Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-09-21 / 217. szám

XXV. évfolyam 1^18. szeptember 21. szombat, 216. szám Ara 12 lillér Előfizetési firak: Űelyben és'vidéken postán küldve egész évre 32 korona, — fél évre 16 korona, — negyed évre B korona, — egy hóra 3 korona — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 12 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókat $Sór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP F5szerkeszt5 : Dr. SETÉT SÁNDOR. Magieltnlk héttő és Qnnap útin! nap klvételéval mindennap. Hirdetési árak: sac tázása 140 fill. Eljegyzések, házasságok, käszänetnyil’ tásck 10 sorig 8 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdasá­gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér, szallag- — — hirdetés szövegoldalon 80 ffllér. — — Hideg zuhany. Eger, szept. 20. Még tegnap tobzódtak a ma­gyar bolsevikiek abbeli örö­mükben, hogy sikerülni fog megakadályozniok, hogy egy olyan kormányzati kurzus jöj­jön, amely a hangzatos jelsza­vak mellőzésével tisztán szoci­ális és közgazdasági program alapján munkáljon e nehéz háborús időkben. Reménységüket és tobzódó örömüket arra építették, hogy teljes megbízható helyről vett értesülésünk szerint a király a választói jogról szóló törvény szentesítését megtagadta, mert úgy látta, hogy nem felel meg azoknak a kivánalmaknak, ami­ket ismeretes kéziratában an­nak idején körvonalozott. Ezt ők természetesen úgy magyarázták, hogy a király is­mét megnyitja a hatalom ka­puját azoknak a jeles férfiak­nak, akik demokrata kormány cim alatt garázdálkodtak né­hány hónapig a hatalom körül kínálkozó hivatalokban, állá­sokban és méltóságokban, ügy érezték tehát, hogy ismét vir­rad a kis nulláknak, akik egész politikai karrierjüket egy-egy hatalmas kurjantásnak köszön­hették, amelyet valami demok­ratikus jelszó mellett annak idején tele torokkal ordítottak bele valami kortesgyülésbe. Dagasztotta a reményüket, hogy ennek a dísztelen rezsim­nek a kulissza tologatói a mi­nap tanácsba ültek s azután egyik is másik is interwiw utján adott életjelt magáról és arról, hogy készen és lesben állnak. Mára azonban ezeket^a re­ménységeket elhamvasztotta a hivatalos lap, amely az ország- v gyűlési képviselők választásá­ról szóló törvényt kihirdeti s a mely egyszersmind azt is ta­núsítja, hogy a király ezt a törvényt már szeptember hó , 11-én szentesítette. Ez a hideg : zuhany egyszeribe lehűti mind- j azokat a forrpontra jutott fan- j taszíikus kombinációkat, ami- i két a Károlyi Mihály frakkjába j kapaszkodó akarnokok szövő- : gettek már napok óta. Ezekből a kombinációkból tehát ma egyszerűen az a ri­deg valóság bontakozott ki, ’ hogy a választói jog kérdése egyelőre lekerült a napirend­ről, ellenben olyan komoly kér­dések jutottak napirendre, a miknek rendezésénél és meg­oldásánál komoly, előrelátó, energikus, tapasztalt és lelkiis­meretes államférfiakra van szük­ség. S ezek a tekintetek hoz­ták ismét előtérbe a Tisza Ist­ván személyét, akit a harctér­ről hivott magához a király azért, hogy ismert megfontolt­ságát, határozottságát és nyílt őszinteségét ezeknél a nehéz kérdéseknél igénybe vegye. Tehát nem bolseviki kurzus van a küszöbön, hanem ko­moly, öntudatos, magyar nem­zeti politika. megélénkültek a karcok a veleneei heg? I fronton. (Hivatalos.) Budapest, szept. 20. Tegnap újra megélénkültek a harcok a velencei hegyi fronton. A Monte di Valdelló- tól és Kol del Rossótól északra az olaszoknak sikerült ideig­lenesen behatolni árkainkba, de a haladéktalanul megindí­tott ellentámadás csakhamar ismét kivetette őket onnan. Az Asolonétól nyugatra és Col del Rosó területén derék ezredeink elkeseredett közel­harcban verték verték vissza az olaszok rohamait. Az ellen­ség súlyos veszteségeket szén- t vedett. Landove mellett megint meghiúsítottunk egy ellenséges áttörési kísérletet. NYUGATI HARCTÉR: A cs. és kir. csapatoknál nem történt különös harci te­vékenység. Albánia: A valonai elenséges repülő­teret repülőink sikerrel meg­támadták. A vezérkar főnöke. Barién jegyzéke mégis békére vezet. (Saját tudósítónk telefenjelentése.) Bécs, szept. 20. A Daily Mail azt Írja, hogy az osztrák-magyar békejegyzék a nyugati hatalmak demokrati­kus szempontjából mindenkép­pen vitatható. A lap azt hiszi, hogy a jegyzék békére fog ve­zetni, mert Lloyd Georg és Clemenceau azon ünnepélyes fogadalmat hangoztatták, hogy az antant győzni akar a köz­pontiakkal szemben és a békét csak a következő évben lehet elérni. A franciák olasz effea- zivét várnak. Az olaszok újabb zsarolást kísérelnek az tífenziva el­lenében szövetségeseiktől. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Genf, szept. 20. Orlandó olasz miniszterelnök Párisba érkezett. A lapjelentések szerint ta­nácskozni fog Clemenceaaval a Burián jegyzékére adandó válaszról. Utazásának azonban messzebbmenő céljai is van­nak. A francia sajtó már egy hét óta várja az olasz offen- zivát, amelyhez a francia ter­vezett offenziva Macedóniában a Foch terveihez fog csatla­kozni. Olaszország úgy látszik súlyos feltételekhez kötötte ezen offenziva megindítását, ami ab­ból is kitűnik, hogy az olasz király szükségesnek tartotta a Matin munkatársát figyelmez­tetni, az osztrák-magyar haderő kitűnő felkészültségére és Olasz­országnak emberben és nyers­anyagban szenvedett kime­rültségére. Valószínű, hogy Orlandó az osztrák magyar békejegyzékben újabb alkalmat lát arra, hogy a szövetségeseitől újabb segítő eszközöket kicsikarjon. á Szentszék álláspontja. Cbiassó, szept. 20. Római jelentések szerint az osztrák-magyar, békejegyzéket diplomáciai utón még egy an­tant kormány sem kapta meg. A Vatikánba sem érkezett meg. A katholikus sajtó kijelenti, hogy a Szentszék álláspontját az 1917. augusztusában kiadót) jegyzék pontosan megállapí­totta úgy hogy a Burián ja­vaslata nem szolgálhat okul újabb lépés megtételére. áz elasz szocialisták a béketárgyalások rögtöni megkezdését követelik Luganó, szept. 20. Az Avanti közli: Az olasz szociálisták pártvezetőségének az antant államok szociálistái- nak londoni konferenciájához intézett levelét, amelyben visz- szautasitja a konferenciára szóló megbízást azért, mert azt az amerikai munkásszövetség kezdeményezte, holott ezen szö­vetség nem szociálista elveket vall s kivül áll a szociálista in- ternációnálén. Az olasz proletáriátus a bé­ketárgyalások rögtöni megkez­dését és a rögtönös fegyver- szünetet követelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom