Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-07-03 / 150. szám

XXV. M/lram 1.^18. július 3. szerda 150, Ara 10 fillér : *&,«* rs-sÄC t>es>"asaasí««e Előfizetési árak Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — íé! évre 14 korona, — negyed évre ? korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap Is 10 !. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. -- Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N API LAP Főszerkesztő: Dp. SETÉT SÁNDOR, Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Meglelonih hétfő és ünnep utáni nép kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, köz* üiisdasági közlemények, qy*« jelentének 1 K.'Jótékonyéin egyesületek, bálblzottaágok értesítései, felnifizetések nyög- lázába 30 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánlfi- sokio sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivataloknak ] K, magáncégeknek 601., szallag hír etés szővegoldalon 80 $ »árost pöigái? polUikája. Eger, julius 2. Messze kellene visszamen­nünk Eger város gazdasági életének történetében, ha rá akarnánk mutatni arra, hogy milyen szerencsétlensége ennek a városnak, 'hogy a közéleti vezetői nem tudták a város gazdasági életét elválasztani a pártos politikától. Halottak em­lékét kellene megbolygatnunk, ezt pedig illetlennek is, célta­lannak is tartanánk. Csak a közelmúltra mutatunk tehát reá, talán ez is elég mementó lesz arra, hogy óvjuk a város közéletét a pártos politikával vaié megfertőzéstől. Sokszor sírjuk, *hogy kies­tünk a vasúti fővonalból, jó részt a magunk hibájából, de nem vesszük észre, hogy a gazdasági élet minden nap rak le ilyen fővonali síneket és minden nap eshetünk olyan mulasztásba, amit kései meg bánás fog követni. Kétszeresen vigyáznunk kell pedig arra, hogy mi történik körülöttünk éppen a mai időkben, amikor mindenfelől folyik a nagy ké­szülődés a háborús leszerelésre, amely egyben programmja is a városok jövő gazdasági élete felszerelésének. Ha mi most ismét a pártos gyülöiség mocsarába süllyeszt­jük be Eger várost, akkor is­mét meg fog velünk történni, hogy mig mi itthon dísztelenül öljük egymást pártos politikai herce-hurcákban, addig más városok összetartó és egybe­fogó közélete a maga városá­nak megépítésén dolgozik. Le­maradunk megint s utódaink­nak örökségfii nem fogunk egyebet átadni, mint sovány ; sóhajtásokat az elmulasztottak | felett. Jó lesz ezeket a gendo- i latokat komoly megfontolás | tárgyáva tenni éppen az iparos- és kereskedő-polgárságnak, de nemkülönben a város minden polgárának, aki még nem in- fíciálódott a demagógia kábító italaitól. A múlt évi március oroszor szági eseményei kétségtelenül hatással voltak egész Európa népeinek világfelfogására. Ak­kor úgy látszott, hogy csak­ugyan egy uj világrend kon­túrjai bontakoznak ki a közeli jövőből. Ámde azóta alkalma volt látni az egész világnak, hogy mit jelent a mai polgári társadalmi rend megbontása. Alkalma van látni, hogy mit hozgjaz internacionális szélső szocializmus óllamrend gya­nánt. Láíjnk, hogy felborult Oroszországban vallás, törvény és rend. Akarhatja-e ezt városi polgár? N,m kell-e ezt az irányzatot és az ez által inau- gurált pários politikát a leg­határozottabban elutasítani ma­gától s oda kényszeríteni a vezetőket, hogy a maguk mun­kaerejét és a- polgárság mun­káját a városi élet gazdasági vonatkozásainak a kiépítésére fordítsák. Igenis keli, hogy tömörüljön a polgárság együt­tes munkára, de ennek az együttes munkának célja nem az alacsony pártos gyűlölködés szitása, hanem éppen ezen pártos gyölölségnek a városi közéletből való kihajitása legyen. Félre kell taszítani azokat, akik a pártor. politika örökös forcirozásával izgatnak, akik egész életüket a politikai nép szerűség hajszolásában töltik s ebben nem ismernek nyugvó­pontot. Nem szabad megen­gedni, hogy a városok fejlődé­sének isméi elmúljon fejünk fölött egy olyan időszaka, a melyet Eger város gazdasági életének érdekében azért nem használtunk ki, mert itthon a pártos gyülöiség mocsarában dulakodtak egymással azok, akiknek városépítő munkát kel­leti volna teljesíteniük. Nyugat«» lányiul) a harc. A német vezérkar jelenti: Berlin, julius 2. NYUGATI HADSZÍNTÉR: iiupprecht bajor trónörökös hadcsoportja: A harcvonal többi helyén erős tüzérségi tűzzel való rajta­ütések vezették be az ellenség vállalkozásait. Visszaszorí­tottuk őket. A német trónörikös hadcsoportja: Az Oisétől nyugatra és az Aisnetől délre élénk felderítő tevékenység. Az ellenségnek erős részleges támadásait a Surgtól délre és a Cbatau Thierytől nyugatra saját harcterületünkön meghiúsítottuk. Udet hadnagy a 37. és 38-ik, Crpll hadnagy a 25. 28. és 29-ik légi győzelmét aratta. á vaiass öjwgi t i a. (Saját tudósítónk telafonjelentése.) Budapest, julius 2. A képviseiőház mai ülésén folytatták a választójogi javas­lat vitáját. Brandsch Rudolf (szász) az első számok, aki az általános, titkos, egyenlő választójog hive. Sajnálja, hogy nem Vázsonyi javaslatát ter­jesztették elő, de elfogadja je­len formájában is a javaslatot. Pető Sándor, Vázsonyi Vil­mos barátja és ügyvédtársa persze igen sok hibát talált a javaslatban és nem fogadja el. A délutáni ülésen Giesswein Sándor és Rónai Jené beszél­tek. A vitát holnap is foly­tatják. leazetkézl «stimfákai kér K«reagzki az áotáDtló!. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Bern, jul. 2. Kerenszki volt orosz minisz­terelnök azt kérte Londonban, hogy a szövetségesek küldjenek csapatokat Oroszországba a rend helyreállítása és az orosz sereg szervezése céljából. E csapatoknak azonban nemzet­közi jellegűnek kell lenni, min­den ántántállam adjon hozzá ezredeket. E különítmények közül Oroszországban uj csa­patok képződnének. Bern, jul. 2. Az itteni orosz kolónia tag­jai kétségbe vonják, hogy Angliában az igazi Kerenszki szállott volfla partra, ügy tud­ják Kerenszkit fogva tartja a szovjet-kormány. — Ellensége a hazának és ellensége a békének az, aki nem jegyez hadiköScsttxt

Next

/
Oldalképek
Tartalom