Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-06-19 / 138. szám

e j S A ' 1318 ,un: 06 19, 2 Téli színház lesz j jövőre Egerben. I Eger, Gyöngyös, Losoncz és Rimaszombat *egy szinkerületben. Eger,, junius 18. Az Országos Szinészegyestíleí terv­be vette, hogy a nagyobb városok­ban állandó színészetet honosít meg. Így Miskolczon már a jövő évtől kezdve nem hét, hanem tizenegy hónapig fog tartani a színi szezón. Palágyi Lajos kitűnő társulata tehát ősszel szerepei nálunk utoljára, A Szinészegyesületnél és a kul­tuszminisztériumban is úgy tervezik, hogy ha Miskolcznak állandó szín­háza lesz a jövő évtől, akkor Eger székhellyel egy uj sziníKerületet kell alakítani, amelyhez Egeren kívül Gyöngyös, Losoncz, Rimaszombat és esetleg még egy város tartoznék. A téli sziniidény november, decem­ber, január és február hónapokban, tehát legfeljebb négy hónapig Eger­ben lenne. Téli szezóní lehetne a négy város közül még Losonczon is tartani, ahol alkalmas helyiség áll az uj társulat rendelkezésére. Az egri szinikerület megalakításá­nak ügye már most is tárgyalás alatt áll, több pályázó aspirál már is a kerületre, de az önálló kerület kérdésé csak a jövő év elején dől el. Minden terv azonban onnan in­dul ki, hogy Eger székhellyel kel! és lehet csak megszervezni az uj szinikerületet. A terv valóra válása esetén azonban bizonyos átalakítá­sokat keli eszközölni az amúgy is szűkre szabott színházépületen, sőt a higiénia elemi követelményei sür­gősen azt kívánnák meg, hogy már előbb is elvégezhetnének bizonyos váhózíaíásokat — az illemhelyek nyílásának kifelé való elhelyezésével. A mai színházi közönség is sokat panaszkodik e lehetetlen épitésmód folytán előálló odor miatt. Ha téli idényünk lesz, ezen a fura helyze­ten feltétlenül változtatni kell. lük jöttek Km ma orosz fogságkor? Miskolc, junius 18. Ma a következő 10-es honvédek érkeztek haza hadifogságoői: Sipos József Nagyréde, Tóth Já­nos Aldebrő, Darvas Sándor Gyön­gyös, Lengyel József Gyöngyös Pata Bukucs Imre Eger, Borbás Imre Egerbakta, Zaja István Márkáz, Kundrák JózBef Bekecs, Gulyás Já­nos Tiszanána, Bornstein József Ti­szafüred, Molnár János Tiszanána, Vincze István Eger, Beleznay Gyula Hatvan, Csáthy Gábor Pély, Varró Ferenc Pély, Fazekas Mihály Fel debrő, Báli Pál Selyp, Bocsi And- | rás Pélervásár, Molnár Sándor Ke- j recsend, Kerepesi József Verpelét, ■ Szántó Márton Pélervásár. Fokozni kell a város jövedelmeit. Ä bevételek csökkennek, csak a pótadó szaporodik. Dr. kánitz Gyula életrevaló 'indítványa a képviselőtes­tület előtt. Eger, junius 18. Ez a 140 percentes pótodóval és, a háborús nyomorúsággal küzködő város nem nagyon törődik azzal, miből fedezi egyre szaporodó kia­dásait. Eszme, terv nem vetődik fel a városházán, mintha minden úgy lenne legjobban, ahogyan épen van, mert nálunk semmi annyira nem ismeretien, mint a városvezetés mű­vészete. Érzi minden egri polgár, hogy a folytonos pótadóemelés még nem kormányzás és nagyon jól tud­ják azt, hogy egy jól vezetett város háztartásában az emelkedő kiadá­sokkal szemben a bevételek foko­zására irányul a vezetőség minden igyekezete. Ezt az igyekezete: még gondolat és eszmeiermelésben is a szemlélő hiába keresi a város vezeiésében s mert ott hiányzik, a közügyeknek és a városi közéletnek egy szókimondó buzgó harcosa dr. Kánitz Gyula siet életrevaló indítványával a kép­viselőtestület elé, hogy igy is szol­gálja városa érdekeit. A bizonyára nagy feltűnést keltő indítvány igy szól: Tekintetes képviselőtestület! Minden háztartásban a kiadások rendk vü[i mérvben emelkedtek, s természetszerűleg a bevételnek is a lehetőség s a kereshetőség határain beiül hasonlag fokozódnia keliett, igy tett az állam akkor, midőn a vasúti és személyi fuvar, a .távirat, a pósta, a telephon, a dohány, a bélyrg, szóval minden állami keze­lésben lévő monopólium és üzem díjtételeit 100 és 100 percentekkel emelte s reá tette kezét a közpon tokkal mindehre, amibői jövedelem- többletet elérni vélt, csak épp;n a pótadó terhe alatt görnyedő s a „sült galamb“ elméletét követő Eger városa, vagy helyesebben az irá­nyitó, kezdeményező — legalább is igy kellene lenni — városi tanács­nak nem tjut eszébe a rémületes áremelkedéssel szemben — a pol­gárok tehetőleges megterhelése nél­kül — újabb s újabb bevételi for­rásokról gondolkozni? Pedig a tisz­telt Tanács s a városi tisztviselői kar nem mulaszt el egyetlen alkal­mat, egyetlen ülést sem, hogy akár pl. a tizedéves pótlékot, akár drá­gasági dijjakat, szóval a saját meg­élhetésének jobbulását ne kérel­mezze, pedig a város fejlesztése és előbbrevitele elsősorban az ő emi­nens dötelességük volna, de miután erre, mi frontmögöttiek hiába várunk, 1. indítványozni bátorkodom, hogy elsősorban emelje a város — leg­alább 200 százalékkal a befuvaro­zási vámot, mert máf ősidők óta (a vámsorompó felállításától kezdő­dőig) ma is a métermázsánkénti csak 2 korona dij szedetik, holott a fuvarosok és bérkocsisok tarifájukat 500 százalékkal emelték, 2. hozza be ismételten a fogyasz­tási adóra már gyakorlatban oly annyira bevált s remekül jövedel­mezett fogyasztási pótlékot, hiszen ezt úgy sem az elszegényedett mé­szárosok (lásd Goldberger, Sírausz, Reiner, Polónyi, Pdrik stb. kendő „örökösbeli“ díszpolgárok) fogják kiizzadni, hanem e város olgárai, 3 vessen a szódavízre, amelynek árat 1000 százalékkal emelték adó­pótlékot, hasonlóig az ásványvízre is, ezt meg a gaz­dagok isszák, tehát fizethetnek, 4. telepítsen, fordittasson olcsó munkaerővel (muszka foglyokkal) a semmit nem j védelmező legelőből kihasítva legalább 500 hold szöllőt, melyet már rég meg kellett volna tenni, ezzel 8 ily intézkedésekkel a pótadó ad minimum csökkenni s a megélhetés s a boldogulás beisza- posodott forrásai — talán — kissé buzogni, vagy legalább is cserge dezni fognak. Ezek volnának egyelőre azon ja­vaslatok, melyek a nagyközönség megterhelése nélkül azonnal foga­natba volnának veendők. A lováb biakra nézve pedig a kezdeménye­zést tegye meg a város feje, annak polgármestere, vagy helyettese. Tisztelettel Dr. Kánitz Gyula. Az indítvánnyal a képviselőtestü­let legközelebbi ülésén foglakozik. Sürgetik a békeakció megkezdését Francia­országban. (Tudósítónk esti telefon jelentése.)^ Zürich, junius 18 A francia lapok komolyan foglalkoznak a küszöbön álló békeíárgyalások lehetőségével. Az idő megérett arra, hogy a felelős tényezők megvizsgálják a kezdő lépések megtételének lehetőségeit. Franciaország bé­keakarata most az egész világ előtt megnyilvánul. > . __ j Ú jabb haditanács Párisban (Saját tudósitónk telefonjelentése.) ; Genf, jun. 18. A svájci lapok szerint Pá­risban újabb haditanácsot tar­tottak, melyen —- mint hiszik — nagy fontosságú kérdéseket tárgyaltak meg. Különösen a szövetségesek haditervéve! fog­lalkoztak. A kormány n;m foglalja le a bortermést. Egej- junius 18. Az ország borkereskedői Buda­pesten gyűlésre jöttek össze, hogy tiltakozzanak a kormány ama állító­lagos terve ellen, hogy a bort és a borpárlatot lefoglalja és annak ki­vitelét a Haditerményre bizza. A gyűlésen, amely igen látogatott volt, hangos és erélyes beszédek hang­zottak el a kormány tervbe vett in­tézkedése ellen, amitől a borkeres­kedők és a borárak tetemes esését várják. , Á gyűlés elhatározta, hogy monstre- kü'dötfséggel keresi fal Wekerle Sándor miniszterelnököt, Szterényi József és Serényi Béla gróf minisz­tereket, hogy tiltakozzanak a készülő intézkedés ellen. A fogyasztási cik­kek közül a bor futotta meg egyi­két a legszebb háborús karrierek­nek. A háború előtt nagyban tud­valevőleg 20—40 fillér közölt vál­takozott a bor literjének az ára. A háború, folyamán a többi cikkel együtt lassankint három koronára csúszott fel a bor ára, de nehány hónap előtt, mikor a kormány az érdekeltség ismételt kérésére és te­kintettel a kitűnő bortermésre, meg­engedte a borpárlat készítését, a bor ára ugrásszerűen 8 koronáig emel- ft kedeít. A borpárlat kitűnő üzletnek bizonyult, mindenki a borpárlat ké­szítésére vetette magát é3 tzen a réven teljesen illetéktelen egyének is befurakodtak a borkereskede­lembe. Illetéses helyről szerzett iniormá- cióink szerint a kormány r.em szán­dékszik sem a bort, sem a borpár­latot lefoglalni, hanem csakis a bor­párlat kivitelét akarja hatósági el­lenőrzés alá vonni. A kormánynak ez az intézkedése a gazdákat egyáltalán nem érinti, mert csakis az 1917. évi bortermés­ből készült borpárlat kiviteléről van szó, ilyen készlet pedig már alig van gazda kéjben, ha van is, az oly jelentéktelen mennyiség a rely a kivitelnél számba sem jöhet. Az 1917. évi termést kereskedők, de * főleg lánckereskedők már régen ösz- szevásárolták és ennek tulajdonít­ható a mai 8—9 koronás borár. Német repülőgép New-York felelt (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Koppenhága, jun. 18. A Financial Times jelenti: A németek egyik repülőgépét pillantották meg New-York felett. { A veszedelem mi?tt sürgős intézkedéseket tettek a város * elsötétítésére. A német repülő­gépet üldözőbe vették, de az elmenekült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom