Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-06-15 / 135. szám

« 2 ispán ur a feladat döntő fontos'á- gára való tekintettel, meg fogja ta­lálni a legalkalmasabb módot és eszközt arra, hogy a termés teljesen be*akarittassék és mindenre kiter­jedő figyelemmel bizonnyal már meg is tette a szükséges intézkedéseket, a gazdasági munkabizottságok, a közigazgatási hatóságok, községi elöljáróságok, intéző bizottságok és munkavezetők utján a gazdaiársa- dalomtnat karöltve, a nehézségek elhárítása érdekében és a rendel­kezésre álló munkaerők kellő ki­használására. Még az aratási munkák előtt tá­jékozást óhajtván szerezni az ara­tási munkák várható lefolyásáról, felhívom alispán urat, hogy tett intézkedéseiről folyó hó 20 ig te­gyen jelentést. Felderítés a piavcnél. A vezérkarunk jeienti: Budapest, junius 14. OLASZ ARC VONAL: Az olasz hegyi arcvonalon mérsékelt tüzérségi harcok. A Piave alsó folyásán az ellen ségnek két felderítő kísérlete meghiúsult. Albániában Devolitól északra a franciák egy támadását 12 órai harc után, amelyben bol­gár csapatok is részt vettek, visszavertük. Egy Cattaró ellen intézett légi támadás elhárítása alkal- -< mával tengerészeti repülőgé­peink egy angol repülőt le­lőttek. A román békeszerződés rtüílkálása. (Saját tudósitónk telefonjeientése.) Bukarest, jun. 14. Jövő hó 7*ére összehívták a parlamentet. A megnyíló ülés­nek fő feladata a békeszerző­dés ratifikálása lesz. Az olaszok nagy offenzivaokai Tárják. [(Saját tudósítónk telefonjelentése.) Lugano, jun. 14. Az olasz sajtó állandóan fog­lalkozik az állítólag küszöbön lévő osztrák-magyar offenzivá- val. Azt Írja, hogy ez az offen- ziva a nyugaton közvetlenül küszöbön álló uj lökéssel egy­idejűleg fog megindulni úgy, hogy a szó szoros értelmében véve egységes frontot létesít az Adriától az Északi tengerig. Az olasz sajtó izgatottsága egyre észrevehetőbben nyilvánul meg. n I S Í3i8, (Uű. A- 15 A kisexistenciák uj éleímíszerjegyei, Előnyöket biztosító jegyek a kisjöyedelmüeknek. Eger, junius !4. Windischgräiz Lajos herceg köz­élelmezési miniszter körrendeletét intézett Hevesmegyéhez és az ösz- szes törvényhatóságokhoz, amely a szegényebb néposztály élelmiszerrel való ellátásét rendezi. A miniszter rendeleíe kiemeli, hogy a szegényebb néposztály és a csekély jövedelemre utalt kis exis tenciák szociális védelme érdekében szükséges, hogy ama városokban, ahol az élelmiszerek elosztása jegy­rendszer alapján történik, elsősorban a hadisegéiyesek, a vagyontalan rokkkeniak, a kistisztviselők és általában mindazok részére, akiknek évi jövedelme a 4000 koro­nát meg nem haladja, az ál­talános élelmiszerjegyektől megkülönbözteihető, más szí­nű élelmiszerjegyek bocsát­tassanak ki. A hatósági rendelkezés alá tartozó élelmiszerek szétosztásakor elsősor­ban a csekély jövedelemmel biró egyének részére kiadott jegyek vál- tandók be és különösen oly eset­ben, amikor a rendelkezésre álló elsőrendű szükségletet képező élei- micíkkek mennyisége kevesebb, mint amennyi az összes ellátandók ré­szére szükséges volna. Elrendeli továbbá a miniszter, hogy mindezen tömegfogyasztás tár­gyét képező élelmicikkekben, ame­lyekre a szerényebb jövedelemmel ! birók különösen rá vannak utalva, mint például burgonya, hüvelyesek, tengeri, dara stb., a szociális véde­lemre rászoruló kevésbbé tehetősek adagja magasabban állapíttassák meg. Egyes cikkekre vonatkozóan az élelmiszerek kiutalása alkalmával maga a miniszter fogja az eltérő adagolást megállapítani. A miniszter elvárja a törvényha­tóság vezetőségétől, hogy a rende­let intencióit megértve, megfelelő körültekintéssel s szociális érzéssel fogja a rendeletnek a gyakorlatban való megvalósítását biztosítani. A nyolcadik magyar hadikölcsön. A hosszan .elhúzódó háború to­vábbi nagy pénzügyi követelménye­ket támasztván az államhatalommal szemben, a hadi szükségletek za­vartalan ellátása céljából uj hadiköl­csön kibocsájtása vált szükségessé. A hadviselés köíségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal 5 és fél százaléksai kamatozó adómentes já­radékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügymi­niszter tehát ez alkalommal is köz­vetlenül fordul a közönséghez. Az aláirás időtartama 1918. junius 12-től julius 11-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adó­hivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzinté­zetek. A kibocsátásra kerülő 5 és fél százalékkal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Az 5 és fél százalékkal kamatozó járadékkölcsön kötvény kibocsátási ára voltaképpen 92 K 50 f-rei van számúvá. De arra való tekintet el, hogy a járadékköívény kamatozása csak 1918. szeptember 1 éu veszi kezdetét s a jegyzéstől 1918. .au­gusztus 31 ig járó kamatok az alá­írási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő ősz- szegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláírás­kor az aláirt összeg egész ellenér­téke befizettetik : a) ez 1918. évi junius hó 12 tői junius 27 tg bezárólag történő alá­írás -esetén 91 K 50 f; b) az 1918. évi junius 27 ét kö­vető időben 1918. évi julius 11 ig bezárólag történő aláirás esetén 91 K 70 f;] 2. ha pedig az alább ismerte­tendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szőlólag 92 K 50 f. A nyolcadik hadiköicsön 100, 1000, 5000 és 10,000 K-ás címletei minden év március 1-én és szep­tember 1-én lejáró félévi utólagos részleiekben évi 5 és fél százalék­kal kamatoznak. Az első szelvény 19l9. március 1-én esedékes. Ettől eltérőieg az 50 koronás címletek évi szelvényekkel vannak ellátva s ezeknél az első szelvény 1919. évi szeptember 1-én esedékes. A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szem­ben sem folyó kamat, stm jutalék felszámításának helye nincs. Az esetben, ha az 5 és fél szá­zalékos járadékkölcsönre aláirt ösz- szeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az aláirt ősz szeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 K-t meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10 szá- zaláka biztosítékképpen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőképp fizetendők: a jegyzett összeg ellenért kének 25 százaléka legkésőbb 1918. aug. 5-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25 százaléka legkésőbb 1918. aug. 24 ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25 százaléka legkésőbb 1918. szept. 10 ig, a jegyzett Ö3szeg ellenértékének 25 százaléka legkésőbb 1918. szept. 23-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett, biztosítékot el­számolja, illetőleg visszaadja. A kibocsátásra kerülő 5 és fél százalékos járadékköicsönkötvények felhasználhatók lesmek a jelenleg alkotmányos tárgyalás alatt álló tör­vényjavaslat törvényerőre emelkedése után az annak alapján kivetendő hadinyereségadó fizetésére. A hadinyereségadó fizetésnél a kövéngek — figyelemmel arra, hogy az aláírási ár megállapításánál a folyó" kamatok is számításba vétettek 8 figyelemmel arra, hogy az aláírási helyek ötven fillér jutalékot szoktak a feleknek megtéríteni — minden 100 korona névérték után a volta­képpeni kibocsátási áron, tehát K 92.50 — 50 f. = 92 koronával fognak 'zámitásba vétetni. Az aláírók a háború utáni lesze­relés folytán eladásra, illetve árve­résre kerülő javakat a kibocsátásra kerülő járadékkőlcsönkötvényekkel fizethetik. Ily fize éseknéi a kötvé­nyek ugyanúgy, mint a hadinyere- ségadófizetéseknél minden 100 K. névérték után a tulajdonképpeni ki­bocsátási árat képező 92 koronával fognak számításba vétetni. A lesze­relési javak értékesítésénél azok a vevők, akik a vételár fizetésére az általuk jegyzett kötvényeket használ­ják fel, előnyben fognak részesülni. & franciák Páris ostromáról. (Tudósítónk esti telefonjeientése.) Genf, jun. 14. A mostani csaták még nem hoznak döntést Páris sorsára. Még sok harcot kell megvívni. Valamennyi francia újság azt Írja, hogy a franciák támadásai feltartóztatták a németek elő­nyomulását. A Matin és más lapok is tiltakoznak a „párisi csata“ megjelölés ellen. Nem kilométerek számáról van szó, hanem egészen más tényezők­ről, amelyek a Páris elleni tá­madást kilátástalanná tennék még akkor is, ha Compagniet fel is kellene adni. Calaist veszély fenyegeti Rotterdam, jun. 14. A németek támadó ereje az angolok által megszállva tartott vonalaknál sehol sem csökkent. Calalst is veszély fenyegeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom