Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-08-04 / 178. szám

XXV. évfoiyaas ’ »18. awgusztu á. vasárnap 1S7. sy *-?»< Ara lö fillér Előfizetési «rak i Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona,-— egy hóra 2 korona 50 L— Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: Í06. POLITIKAI NÁP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős fzerkesztő: KISS ENDRE. esi «len 14: hétfő és ünnep utáni nap kivételesei mindennap. Hirdetési áraki Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. JótékonyCélu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyug­tázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvání­tások 10 sorig 6 K. HIRDETÉSEK: egész oldalas 200 K, . hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdasá­gok és hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 fillér,' szallag- — — hirdetés szövegoidaion 80 fillér. — — Az élelmezés uj rendje Eger, aug. 3. A háború ötödik esztendejé­ben rengeteg tanulság áll ren­delkezésünkre, különösen a köz­élelmezés tekintetében. Sajnos, hogy e tanulságokra rengeteg mulasztások adtak alkalmat, amiket különösen a most be­végződő, gazdasági esztendő alatt halmozott fel az a tehe­tetlen kormány, amely népbol- dogitó jelszavakkal kapaszkodott a hatalomra, de ott ugyancsak gyorsan meg feledkezett arról a népről, amelynek elbolonditá- sával emelkedett a kormány­zatra. Tudjuk, hogy a háborús gazdasági évek között éppen a tavalyi esztendő volt a legjobb. A tavalyi évnek a terméséből rendezni lehetett volna a meg­előző gyenge, sőt rossz gazda­sági évek hiányait. E helyett azonban egy balkezii földmive- lésügyi miniszter és egy túlfű­tött szenvedélyeskedö közélel­mezési miniszter vezérlete alatt úgy szétfolyt ez a termés, hogy a gazdasági [év végén tavasz óta valósággal éhezett a nép az ország egyik-másik részében. Ezeknek a hibáknak, meggon­dolatlan, kapkodó intézkedések­nek megismétlődni az idén nem szabad. Az idei gazdasági esz­tendő szintén nem olyan jó, mint a tavalyi volt, de okos beosztással, célszerű intézkedé­sekkel el fogjuk tudni látni úgy a hadsereget, mint a polgári lakosságot természetesen mér­sékelt igényekkel. Sajnos azonban már most is tapasztalnunk kell, hogy egyik másik intézkedésében a kormány megint tévútra lépett. Hogy másra ne mutassunk rá, ma már augusztus hónapban va­gyunk, a városi közellátás még sincs rendezve s még ma sem tudjuk, hogy mi városi polgá­rok, akiknek ném terem búzá­juk, honnan kapjuk a jövő esz tendőben a kenyerünket. A másik szembetűnő hiba, hogy a fej­adagokat másként állapították meg annál, akinek termett bú­zája és másként annál, akinek nem termett búzája. Hogy mi ebben a ráció alig lehet megérteni, mert hiszen azért, mert nekem nem termett búzám, azért nekem éppen annyit kell enni kellő ellátá­somra, mint annak, akinek ter­mett búzája. A gyomor igénye nem csökkent azzal, hogy ne- j kém búzatermésem nincsen, stb. Szóval igen kívánatos, hogy a kormány még ma tartsa ke­zében a közellátás helyes ren­dezését, amikor még van miből a közellátásra szorulókat el is látni s óvakodjék akár népsze­rűség hajhászat, akár egyébb politikai célból, vagy pláne a maga hatalma [gyarapítása cél­jából, ismét abba a balkezes közélelmezési politikába bele­esni, mint aminőben úszott az elődje. Óriási pestisjárvány Kínában. Két nap alatt 20.000 ember halt meg. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) , Genf, aug. 3. Skandináviába érkezett je­lentések szerint Kínában óriási pestis van, amelynek százezrek esnek áldozatul. Két napon belül 20.000 ember halt meg és több százezren megbete­gedtek. Óriási az attól való félelem, hogy egész Kínára átterjed a betegség. Hogyan szolgálják ki a cipóvásárlő közösséget ? 92 korona helyett 260 K egy pár cipő. — 20 pár elrejtett qpőt talált a . rendőrség. ­Eger augusztus 3. A hallatlan cipfíuzsora csak nem akar megszűnni Egerben. Egyre- másra halljuk a panaszokat, hogy itt is ott is többet vettek a talpaiásért, másutt pedig uj cipőt sóztak rá a vevőre — makszímális áron felöl. Amig a lábbelikészítők a kormány- rendelet és a hatósági cipészműhely ellen dörögnek gyűléseiken, addig a közönség a cipészek ellen panasz­kodik és feljelentések alakjában fe­jezi ki nemtetszését egyes mesterek eljárása felett. Legutóbb is két ci­pésziparost büntetett meg a rendőr­ség, mert uzsoraárat szedtek két vevőtől. Ezekhez most egy harmadik jön és legközelebb egy negyedik, meg ötödik. Özv. Jankovics Lajosné Széchenyi- uteai cipésziparoshoz bement Bánfi Jánosné menyével, Bánfi La- josnéval, hogy cipőt próbáljanak maguknak. Jankovicsné nem sok pénzt nézett ki kuncsaftjaiból, mert először nem is akart nekik mutatni. Aztán mégis meggondolta a dolgot és mutatott hat párt, de párját 260 koronára tartotta. Bánfiné felpró­bálta a cipőt, s azzal mentek el, hogy utalványt hoznak a várostól. El is nozták az utalványt, amely egy-egy pár eugos cipőre szólt. Jankovicsné az utalványok láttára dühös lett, földre dobta a jegyeket és méltatlankodva szólt a két Bán- finéxa: Még ezek cipőjeggyel akar­nak nálam vásárolni! Végül is ki­jelentette, hogy 92 koronáért nem ad cipőt még az utalványra se, ő csak 260-ért árulja a portékáját. Azután észbe kapott, még annyiért se adja oda, mert azok a cipők nincsenek bejelentve. A két Banfinénak volt tehát 2 cipő jegye, de cipője nem. Elmentek a rendőrséghez, ahol elpanaszolták özv. Jankovicsnéval való esetüket. A rendőrség ma házkutatást tartott Jankovicsnénál és 20 pár be nem jelentett cipőt talállak nála. A ren­dőrség ma özv. Jankovics Lajosnét cipőárdrágitáserí 15 napi elzárásra és 600 korona pénzbüntetésre ítélte. A rendőrség kiterjeszthetné áldá­sos figyelmét a többi rejtegetőre is, kutassák fel z eldugot csizmákat ; és cipőket, van belőle készlet bőzen j — de persze írem maximális árért, í A suszterek minden gyűlésükön |j kihkadnak*a hatósági cipészmühely I ellen, amely betartja a maximális f árakat, sőt 20—30 százalékkal ke- | vesebbet számit fel, mint amennyit f a rendelet előír. A közönség kfilö­Í nősen az ilyen esetek után még inkább bizalommal fordui a hatő- v sági műhelyhez, mert annak vezetője | nem zsarol, senkii Jul nem fizettet, erre több mint egy évi fennállása óta nem ment panasz a hatósághoz. Persze ez óriási vétek az árdrágítók szemében, akik minden át on sze­retnék beszüntetni a cipészmühely működését. Ezt azonban aligha érik el, mert a közönséget, amelyet a réndélet előtt fejőstehénnek néztek, nem lehet a tél előtt nekik védte­lenül kiszolgáltatni. A város vezető­ségét itt csak a lábbelinélküliek s nem a cipészek érdeke vezetheti. Az indokokat a cipészmühely fen- tartása mellett — a rendőrségi íté­letek szolgáltatják. a háborút Angliával Genf, aug. 3. A Züricher Post jelentése szerint a szovjet-kormány hi­vatalosan kijelentette, hogy Anglia és Oroszország között a tényleges háborús állapot be­állott. Moszkva, aug. 3. Az Izwesztia vezércikkben foglal­kozik az angol és francia (kormány­nak azzal a tervével, hogy a szov­jetek köztársaságát északról, keletről és délkeletről való előnyomulással szorongassa. A lap azt irja, hogy nem szabad engedni, hogy az ör­dögi terv megvalósuljon. PA köztár­saság minden erejét annak a lánc­nak a széttörésére kell irányítani, mely alatt az angol és francia im­perializmus szabadságunkat igyekszik elfojtani. A szovjetek köztársaságá­nak nincs fontosabb feladata emiél. 14 j

Next

/
Oldalképek
Tartalom