel­ügyminiszter, a hadügyminiszter és a rendőrfőkapitány irta alá. A vár­palotából tehát elvinni bármit is cs3k ezeknek a kormányzati szer­veknek az együttes utasítására lehet Szent István koronáját és tartozékait ma is Ugyanúgy őrzi a koronaőrség, mint azelőtt. Egyébként semmiféle részről cem kísérelték meg, hagy a palotából valamit elszállítsanak. A királyi családnak magántulajdona ott néhány ruhadarabon kívül nincsen. Slodolni detektív privát passzióból feljegyezgette mindig, hogy IV. Ká­roly és Zita mennyi ideig tartózkod­tak a királyi p lólábán. Néha egy pár napig, máskor egy pár rövid óráig csak. Íme a jellemző jegy­zetek : 1915 augusztus 7 tői 11-ig: Károly és Zita, mint trónörökösök. 1916 október: Zita és René pár. mai herceg. Egy negyedóráig átuta zóban. Megnézték a kerlet. 1916 december 12-én reggel hét­től délután négyig. Politikusok fo­gadtatása. 1916 december 27: Károly és Zita a koronázásra jöttek. December 30 án a koronázás. 31 én elutaztak Ottó trónörökössel. 1917 március 8 án: Reggel fél nyolckor érkezett IV. Károly es Zita. j. Kórhazak látogatása, mcdelülés Ottó I trónörökössel. ^ 1917 április 13 án d£ u ín kettő- 1 kor IV. Karoly és Zna. Mtsnap dá- i lután háromkor elutaztak. 1917 junius 8 án reggel félnyolc ! kor érkezik Károly. E-ste tízkor el- i utazott. I ‘ 1917 junius 15 én reggel félnyolc­kor érkezik Károly. Délután félhatkor elutazott. 1917 augusztus 20 án: Szent Ist­ván napján reggel fél nyolckor Ká í roly és Zita. Körmenetben résztvet- j tek. Károly Gödöllőn vadászaton | volt. Négy vaddisznót lőtt. Este el ! utazott. • 1918 február 11 én délben tizen­két órakor Károly. Este elutazott. 1918 április 15 én reggel fél ki- j Ienckor érkezik Károly. Politikusok kihallgatása. Délután Gödöllőre ment. Másnap délelőtt autón Alc’Ufra,dél-. után vissza Gödöllőre. Este féltizen­egykor elutazott. 1918 május 26 án este hét órakor érkezett Károly és Zita. A keleti pá­lyaudvarról egyenesen az Operába „Daliás idók muzsikája". Másnap délután fél négykor elutaztak. 1918 október 23 án Gödöllőre Károly, Zíla a gyerekekkel. Másnap délután négyiöi-ötíg Károly és Zita megnézték az uj berendezéseket. Vissza Gödöllőre. Október 25-én délután IV. Károly király „utoljára jelent meg budavári palotájában.“ Huszonkét hónapos uralkodása alatt tehát Károly összesen alig tiz napot töltött királyi házában. A budavári palotát semmi sem karakterizálja annyira, mint az a körülmény, hogy egyetlen könyv se volt soha benne. Nem jöttek ide hosszú időre, unatkozni, olvasgatni. Az uralkodóház roppant összege­ket költ a c$. és kir. hitbizományi könyvtárra s az udvari könyvtárra, meg múzeumra, de magyar könyvre soha egy krajcárt se áldozott. Károly király magántulajdonában óriás terjedelmű uradalmak vannak Halicson, Ráckevén és Sasváron, jószágigazgatósága azonban az or­szágban nincsen. A királyi ház egyik jószágigazgatósága Bécsben székel s ehez tartoznak az összes magyar- országi javak, a másik Prágában. Azonkívül vadászterületei, vadász- kastélyai több felé vannak, a leg nagyobbak Máramarosban és Gör- gény Szenlimrén. önkénytelenül is felvetődik a kér­dés, mi fog történni ezekkel a hit­bizományi birtokokkal ? Az alkot­mány oző gyűlés, ha ugyan a köz­társaságot proklamálja, minő állás­pontra fog helyezkedni? Úgy jár-e el, mint annakidején Franciaország, ahol az összes királyi jivakat, mint az ország kárára végzett funkciók jutalomdiját, egyszerűen elkobozták a nemzet számára, vagy pedig ma­gántulajdonnak minősiti a király javait s nem nyúl hozzájuk? A dinasztia sorsa természetesen mindenképpen biztosítva van. Ami­kor — teszem — Eugénia császárné elvesztette trónját, uj minőségben, mint Európa 1« ggazd3gabb asszonya lépett fel. A írj delmek ugyanis szó ;áé?zerüen nagy ötszegeket őriz­tetnek állandóan külföldi pénzinté­zeteknél. Az Angol bankban minden uralkodónak mii iói vannak letéve. A Cityt azért kerülték el óvatosan a repülőgépek bombái, mert Vilmos császár is az Angol bankban he­lyezte el a kincseit. Itt teljes titok­tartás mellett őrzik azokat és a ka­matokat is pontosan fizetik. Az Angol bank hitele altól függ, hogy ilyen esetekben nem mondja-e fel a szolgálatot. A Habsburgok is min denkor megbíztak benne. Az angol bank nem törődik a háborúval. Neki nincsenek ellenségei, csak üzletfelei. Az egri magántiszt­viselők szervezkedése — Saját tudósítónktól. — I Eger nov. 19. Az egri ’ magánvállalalok alkalma­zottai szintén érzik az uj időkben, hogy csak a szocialista alapon való erőteljes szervezkedés hozhatja meg boldogulásukat. ; Ezért szervezkedésüket ez alapon már meg Í3 indították s kedden este 6 órakor nagy számban gyűltek össze ; szervezkedő gyűlésre a helybeli ma- gánválla'atok tisztviselői, tisztviselő j női és más alkalmazottai. A gyüfést, amely a tűzoltó őrtanya ' nagytermében volt, a?, értekezlet ősz- szehivói nevében Sebeök Endre nyi­totta meg s fölkérte Fischer Manót, az egri szociáldemokrata párt veze­tőségének tagját az értekezlet céljá­nak s a helyzetnek ismertetésére. Fischer Manó behatóon ismertelte a mai gazdasági helyzetet és meg­világította a szervezkedés fontossá­gát. Inditványo/ta, hogy férfi és női alkalmazottakból álló bizottságot küldjenek ki, amely előkészíti a szer­vezet megalakulását. Az indítványt a gyűlés egyhangú lelkesedéssel magáévá te.te s most az előkészítő bizottság megcsinálja a szervezetet a s zociáldemokrata • párttal való együttműködésben. Legközelebb újabb gyűlésen a bi­zottság beszámol működéséről s egy­úttal véglegesen megalakul az egri | magánalkaimazottak szakszervezete, i A gyűlés idejéről a vezetőség hir- j lapilsg értesíteni fogja a magánal- ; kalrnazettakat, akiknek tömörülésé- I vei egy erőteljes uj ízocialista szer- I vezet létesülhet Egerben. Svájci vélemény a háború utáni ára!a­kulásról. ( Eger, r.ov. 19. A „Schweizer Export-Revue“ utol­só száma jellemzően világítja meg a semleges államok állásfoglalását a a közeli vrlágbénévtl szemben. A hadviselő államok ^produktiv terme­lése és a világforgat#m ujrafelvétele meg fogja szüntetni azt a kiváltsá goj helyzetet, melyet a semlegesek és kü önösen Svájc a háborútól fel­dúlt Európában elfoglaltak. Idézett tap azt tanácsolja a svájci kereskedőknek, hogy a további hausse irányzatnak ne 0 jenek fel, sőt igye­kezzenek mielőbb* túladni árujukon, mert épp oly hatalmas áresésre van i kilátás, mint amilyen áremelkedésnek a háború alatt tanúi voltunk. Ennek bizonyítására a következő érveket hozza fel: A németek szigorított tengeralatt­járó harca végeredményben annak ellenkezőjét fogja eredményezni, a mire célzott. Az entente kereskedet- í mi f ódájának veszteségeit a hajó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom