Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-10-22 / 243. szám
1918. októbér 22 zatra tűzött elsőpontokat vették tárgyalás alá. Elsőnek Puchbn Lajos ^vármegyei főjegyző az alispán félévi jelentését ismertette a vármegye közállapotairól, A jelentés is Magyarország függetlenségének örvendetes proklamá- ciójával kezdődik, majd elparentálja a vármegye halottad, akiknek emlékét jegyzőkönyvileg megörökítik. Tovább szól a jelentés a vármegye tisztikarában történt változásokról és megemlíti, hogy több községet más járásokba tettek át s a jövőben még több község átcsatolása lesz szükséges. Megállapítja a jelentés, hogy a közbiztonság a háborús viszonyok folytán az elmúlt félévben igen lehanyatlott, de még nehezebb lesz a helyzet a leszerelés során, amiért ts szükséges a csendőr őrsök szaporítása, ami meg is fog történni. Bízik azonban a magyar nép józanságában és érettségében, hogy a rendfemartás nem fog nagyobb gondot okozni. Szól a jelentés közegész- ségügyünk szomorú helyzetéről s rámutat arra az ijesztő képre, amelyet a halálozások nagy száma s a születések csökkenése fest. Legelső- rendű fontosságnak tartja, hogy ezen segítsünk s az orvoshiányt megszüntessék. Erután a termésről a gabonakontingens beszolgáltatásáról s az utakról számolt be jelentésében az alispán. Az alispán jelentését egyhangúlag tudomásul vették, amire Mikus Antal h. árvaszéki elnök mondta el jelentését, megemlítve azt, hogy a vármegyének a háború kezdetétől máig 2553 hadi árvája van, akiknek mindegyikéről azonban megfelelő gondoskodás történt. Az árvaszéki jelentést Is egyhangúlag tudomásul vették, amire az elnöklő főispán indítványára a tavaszi rendes közgyűlés halárnapját 1919. április 28-ikára tűzték ki. Magyarország függetlensége. Most került sorra a pozsonyi és a szabolcsi átirat a personál unióról s itt már lázas hullámokat vetett a feszült hangulat. Puchlin Lajos megyei főjegyző adta elő erre vonatkozólag az állandó választmány javaslatát, a melyet vasárnapi számunkban már egész terjedelmében ismertettünk s ajánlotta azt elfogadásra. A tárgyhoz elsőnek Török Kálmán orsz. képviselő szólalt föl, mint akinek indítványát tette magáévá az állandó választmány s igy azt megindokolni neki kötelessége. Hatalmas lendületű beszédben fejtegette a nagy horderejű korszakot alkotó eseményt, amely a personális uniónak a képviselőház október 16-iki ülésén történt bejelentésévek Magyarországra köszöntött. Ezzel valóra vált minden magyar embernek évszázados álma Ilyen nagy eseménynél nem maradhat illethetlenül Hevesvármegye 8 ki kell nyilvánítania, hogy a pártos szenvedélyt félre téve minden gon. ember álma: Szeretett hazánk függetlensége és önállósága. (Zajos éljenzés.) Örömmámorban kellene égni az egész országnak, ha örömünket nem tompítaná !e a vesztett háború tragikuma. Mert tragikus tény az, hogy ugyanakkor midőn önállóságunkat és függetlenségünket declarálta az ország házában a miniszter elnök, ugyanekkor be kellett ismerni azt is, hogy ezt a háborút már nem nyerhetjük meg. De ez igy volt mindig. Ezer éves történelmünk igazolja, hogy önállóságunk és függetlenségünkért mindig véráidozatot kellett bemutatnunk, de az szolgáljon vigasztalásunkra, hogy a kiömlött vér termékennyé tette hazánk szent földjét s utana a nemzet javára jogok fakadtak. Bízunk a magyarok istenében, hogy ez a véráldozat az utolsó volt s ebből fakadt a legfőbb jó: az önállóság és a függetlenség. Azonban az önállóságunk és függetlenségünk ügyét eddig csak az első fórumon nyertük meg ! és pedig akként, hogy az Ausztria széthullását declaráló császári manifesz- tum tilalomfát állított az osztrák nemzetiségek elé, hogy a magyar szent korona országainak területi épsége szent és sérthetetlen. (Viharos éljenzés.) Mert a kedves szomszédaink éhesek és kapzsik! Polyp karjaikat nyújtogatják hazánk szent földje felé! Rablási szándékuk erős! nem fognak megnyugodni a császári manifestum tiltó szavában; döntést fogna i provokálni a báketárgyaláson. Épen ezért, hogy hazánk területi épsége ellen irányuló ezen gálád támadást majd annak .idején visszaverhessük szükséges, hogy a magyar nemzet erős legyen, erősebb, mint a támadás! És ezt csak úgy érhetjük el, ha minden igazán érző, józanul gondolkodó magyar ember, csak ]ezt az egy Célt tartja most fontosnak; s ennek a magasztos célnak elérésére minden erejét a nemzet rendelkezésére bocsátja politikai párt és társadalmi állásra való tekintet nélkül. — Sajnos, fent a parlamentben az ezer éves magyar átok: a széthúzás, a meg nem értés, a személyeskedő gyűlölködés, most is mindig erőre kapott. Mutasson példát a mi szükebb hazánk — vármegyénkparlamentje — a közgyűlés az országnak, hogy kiirtottuk ezt a nagy átkot szivünkből, hogy tudunk együtt érezni, hogy tudunk együtt dolgozni, hogy tudunk önmegtagadók lenni ebben az egy esetben; fére teszük minden párt szenvedélyt, minden haragot, minden \ személyes gyűlölködést és mindnyájan csak egy célért küzdünk; a szent és sérthetetlen, önálló és független magyar hazánkért. Isten minket úgy segítsen. Alispáni jelentés és egyébb ügyek. A főispán hosszantartó éljenzéssel : fogadott beszéde után a tárgysoroverszünetre vonatkozó javaslat • olyan kormánytól iudult ki, a j melyet minden önkényes befő- | lyásíól menten a német nép ; túlnyomó helyesléssel támogat. ) Aláírva: Scliöltz \ külügyi államtitkár. _ g ött áll s azok végrehajtását követeli. Az elnök ama kérdésére, hogy kivel van neki s a vele Németország ellen szövetkezett kormányoknak dolga, ezennel világosan azt a választ adjuk, hogy a béke és fegyHevesvármegye az önálló Magyarországért. A vármegye őszi rendes közgyűlése. — A törvényhatóság lelkes t&ntntése az önálló és sértetlen Magyarországért. — „Inkább temessenek el bennün* ket.w — Választások. állami integritását fenyegeti. S e két l alapvető kérdés összekapcsolásaként j ugyancsak egyöntetűen fejezte ki j azt a kívánságát, hogy ezekben a páratlanul válságos időkben az or- . szággyülési pártok törvényhozói mü- ; ködösükben minden pártos érzés és ] széthúzás félretételével a vállvetett ; erők és rendületlen összetartás ha talmával biztosítsák az ország egy- \ séges állásfoglalását. Ha az előbbi j két nérdés felülemelkedet? a napi politikán, úgy ez utóbbi kijelentés j nyilván állá foglalás volt a mellett a törekvés mellett, mely a pártok kor centrációját, fúzióját, vagy bármiként való egyöntetű működését kívánja a béketárgyalások idejére. A közgyűlésről tudósítónk a következőkben számol be: Izzóan forró hangulatban folyt le ma Hevesvármegye törvényhatóságé nak őszi rendes közgyűlése. A nagy történelmi idők lángoló lehelete hevítette a bizottsági tagok lelkét és gondolatvilágát s az ebből fakadó érzések viharoztak föl a pozsonyi és szabolcsi átiratnál, amely a perszonális unió és Magyarország önállóságának kérdését vitte a vármegye elé. A lehetetlen közlekedési .viszo nyok dacára nagyssámu bizottsági | tag gyűlt össze a vármegye székhá- 1 zának dísztermében s izgatottan > várta a közgyűlés megnyitását. I A közgyűlést pontban 10 órakor nyitotta meg az elnöklő dr. Reme nyik István főispán, aki miután üdvözölte a megjeleni bizottsági tagokat a kővetkező beszédet mondotta : Á főispán beszéde. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! j Mélíóztassanak megengedni, hogy a mai rendkívüli időben napirend előtt néhány szót szóljak, Rendkívüli időket élünk és az események viharosan torlódnak egymásután, úgy fiogy az emberi elme alig győzi követni. Rövid néhány nap alatt valósággá vált, minden igazán érző magyar Eger, ok*. 21. A vármegye mai közgyűlése páratlan emelkedett hangulatú lelkes tüntetés volt a magyar nemzeti ideálok melleit. Olyan beszédeket hallottunk, amelyek könnyeket csallak a hallgatóság szemébe, jeléül annak, hogy a világháború nagy fájdalmai közepette, a legfájdalmasabb érzés a magyarra nézve mégis csak az, mikor úgy érzi, hogy százados ideáljainak megvalósulása küszöbén áll s ugyanakkor a legnagyobb veszély fenyegeti ezer éves állami létét. Azt kellett várnunk, hogy amikor az egyik bizottsági tag, aki már éveken keresztül vitézül állta meg helyét a harctéren és mégis el nem csüggedve a kiállott fájdalmaktól, azt a kijelentést tette, hogy inkább temessenek el mindannyiunkat, mintsem ezer éves országunk területi integritását és nemzeti egységet megcsorbitani hagyjuk, azt kellett várnunk, hogy Heveavarme- gye székházában minden magyar megtalálja a maga magyar szivét s amint egy másik emelkedett stiiusu szónok mondotta, a történelmi pillanat hatása alatt lelki érzéseikben egybe olvadva áll óz ország, a világ elé a hevesi magyar vér. Csak sajnáljuk, hogy a Károlyi-párt egy kis visszavonást idézet! elő ebben a lelkes hangulatban a maga külön utakon járó közbelépésével. Da ez a kis incidens sem tompította a vármegye mai történelmi jelentőségű ülésének lelkes hangját oly mértékben, hogy azt ne mondhatnék, hogy Magyarország függetlensége és állami integritása kérdéseiben, ezekben a legfőbb kérdésekben nem együtt dobbant meg a vármegye törvényhatósági bizottsága minden tagjának a szive. Mert ha a részlet kérdésekben volt is némi diver- gáció, ebben a két fő kérdésben agyöntetü volt az álláspont. Hevesvármegye törvényhatósága egy szívvel lélekkel üdvözölte a perszoná! uniót, de ugyancsak egy szívvel lélekkel foglalt állást minden olyan törekvés ellen, amely Magyarország
