Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-06-20 / 139. szám
2 . J $ * ti i 918. janj4R 20 sák meg az ellenségek, hogy minket ezek a nélkülözések nem tudnak megtörni. Szükséges, hogy megtudják az ellenségek, de a szövetségesek is, hogy a magyar Kánaánban, az Alföidön a féladagnál is rosszabb adagokat adnak. A közélelmezés körül elkövetett hibákkal nem akarok foglalkozni, csak egy kérdésre hivom fel a figyelmet. Csináljanak valamit, hogy elhárittassanak azok az örökös súrlódások, melyekkel a közélelmezési apparátus küzd. A kormánybiztosok messze állanak feladatuktól. Katonai segítséggel rekvirálnak. Egy fiatal hadnagy vezeti mindenütt a rekvi- rálásokat. Van olyan, aki kellemessé óhajtja magát tenni és simán lebonyolítja a rekvirálásokat, de vannak olyanok is, akik közélelmezési Hin- denburgokaak képzelik magukat és akkor mentsen meg az Isten ezektől a fiatal uraktól. Temesváron a Militärkommando — avatkozott bele ezekbe a rekvirálásokba. Mi köze a Mili'á'kommandónak az élelmiszerek rekvirálásához ? Mi lett ebből az országból az önök keze alatt?! Vegyenek igénybe a rekvi- ráláshoz katonai segítséget, de a segítség legyen azoknak a kezében, akik az ország kormányzázát vezetik. • (Tudósítónk esti teíefonjeleniése.) Budapest, junius 19. Tisza folytatva beszédét rátér arra a lelkiismeretlen agitációra, 'amely a béke ügyében az ország legszentebb érdekeinek rovására történik. Előtte fekszik Károlyi Mihálynak nagyváradi és szegedi beszéde. Azt mondja Károlyi: „A háború elején nagy hibákat követtek el. Az ellenzéki politikusoknak kijelenteni kellett volna, hogy aminek meg kell lenni, azt megadjuk, de követeljük a függetlenség attribútumát. Kérdem, mi hozta ezt a háborút?“ Amikor három heti alapos vizsgálat kimutatta a sarajevói gyilkosságnak Belgrádba vezető szálait, akkor kötöttem saját felelősségemet a háborúhoz. Ha akkor valaki feltételeket szabhatott volna, az egyedül német szövetségesünk lehetett volna. De nem tette, hanem megadta mindazt, amit becsületes szövetséges megadhat. Mi is meg fogunk adni Németországnak mindent, ami tőlünk telik. Törekvésein oda irányul, hogy most a győzelem kiküzdésénél kishitüvé ne tegyük a magyar nemzetet. Szabad volt e azt mondani, hogy az án- tánt részéről olyan kötelező békeajánlatok történtek, mint még soha? Hát oly könnyen elámiiható lenne a magyar nép, hogy ilyen szemen-szedett valótlansággal lehetne traktálni ? Polónyi közbeszól: Hol mondta ezt Károlyi? Tisza: Ez eredeti szöveg Károlyi beszédéből! Kun Béla: Nem azt mondta kötelező, hanem közeledő! Tisza: Igen szerencsés nyelvbotlás, amit kiigazítani lehet. Amikor az ántánt államfér- fiai vérszomjas csorda módjára a magyar nemzet testére utaznak, akkor odaállnak az urak és védelmükbe veszik őket Magyarország hü szövetségeseivel szemben. Bállá Aladár: Payer csinálta. Tisza: Sajnálom, hogy ez az intervju megtörtént. Payer nézetei elfogadhatatlanok, de ezt nem használhatom fel szövetségeseink támadására. Károlyi azt mondotta Szegeden, hogy a magyar termés árát Németország fogja megállapítani és ha ebbe nem megyünk bele, akkor ide fognak jönni a porosz katonák rekvi- rálni! Ez ellen parancsoló kötelességem tiltakozni. Fényes László közbeszól. Tisza: Én elintéztem Fényes úrral az esküdtszék előtt. Vele többé soha szóba nem állok! Az ilyen eljárás, amit a Károlyipárt folytat, pellengérre állít a magyar közvélemény előtt, mert ez az élet-halál harcát küzdő nemzetnek a gyengítése. Wekerle kijelenti, hogy nem akar részletesen kitérni a tör- tént izgatásokra ; bizonyos, hogy igen elfajultak. Megfelelő intézkedéseket keli azok ellen tenni. Gondoskodni fog, hogy a jövőben az ilyen népgyülé- sek betilttassanak. A német szövetség elmélyítését illetőleg újból hangsúlyozza, hogy abban önállóságunk, gazdasági függetlenségünk meg lesz óva. Károlyi személyes kérdésben szólal fel. Felolvassa beszédének eredeti szövegét. Ö nem azt mondta, hogy az ántánt kőtelező, hanem közeledő bé- keajánlatot tett. — Elveszett egy Wertheim szekrény kulcs mellékkulcsokkal. Becsületes megtaláló illő jutalomban részesül e lap kiadóhivatalában. ! Rendel az egri piacra! Piaci rendőrséget kell szervezni. — Törjék le a zöldség és gyümölcs uzsorát. Eger, junius 19. Az egri közönség régóta betege a piacnak, a közönség elsősorban persze a kofák ellen zúgolódik, akik ma már, nem lévén semmi respektálandó erélyes hatósági intézkedés, olyan árakat kérnek minden portékájukért, amelyek meghaladják minden józanság határát. Sajnos, az elharapódzott áruuzsorának igen nagy részben maga a vásárló közönség szolgáltatja a t->pot akkor, amikor a piacon egymásra licitál. Még sajno- sabb, hogy az egri rendőrkapitányságnak 3—4 rendőre van mindössze s igy képtelen a piacot ellenőrzés alatt tartani. Nagy baj az is, hogy a rendőrség csak egy-két esetben és esak rövid ideig gyakorolta — igaz, nem volt közege se hozzá. — annak a nemes felbuzdulás szülte ötletnek megvalósítását, mellyel a maximális árakat túllépő vásárlókat is megbüntette. Igazán kellő hatást csak az eredményezne ha hire menne annak, hogy súlyos pénzbüntetés, sőt elzárás vár Egerben azokra, akik a maximális árnál drágábban vásárolnak élelmiszereket, ha ez a félelmetes mumus nemcsak posztóból való és vattával bélelt krampusz volna. Állandóan a iegféktelenebbül tombol az egri piacon a mindenféle fajta uzsora, most főzelék-, cseresznye és megy-uzsora virít a piacon. Ott terem a 6 koronás cseresznye és meggy. Itt csak egy módon lehet segíteni. Rendszeresen szervezni kell az egri piacra az állandó piaci rendőrséget, amihez módot nyújthatna az egri katonai rendőrség is. A hatósági piaci rendőrséget pedig véleményünk szerint egy polgári szervezettel kellene kiegészíteni, illetve megerősíteni. Ezt a szervezetet leg célszerűbb és a legcélravezetőbb lenne megszervezni a város ama intelligens polgáraiból, akiket a mai drágasági viszonyok, áruuzsorák leginkább sújtanak és akiknek leginkább áll érdekükben, hogy a tűrhetetlen piaci állapotok bizonyos törvényes korlátok közé szorittassanak. A város eme polgárai a köztisztviselők, városi tisztviselők, vasutasok, postások stb, lennének, akik a hatóság által piacbiztosi hatalommal ruháztatnának fel és működési jogkörük kiterjesztetnék az áraknak úgy az eladók, mint a vásárlók részéről való betartására, valamint az áruk minőségének megvizsgáltatására, eset- leg elkobzására. Elvégre, ha megélhetés terén a termelők és elárusítók minden módot felhasználnak arra, hogy azt a saját részükre minél kellemesebbé biztosítsák, a fogyasztók is létesíthetnek oly polgári szervezetet, amely a megél heíés terén a jagos érdekeket van hivatva szolgálni. Természetes dolog, hogy az ügy komolysága és fontossága éppen a tisztviselők érdekében egy bizonyos erkölcsi akaraterőben való felfegyver- kezetlséget követel meg a piacbiztosságban résztvenni óhajtóktól, mert a működésűk nem kevés fáradságot fog megkövetelni, kellemesnek pedig egyáltalában nem lesz mondható. Azonban haszonnal fog járni okvetlenül. Rend lesz az egri piacon. És ha ez a rendcsinálás eleinte nehezen fog is menni, nem lesz az baj. Az elárusítók hozzá fognak szokni. A piacbiztosság működési idejét arra az időre is ki kell terjeszteni, amikor a nagyban vásárlók is mü- ködnek.Ezzel megakadályozást nyerne az, hogy a kofák, elárusítók áruikat azon a címen, hogy a portékájuk el van adva, jobb árakért tartogassák. Véleményünk szerint a hatóság érmegállapitó intézkedését csak igy lehetne eredményesen támogatni. A cél megérné a fáradságot. Az eszme nem uj, más városokban gyakorlatilag be is vált és ha az egri liszt- vise ők nem idegenkednek tőle, elsősorban maguk veazik hasznát a kivitelének. Hadi érettségi, Szeméiyek: Vizsgaelnök, Tanáréi dekorált Katona. Tanár: Kérem szépen, tisztelt hős ur, most meg fogjuk tartani a hadi érettségit. El tetszett készülni? Katona: Hát forgattam, forgattam. Elnök: Igen tisztelt hős ur, ne ijfedjen meg tőlünk. Szedje össze minden bátorságát. Nem félénk természetű uraságod ? Katona: Tudja az Isten. Tanár: (kezét dörzsölve): Igen helyesen tetszett mondani, tudnillik az Isten mindent tud. Katona: Miért nem faggatják akkor ötét ? Tanár: Kérem alásan, nem neki van szüksége érettségire, hanem az igen tiszteit hősnek. Ha uraságod távozik a Pedagógia eme szent csarnokából, már érett lesz 1 Ember. Egész férfi, aki szembe3zállhat az élet minden viharával. Katona: Szembeszállni? Ott voltam a Doberdón. Tanár: Az nagyon szép. Mondjon akkor egy alárendelt mondatot. Katona: Az alárendeltség voltaképpen a fegyelem. Nekem pofont Ígért a hadnagy ur, ha nem hozom el élve a digót, viszont én a káplár Bundást fenyegettem meg nyaklevessel, ha még egyszer pengőjével vásárolja a malacot. Tanár: De a mondat, kérem a mondat I Katona: Természetesen. Én is mondtam, meg a hadnagy ur is. Tanár: Ezennel áttérünk a követ-
