Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-10-23 / 244. szám

ÖÍY. ' ■> ?iíf> í-ísr* ÍM& október 23. szerda, 24 L *ziist Ara 12 fill r . • j j *,*Ői5R<*WW' WvW*'1' RI ÚJSÁG Előfizetési árak i Helyben és vidéken postán küldve egész évre 32 sorona, — fél évre 16 korona, — negyed évre 8 korona, — egy hóra 3 korona — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai ÜŐT-utca 6. — Megyei és helyközi telefon; 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Mteiclanlk hétfő éa ünnep nténl nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyilttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, köz­gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. lótékonycéln egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizétések nyug­tázása 40 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvání­tások 10 sorig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdasá­gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szaíag- — — hirdetés szövegoldalon 80 fillér. — —-■n*tWl»SWS A wiisoni béke. Eger, okt. 22. Most aztán láthatnak a va­kok is. Azokat a politikai vak­ságban sinylődőket értjük, akik vagy a velük született tehetet­lenségnél *ogva nem látnak, vagy pedig szándékosan nem akarnak látni. De most már látnia kell mindenkinek, hogy itt a mi bőrünkre megy a vá­sár. Azok a gyönyörű jelszavak, demokratizmusról népek önren­delkezési jogáról, igazságos bé­kéről, jogbékéről, mind mind csak a politikai frazeológia szóvirágainak mutatkoznak. Naiv hittel azt véltük egy pillanatra, hogy az amerikai nehéz ipar már megelégedett azzal a ha­szonnal, amit Európa véréből és vagyonából lecsapolt s most már a levérzett, leszegényedeít Európának csakugyan olyan békét akar adni, hogy legyen ideje és ereje összeszedni ma­gát egy újabb jövendő ameri­kai nemzedék kizsákmányolá­sa számára. Egy pillanatra azt hittük, hogy az amerikai nagy demokráciá­ban csakugyan az emberséges érzések kerültek felszínre. De most már látnunk kell, hogy bussines is bussiness. Az üz­let-üzlet. Ez az amerikai jelszó a maga teljes kalmár ridegsé­gében üzérkedik még mindég a vérző Európával. Csak en­nek a hideg számitó üzleti fel­fogásnak tufajdonithatjuk, hogy a demokrácia nagy profeszora, Wilson, a németeknek doktri­ner előadásokat tart, minket pedig odautal, hogy ezer éves határaink áttörésére nézve ves­sük alá magunkat a . cseh-tót- amerikailag proklamált ál­lamnak. Milyen szépen hangzottak még hetekkel ezelőtt is Wilson­nak azok a szavai, amelyekben kijelentette, hogy a természetes és történelmi határokat a bé­kekötésnél figyelembe fogják venni, területrablásokat nem fog megtűrni, országterületeket nem fog régi történelmi határából áttolni másik országba. Volt ennek tudományos neve is, úgy hívták, hogy annexió és kárpót­lás nélküii béke. Ez is Wiisoni kifejezés. S most amikor etfo- gadtuk az amerikai tözsér 14 feltételét, akkor kezdi az uzso­ráskodást, egymásután szabja az újabb feltételeket, melyek között nem utolsó az a Schy- lokszerü kívánság, hogy enged­jünk kivágni á testünkből egy nagy darab húst. Csak azt a csekélységet kéri hogy 13, vagy 16 vármegyét adjunk át a cseh-tót országnak javára azokból a vármegyékből, melyek ezer éve képezik az or­szág testét. S hogy a jegoszlá- vok is kieiégitést kapjanak kö­rülbelül ugyanennyit engedjünk kivágni magunkból délen is. S ezt nevezik Amerikában anexió nélküli békének, igazságos bé­kének és a történelmi földrajzi határokat respektáló világren­dezésnek. Nálunk azonban az ilyet másként hívják. Úgy hív­ják ezt, hegy rablás. 1 időn belül válaszolni fogunk és kérni fogjuk, hogy a fegyver- szünet feltételeit közölje velünk. Cseh-szbív egyesülést nem ismerünk. Ez ellen a mi tót­jaink is tiltakoznak. A délszláv kérdést illetőleg mindig azon az állásponton voltunk, hogy ha a társországok egyesülni akar­nak ide értve Dalmáciát is, ez ellen semmi kifogásunk, de csak törvényes alapon Szent István koronája alatt. Mi tör­vényes alapon állunk és erről az alapról le nem térünk. Na­gyon gyengítik a kormány po- sicióját azok, akik azt követeik, hogy minden áron egyezked­jünk a nemzetiségeinkkel A kormány a nemzeti álláspontot meg fogja védeni és azokkal szemben, akik a nemzeti állás­pont ellen törnek. Paktálni nem fog. Az ő politikai múltja fel­menti az alól, hogy törekvései dolgában leckét fogadjon. Nem szabad a külön béke jelszavával játszani, a mikor még német csapalokra is kell támaszkodnunk. A magyar katonáknak ez or­szágba való hozatala iráni min­den intézkedés megtörtént. Szembe száll a min. elnök minden törekvéssel és kijelenti, hogy a belső rendet úgy a sajtó terén is, amelyet mindig liberálisan kezelt, általánosan biztosítani fogja. A képviselőház óriási több­sége a legnagyobb figyelem­mel hallgatta és nagy tetszés­sel fogadna mintszterelnök nyi­latkozatát. A külügyi és honvédelmi bizottság. A miniszterelnök beszéde után a képviselöház Apponyi Albert gróf ismeretes indítvá­nya alapján megválasztotta a 15 tagú külügyi és honvédelmi bizottságot. I Osztatlan, politikailag, katonai’ag és gazdaságilag független Magyarország. j A képviselőház mai ülése. — Wekerle miniszter- elnök bejelenti az osztatlan, politikailag, katonailag és gazdaságilag független Magyarországot. — A há­borút folytatni nem fogjuk. — Nem ismerjük el a cseh-szláv egyesülést. Budapest, okt. 22. A képviselőház mai ülésén Károlyi Mihály gróf újabb pontozatókat olvasott fel, ame­lyek során megindokolta Ma­gyarország függetlenségének be­iktatásáról széló törvényjavas­lati tervezetet is. Beszéde vé­gén azonnali cselekvésre inti a kormányt, mert különben ők fognak cselekedni. Károlyinak ezzel a fenyegető akkordokkal végződő beszédét a ház óriási többsége fölhábo- redással fogadta. A miniszterelnök beszéde. Wekerle miniszterelnök pon- tonkint válaszolt Károlyi köve­teléseire. Károlyi gróf törvény' javaslati tervezetét főként azért nem fogadhatja el, mert ez csupán Magyarország függet­lenségéről szól, holott a kor­mánynak a legközelebbi na­pokban benyújtandó javaslata a magyar szent korona alá tartozó társországokkal együtt fogja az osztatlan Magyaror­szág politikai, katonai és gaz­dasági függetlenségét törvénybe iktatni. (Általános helyeslés a ház minden oldalán.) A nemzeteknek e történelmi elhatározását nem lehet heve­nyészett törvényjavaslattal statu­álni. Gondoskodni kell arról, hogy az önálló gazdasági és pénzügyi berendezés előkészü­lete irányában is megfeleljen a törvény az ország nagy érde­keinek. A háborút folytatni nem fogjuk. A békére irányuló aka­ratunk szilárd, a békéért minden lehetőt megteszünk, de a bé­kéhez kettő kell. Egyik, aki fel­ajánlja, a másik, aki elfogadja. Wilson jegyzékére a legrövidebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom