Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-08-10 / 184. szám

I ü } Q

augu zíus 11

moru. Hétfőn lesz a közigazgatási bizottságnak ez üiése. Ajánljuk ezeket a sorokat megszivleíásre. A köz- igazgatási bizottságnak re-r éljük lesz szava ehhez a vasúti mizériához. Hallottuk különben, hogy a káli át lomáson a közönség iránt ez a figyelmetlenség napirenden van, A közigazgatási bizottságnak a feladata lesz, hogy erélyesen Írjon fel a kereskedelmi miniszterhez, hogy a menetrend megfelelő intézkedésével és a vasúti személyzetnek leadandó rendeletévelforvo ólja azt az állapotot.

Elvégre Párád fürdő maga is megérdemli, hogy vendégeinek a csatlakozás biztosit!assék, másfelől pedig ezzel a 12 órás vonattal Egerből gyakran utaznak a vármegye Kálón túl fekvő községeinek lakosai is, Kápolna, Verpelét, A’debrő, Recsk, stb. községekbe. Ezeknek igy egypár percnyi idő miatt egy egész napot keli rosíokolniok Kálban azért, mert a menetrend hiányos, avagy a forgalmi tisztnek nincs annyi belátása, hogy a már érkező gyorsvonat befutása előtt az onnan jövő utasok orra .előtt ne indítsa meg a vegyes vonatot.

Visszavertük az olaszok támadását.

A vezérkarunk jelenti:

Budapest, aug. 10.

OLASZ AKCVONAL:

A velencei hegyi arcvonalon tegnap ismét nagyobb gyalogsági harcra került a sor. A Canove és Asiagó között a hajnai órákban az antant csapatok hatalmas tüzroham után sürü hullámokban támadásba mentek át. Az ellenséges támadó oszlopokat mindenütt súlyos veszteségükkel vetettük vissza. Ahol sikerült lábukat megvetniük, onnan is kivertük. Szintúgy meghiúsult az ellenségnek azon kísérlete, hogy Asolone vidékére kiterjeszkedjék. A többi arcvonalszakaszon tüzérségi tűz' és járőr csatározások.

Albániában nem volt különös esemény.- i eár özvegye Spanyolországba megy.

(Saját tudósítónk teiefonjelentése.)

Madrid, aug. 10.

Hir szerint II. Miklós cár özvegye az európai uralkodó házak közbenjárására kiszabadul oroszországi fogságából és valószínűleg Spanyolországba jön.

Gyöngyös újjáépítése a képviselőkéi előtt

j TörSí. Kálmán hálával fo- gadta el a törvényjavaslatot.

Eger,-aug. 10.

A tavalyi május egyik éjjelén kegyetlen kézzel sújtott le a Végzet a mátraaljai forgalmas kis városra, Gyöngyösre. Néhány óra alait tűzvész pusztította el a város legszebb részeit, házsorok, paloták, amelyek a lakosság jómóduságát hirdették, egy éjjel a tűz martalékául estek. Égnek meredő o-upasz falak és füstös gerendák jelezték másnap a vészthozó etem pusztításait.

I Egy és egy negyedév múlt eí azóta, a kormányok jöttek-mentek, de Gyöngyösön nem siettek segíteni A nagy osztozkodások idején megfeledkeztek a sorssujtotta város ról, pedig a vész elsß napjaiban j királyi szó biztosította Gyöngyöst,

: hogy Phdnixként fog kamvaiból felkelni.

,A kormány Gyöngyössel szemben vállalt Ígéretét végre kezdi beváltani. Elkészült a város újjáépítéséről szóló törvényjavaslattal, amelyet pénteken ei is fogadott a képviselő- ház. Eger testvérvárosának felépítéséről szóló javaslathoz hozzászólott Török Kálmán képviselő is, az alábbi beszéddel hálásan köszönte meg a törvényhozás gondoskodását.

Török Kálmán beszéde. T. Képviselőházi Gyöngyös város újjáépítés'fői és rendezéséről szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása különösebben kötelességemmé teszi nekem, mint a város ezidő- szerinti képviselőjének, a törvény- javaslathoz való igen rövid hozzászólást. Ennek a kötelességemnek annái nagyobb örömmel teszek eleget, meri szerény véleményem szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat céltudatosan szem előtt taríja a kettős célt, t i. a város újjáépítése mellett a városrendezés messze kiható kérdéseinek megoldását is. Midőn a törvényjavaslat nemcsak ‘segélyt nyujf, de intézményesen is biztosítja ennek a kettős célnak az elérését, gyökereiben orvosolja azokat a bajokat, amelyek ennek az ősrégi magyar városnak borzalmas pusztulását jórészben előidézték. — Ezek a bajok onnan származnak, hogy a régi városi építkezési rendszer, illetve rendszertelenség, lehetővé tette, különösen az ellenség támadásainak kitett helyeken, a városok védőfalain belül a zeg zugos, sikátoros építkezést Ez az építkezési mód Gyöngyösön is sajnosán érvényesült. Önként érthető tehát, hogy ai város újjáépítésének és rendezésének természetes követelménye a város belső területének kiszéle sitése. Ez jórészben akképen vált lehetővé, hogy a várossal tőszomszédos gyöngyöspüspöki érseki birtokot a város az érsekségtől előnyösen megszerezte. De ugyanezt a

célt szolgálja a^ törvényjavaslat 19. § a is, amely lehetővé tette ezen célnak az érdekében azt, hogy a várossal összeépített Gyöngyöspüspöki község egészen, Gyöngyössoly- mos községnek pedig egy kisebb külterületi része a városhoz^ közigazgatásilag is hozzácsatoliassék.

„A királyi kőny lön forrása a segitő akciónak.“

T. képviselőház! Az igy kiszélesített területen a próbált szaktudás korlátozás nélkül alkothatta meg Gyöngyös város újjáépítésének és rendezésének tervét, de nem tekinthetett el attól, hogy e kettős cd teljes elérése érdekében a törvény- javaslatban foglalt kisajátitási jog is biztosittassék. Kétségtelen az, hogy e kisajátitási jog igen sok esetben a magánjogi sérelmek hosszú sorát idézheti elő, de az is bizonyos, hogy a magánérdekek nem vehetők feltétlenül figyelembe ott, ahoi a közérdek kíván kielégítést. Meg vagyok azonban arról győződve, hogy az igen t. kormány nagyrahivatott kormánybiztosát ezekben a kényes magánjogi kérdésekben mindenkor a legmesszebbmenő mé!t4nyosság és megértés fogja vezetni és a törvény rideg betűjébe a megértés meleg é zését viszi be. Hiszen ez az egész törvényjavaslat a megértésben s a legnemesebb emberi érzésben: a könyörületességben fogantatott. Az a köny, amelyet a mi felséges királyunk és királynénk az üszkös város láttán hullatott, forrásává lön nemcsak a magyar sajtó nemes részvétének, nemcsak az egyesek igazán megható áldozatkészségének, hanem a kormány nagyszabású segitő akciójának is.

25 millió a felépítéshez.

Hogy ez a segitő akció miben áll, arról az igen t. előadó ur részletes jelentést tett a t. háznak. — Ennek ré zleteivel az idő előrehaladottságára való rekinieítel, foglalkozni nem kívánok. Csak azt mondom, eí kell ismerni, hogy ez a törvényjavaslat az igen tisztelt kor mány széleskörű szociális programm- jshoz minden tekintetben méltó; bizonyság arra nézve, hogy a t. kormány az államerö erkölcsi és anyagi hatalmával kivárt segélyére lenni a gyengének, jelen esetben egy virágzó magyar városnak, amelynek példásan szorgalmas népe, lakossága a tűz által mérhetetlen károsodást szenvedett és magára hagyatva nem lett volna abban a helyzetben, hogy boldogulásának és biztonságának eszközeit előteremtse. Ha nem tévedek, 25 millióra tehető az a segítés, amelylyel a kormány Gyöngyös városának újjáépítéséhez és a város rendezéséhez járul, részint segély, részint előnyös kölcsön alakjában. Ez az áldozat méltó a nemzethez. Merem mondani, mint a város képviselője, hogy ennek az áldozatnak lángja uj tüzet gyújt az erdőkoszorus Mátra alján

és ez a tűz nem fog kialudni soha, mert táplálni fogja az a háia, a melyet Gyöngyös város felséges királyunk és felséges királynénk, a nemzet és a törvényhozás iránt fogyhatatlanul érezni fog. A törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.)

Tizenkét holdas szőlő 850.000 korona

X. .

A borkonjanfetura szenzációi. — Gyöngyösön mindenki vagyont szerzett.

Gyöngyös, aug. 10.

A magyar föld hozadékai közül egyik sem ért el olyan karriért, mint a bor. A búzának az éra a háború négy esztendeje alatt tízszeresére emelkedett, — a boré azonban huszonötszörösére. Ami azt jelenti számokban kifejezve, hogy a béke éveiben a jó hegyi bor literje pincében véve harminckét fillér volt, ma pedig nyolc és tiz korona közt váltakozik. Természetesen hasonló mértékben emelkedik a szőlőföld ára és a sző- lőmüvelő napszámosok bére is. Hogy milyen konjunkturális viszonyok vannak a borban, irne néhány kis példa.

Tavaly egy iBinéth nevű borkereskedő Tokaj vidékén megvett egy szőlőíelepeí negyedmillió koronáért. A vételárra (a vétel szüret élőt; két hónappal történt) ötvenezer koronát adott s az volt a kikötés, hogy a többit szüret után fizeti. Mikor leszüretelt s kifizette a hátralékos kétszázezer koronát, maradt félmillió koronája tiszta haszonként.

Egy másik bortermelő vidéken egy mészáros vett tizenöt hold szőlőt, szintért szüret előtt. Mikor a szüret hozamát értékesítette, a befolyt összegből ki izetíe a sző'őárát, maradt az idei müveitetésrk tizenötezer Koronája s még ötvenezer korona, mint tiszta, takarékbamenő haszon, — eltekintve attól a hatvanezer koronától, melyért a szőlőt vette.

Gyöngyösön, — ez a borkonjunk- Éurák legfőbb fésűké — Székely Dezső dr. ügyvédi irodájában most kötöttek egy adásvé eii szerződést háromszázötven magyarhoidas birtokra, melyből százhúsz hold szőlő. Öt és fél millió koronát adtak érte. Egy tizenkét holdas szőlőcske nyolcszáz- ötvenezer koronáért kelt el.

Ezen a vidéken szokásmondás, hogy minden második ember milliomossá lépett elő a kedvező konjunktúrák segítségével. Ha ennyire nem is valószínű a gazdagodásuk, annyi bizonyos, hogy Gyöngyösön nincs szegény ember s a jólét ragyog a város fölött. Ez lesz az egyedüli magyar város, mely dacára annak, hogy lakossága jóval alul marad a harmincezren, belvárosi részében palotákkal s a paloták egész sorával fog dicsekedni.

Gyöngyös tudvalevőleg leégett, az ősszel kezdődik a rekonstruálás mun-