Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-10-25 / 246. szám
2 L i ft A 1913. október 25 Miután á világ sorsa a köl- ] csönös őszinteségen múlik, ezért kötelességének tartja az elnök kimondani, hogy a világ népei nem bizhatnak azoknak a szavában, akik eddig a német nép politikájának vezetői voltak s a békekötésről az Egyesült Álla- j mok kormánya senki mással nem tárgyalhat, csak a német j népeknek ama képviselőivel, akik mint Németország urai biztosítékot tudnak adni Németország alkotmányára nézve. Ha azokkal a katonai hatal- j másságokkal s azzal a monarchikus hatalommal kellene tárgyalnunk vagy ha csak va- j lószinü is lenne, hogy Német- j ország nemzetközi kötelességei ' dolgában ezekkel kell tárgyal- • nunk, akkor Németország nem kérhet békét, hanem meg j kell adnia magát. Semmit sem nyerhetnénk vele, ha ezeket a fontos dolgokat el nem mondanám. Fogadja nagyrabecsülésem őszinte kifejezését Lansing Róbert államtitkár. jl király és udvara Magyarországon. Nagyszabású előkészületek a király és az udvar állandó magyarországi tartózkodására. — A főhercegek palotákat vásárolnak Budapesten és a vidéki városokban. Budapest, okt. 24. A budapesti házűgynökök már már több nap óta megfigyelték, hogy néhány közismert házügynök ■ forgolódik serényen Budapesten. Megállapították azt is, hogy ezek az igen magas összeköttetésekkel rendelkező, legtekintélyesebb bécsi házügynökök a magyar főváros palotaszere épületeit keresik fel és különösen sokat fordulnak meg a Vár, a Belváros és a villanegyed palotatulajdonosainál. Tíz palotának, illetve palotának átalakítható, nagyobb épületek megvételére kaptak a bécsi háziügynökök megbízást és hogy ezeket a megbízásokat osztrák főhercegek adták volna. De tudnak arról is, hogy hasonló célzatú palotavásárlások iránt Magyarország egyes nagyobb városaiban, igy Szegeden, Nagyváradon, Temesvárott, Aradon, Debrecenben és Pécsett is érdeklődnének A legérdekesebb, hogy a bécsi ügynökök szinte csakis a szín- magyar városokat keresik fel. Az érdekes ügyre vonatkozólag fővárosi munkatársunk az alábbi felvilágosítást kapta: — Károly király azonnal trónra- iépése után, mint tsmeretes, akként határozott, hogy az év egy jelentékeny részét egész udvartartásával állandóan Budapestsn tölti. Hasonlóképen intézkedett arról is, hogy az uralkodóház több családja szir.te teljesen’. Magyarországra költözzék és közvetlen kapcsolatot, szorosabb érintkezést te- 1 remtsen az uralkodéház meg a nemzet társadalmi élete között. Az építkezési nehézségei és a nagy lakáshiány közepette azonban a király nem enged e elvonatni a rendelkezésekre álló módokat és eszközöket a lakosságtól és igy a fő- hercegi családok átköltözése el halasztódott arr az időre, amikor Budapesten alkalmasabbul vásárolhatók, illetve építhetők megfelelő paloták. A belvárosi királyi bérpalota is ilyen célok szolgálatába kerül, mihetyt a lakásviszonyok kedvezőbbek lesznek és a bérpalota lakói könnyen engedélyezhetnek máshol is. Egyes főhercegi udvarok valóban keresnek a tővárosban és egyes központi fekvésű magyar városban palotákat, amelyekben udvartartásukkal együtt berendezhetnének. Egyelőre azonban csak arról van szó, hogy néhány több palotával rendelkező, vagy állandóan Budapesten nem lakó magyar mágnás palotája vétetnék bérbe, de nincs kizárva, hogy ezek a tárgyalások helyenként bérlet helyett végleges megvásárlással fejeződnek be. Mihelyt azonban az építkezési viszonyok rendes mederbe jutnak, Budapesten legalább is tíz, a vidéken mintegy őt-hat nagyszabású főhercegi palota fog felépülni. Mihelyt a politikai viszonyok úgy kifelé, mint befelé teljesen elrendeződnének, a király hosszabb állandó tartózkodásra Budapestre költözik és innen keresi fel a vidéki városokat, amelyek mindegyiké ben több napot szándékozik a királynéval egyött eltölteni, amivel trónralépése idejin egymaga kidolgozott, kedves tervét óhajtja nyugodalmasan megvalósítani. Ezekhez a tervekhez szükséges, hogy egyrészt az udvar meg a főhercegi családok állandó elhelyezéze most biztosíttassák, másrészt, hogy legalább a nagyobb magyar városokban is otthont találjon az udvartartás a letepülő főhercegek palotáiban. Az előjelek és a tervek szerint biztosra veszik, hogy a király és az egész udvartartás a koronázás harmadik fordulóját már az állandó tartózkodás keretében töltik Budán és tavaszig Őfelsége már be is utazta volt az országot, a melynek népi életét, kulturális és gazdasági intézményeit, valamint szociális be rendezkedé8eit a legközvetlenebbül és személyesen akarja megismerni. A termés. — Nincs zsir. A folyó évi gabona termés feles- i legének igénybe vétele részben a j kontingentálási rendszer mellett tör- ! tént, amennyiben a vármegye 2220 vaggon búza és rozs és 500 vaggon árpa beszolgáltatása vettetett ki. Te- j kintve azonban, hogy az összes fe- 1 leslegek beszállítása esetén is alig jön ki a kivetett mennyiség sz igénybevétel csak cimlegesen kontingentálás. Az eddigi jelentések szerint 1424 voggon búza és rozs és 100 vaggon árpa adatott át. Ismételten a legszigorúbban utari- tottam a terményátvevő bizottságokat s a községi elöljáróságokat, hogy a leszámolásokat lelkiismeretesen foganatositsás, meit a termények eltitkolása és túlfogyasztása miatt a kontigens nem lesz beszolgáltatható. Egyik körjegyzőségben a feltűnő eltitkolások ellenőrzésére a vármegyei rekvirálást ellenőrző lisztet kirendeltem, aki a leszámolásokat revidi- álta s ennek alapján 3 községben összeses 19 vaggon eltitkolt terményt tárt fel. Ebből látszik, hegy az eltitkolások mily mérveket öltenek. A tengeri rekvirálás vármegyénkre kiterjesztve nem lett s igy nálunk tengeri szabadon vásárolható. Tekintve azonban, hogy a rekvirálástól mentes vármegyékben az ország bármely lakosa jogosult szabályszerű vásárlási igazolvány alapján tengirit vásárolni. Ennélfogva igen sok messze v dékről jövő igénylő lepi el várme- gzénket, kisértésbe hozza a termelő- két, hogy terményeiket esetleg magasabb áron engedjék a vármegyéből kivinni s igy megtörténhet, hogy az itteni szükségletek fedezhetők nem lesznék. Reudkivü[ szűk mértékkel állapitatott meg a fogyasztó zsiradék meny- nyiség. Fejenként és havonként 42 dekagram zsir jár eg személyre, tehát évenként átlag kereken számítva 6 kilogram szalonna, a gazdasági munkásoknak pedig 12 kilogramm. Az ennek előállítására engedélyezhető sertés hizlalás akként számítandó hogy egy serlés legalább átlagosan 70 kilogram fehérárut szolgáltasson. Ezek szerint a fogyasztható zsir adag a minimális igényekre sem elegendő viszont a sertés hizlalásnál oly magas zsirmennyiség számittatik, hogy azt kevés hizialtató fogja elérni, miután 70 kgr. zsiradékot legalább 200 kgr.-rammos sertés produkál, az átlagos hízott sertés súly pedig ennél sokkal ki3sebb. Azsirfejedag felemelése iránt felterjesztést intéztem a Közélelmezési Miniszter úrhoz, azonban kérelmem elutasittatott. Még egy meglepetést okozó kormányrendeletről kell említést tennem. A közélelmezési miniszter ur Hevesvármegye területéről 40 vag- goíi hüvelyes beszolgáltatását rendelte el. A rendelet végrehajtásáról kötelességszerüen intézkedtem, egyben azonban bejelentettem a köz- élelmezési kormánybiztos urnák, hogy a kivetett kontigens, sőt annak egy kis hányada sem lesz beszolgáltatható, mert vármegyénk területén hüvelyeseket senki sem termel, mint különálló terményt, hanem csak saját szükségletére más termények közé ültetve. A hadsególyezés. A m. kir. kormány a hadsegélyezési eljárást a folyó évi január hó 1-én kelt 480 000—1917, M. számú rendeletben bizottsági alapra fektetve, községekben és elsősorban községi hadisej.éyvéleményező bizottság alakjában a segély mérvét megállapító j írási főszolgabirák utján, — feíeöbezesi fokon pedig a Hadisegély felszólamlási törvényhatósági bizottság alakjában. Az uj badisegély rendelkezés teljes égé- szében végrehajtatott, a folyó évi május havától kezdődőleg a hadisegély felszólamlási bizottság is kiveszi részét a hadsegélyezés fontos munkájából és havonkénti rendes üléseiben a felebbezések százait bírálja felül, intézi el. Ezeddig 1343 darab felebbezés került a felszólam- rási bízót ság elé és intéztetett el érdemileg a közjó és az igazságosság szem előtt tartásával. Szesz és bőr. A földmivelésügyi m. kir. minisz- tér ur 17682—XII. B. 1918. számú rendeletével és a m. kir. pénzügy- miniszter ur a f. évben is gondoskodott a mezőgazdasági munkások pálinkával való ellátásáról és ezzel a mezőgazdasági munka zavartalan menetét nagyban elősegítette és biztosította. 958 00 hektőltter mező- gazdasági szeszt oldott fel Herzog és Kohn losonci, Preszler Ferencz fiai egri és Szigeti Pál csányi szeszgyárosoktól és engedélyezhető Hevesvármegye mezőgazdasági céljaira. Ezen szeszmennyiség a nagy és kisbirtokosok, valamint a községek között az igénybejelentés szem előtt tartásával osztatott idejében szét. A pénzügyminiszter ur folyó évi 70500. és 70324. P. M. sz. rendeletben gondoskodott a lakosság rummal való ellátásáról is, hogy a tejhiányt a tea pótlásával lehetőleg enyhítse. E célból 350 hklt. zárolt szeszt oldott fel Herzog és Kohn losonci cégnél, melyből a vármegye tiz rumké- szitője 847 hektoiitef rumot készített. Ezen rummennyiség a közintézmények, vállalatok és gyárak munkásainak egynegyed részben, a korlátolt italmérők utján, egynegyed részben és a korlátlan italmérők utján kétnegyed részben osztatott szét és jutott a községi elöljáróságok ellenőrzésével a lakossághoz. A kereskedelmi miniszter ur 31363 J! vármegye Közállapotai. Az alispán jelentése az elmúlt félévről. (Befejező közlemény.)
