Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-01-17 / 14. szám
2 EGRI U ! S A Q tani felvetését, de nem lehet tűrni azt az ádáz és gyűlöletes támadást, amelyet Ausztriából intéznek ellenünk. Kijelenti, ha nem adják meg a magyar hadsereget, akkor erőszakkal kell azt megszerezni. Wekerle Sándor miniszter- elnök azt mondja, hogy a választójog elsőbbségét nem ejtik el a katonai kérdések miatt. A kormány felvette programm- jába a hadseregnek nemzeti és az országnak gazdasági kiépítését is. Az osztrák támadásokról van tudomása, de a ma* gyár hadsereg kérdése a király jóakaratával találkozik. Magasabb szempontok vezetik e kérdés tárgyalásánál s miután épen most van tárgyalás alatt az ügy, nem nyilatkozhatik bővebben róla. Az ülés 6 órakor ért véget. Az ülés 6 órakor ért véget. Nem építi. Gyöngyöst. Mindig csak terveznek. Unják a ssfikaéglakásokat. Nincs anyag az építkezéshez. Gyöngyös, január 16. Nyolc hónapja, hogy Gyöngyösre reá szakadt a végzet. A város legszebb része, aho! palotaserok hirdették a törekvő, szorgalmas lakos ság jóméduságát, egy rettenetes éj alatt rommá változott, kopár falak, üszkös gerendák jelezték másnap azt a helyet, ahol azelőtt eleven, pezsgő élet folyt. A tűzvész óta a szegény lakosságét szükséglakásokban helyezték el. ahol teli reménnyel é3 biza lommal lesték, várták, mikor jutnak újra otthonukhoz. Ez az otthonhoz- jutás ugylatszik nem megy azzal a rendszerességgel és gyorsasággal, a melyet a károsultak szeretnének, legalább is erre vall az a panaszos feljajduíás, amely az egyik gyöngyösi lapban jelent meg. A gyöngyösiek jajkiáltása hangzik az alábbi sorokból felénk: Január derekán vagyunk. Rövid másfel hónap múlva itt lesz a tavasz, mikorra reménykedtünk, hogy Gyöngyös Phönix madárként ki kel hamvaiból és uj életre ébred. Ez a Pnönix madár azonban nem akarja szárnyát bontogatni. A romok oly su'yosan nehezednek reá, hogy az uj éleire ébredésnek nincsenek kilátásai. A kormom falak borzalmas benyomást tesznek az embsrte és mint egy kérdőjel állnak érintetlenül és hívják ki a jogos kritikát sorsunk intézői ellen. : i Mi lesz, ha el jő a tavasz? Lesz-e építkezés? Megszűnik-e végre az a sok nyomor, amit a hajléktalanság keserű hónapjaiban át kellett élnünk? Kapunk- e olcsó anyagot és megfelelő munkaerő ? Megkezdődik-e \ a kisajálitás és a fetekrendezés ? | Ezerféle kérdés, amelyre positiv vá- [ las,t nem kapunk sehol és ha a jelek után Ítélünk, a vá!a?z csak le- í sújtó és elszomorító lehetne csupán. i Május 21 én volt az a borzalmas f katasztrófa, most pedig a második f év eleién még nem tudjuk, mi lesz \ az építkezéssel, amelynek már másfél | hótsap múltán kezdődni kellene, j Senki sem lúd semmit, sőt azok, ) kiknek tudsiuk kellene valamit, a \ iegtájékozatlanabbak. Az idő pádig I egyre halad és nem is várakozik = azokra, akik köze! háromnegyed év ; alatt meddő ercdmínyaknél egyebet nem produkáltak. Az anyagszállításra állítólag min- ; den előkészület megtörtént és amíg ■ a fakereskcduk toronymagasságig halmozzák össze az építkezéshez \ szükséges anyagokat, addig a hivatalos közegek csak az előkészületig tud ak e jutni és igy is úgynevezett \ „olcsó ítnyag“ csak a papiroson áll msjd rendelkezésére a leégett lakosságnak. A városi anyagok részére kijelölt nagy terület szégyenkezve ál! üresen, mig mellette a Barna telep sztnte toskad az áruhalmaztól. Nsm tudjuk, hogy hol keressük a hibát, se ez a kontraszt méltán hívja ki maga den a kritikát Hit mit gondeinsk ezek az urak, r akikre rábizták a város felépítésé- í nek nagy feladatát, hogy meddig maradhatunk még hajléktalanok? Minor gondolnak komolyan hozzá- í fogni a nagy feladathoz, amidőu \ most, január közepén még egy \ köbméter faanyag vagy esak egy 3 rakás tégla sem áll rendelkezésre? Vagy azt hiszik talán, hogy az építkezéseket el lehet odázni még j vagy két esztendőre, hogy ez az 5 ezer sebből vérző és a megpróbál- \ tatások kálváriáját megjárt szeres j csétkn lakosságot továbbra is ki 1 lehet tenni a nyomornak és híjlék- | talanságnak? Tessék csak benézni a romok \ közt tengődő emberek nyomorusá- jj gába, vagy az istállókból alkotott jj úgynevezett „szükség lakásokéban \ meghúzódó szerencsétlenek hajié- ] kába, hogy nem szorul-e el az ént- \ bér szive, ha látja, hogy emberek, | kik bizonyos jómódhoz voltak j szokva, ilyen sorsra jutottak? És i ily körülmények közt mi arra vára- | kozzunk, mig eljő az idő, hogy itt f palotákat lehessen építeni, a helyett, * hogy mindent elkövetnének e ba- \ romi módra élő embereknek etn- í berséges lakásokba való elhelyezé- \ sére? Tegyünk ie ezekről az éísze- I rütienségekrői és fogjunk hozzá a j mi viszonyainknak megfelelő erak- I tikus és ésszerű munkához, de fog- | junk hozzá minden késedelem nél- f kül úgy, ahogyan azt a mai viszo- | nyok megengedik. jj ihm bz [gri Uiiaglon I Tegye ie a címét a Károlyi-párt, mert bitorolja. Eger, január 16. A Károlyi-pártban, amely a nem zeiközi szociáldemokratákat is kezdi túlszárnyalni a nemzetietSeisségben és nem kevesebbet hirdet a válasz- jójogi blokkal egyetemben, mint azt, hogy a mai hadsereg lefegyverzése után népmiliciát áliUanak fel, a melyet azután a nép nyelvén: magyar, német, tót, szerb, oláh, rutén stb. nyelven vezényeljenvk, — megkezdődött a bomlási processzus. Bállá Aladár, Komárom város hép- viiselője, az első koalíció alatt Újvidék volt főispánja kilépett a pártból, mert Károlyi Mihály és társai nem akarták neki megengedni a?.t, hegy az önálló magyar hadsereg felállítása ellen elhangzott eszlrák támadások miatt interpelláljon. A patemirozoít hazafiaknak erről az eljárásáról a Pesti Hírlap ma a következőket írja: „A függetlenségi és 48 as párt gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt ma az önálló magyar hadsereg kérdésében eiy magatartást tanúsított, ameiylyel — ha továbbra is fönntartja azt — elveszítette azt a jogát, hogy régi cimét és a választéktól kapott mandátumát viselhesse. E párt kardinális programmpsníja volt mindig az önálló mígyar hadsereg s midőn az osztrák ellenállással szemben az egész magyar ntaszet- uek páríkülönbség nélkül egyhangúlag keiíere követelnie a 67 es kiegyezésben is említett magyar hadsereg garanciájának törvénybe iktatását még a háború alatt s csupán a szervezés végrehajtását lehet a háború utáni időre hagyni, igazán kínos feltűnést kelt gróf Károlyi M hálynak és pártja többségének az a magatartása, hogy a párt egy hazafias érzésű tagjának eltiltotta, hogy az önálló hadsereg érdekében interpellációt te.jesszen a képviselőhöz elé. Különösen kínosan fogja érinteni ez az állásfoglalás a választókat, akiktől a függetlenségi és 48 as párt programmja alapján kértek és kapták az urak mandátumokat. Hs e kritikus napokban a függetlenségi és 48 as párt nem fogja a parlamentben a legerélyesebben követelni ősrégi és legfőbb programm- pontjának: az önálló mvgyar had seregnek érvényesítését, akkor a nemzet nyíltan követelheti, hogy ez a párt tegye le cimét, mert a „függetlenségi 48 as párt* címének viselése az önálló magyar hadsereg mindenek fölött és előtt való követelése nélkül cimbitorlés lenne.” Hogy Károlyiék mennyire akarják a magyar hadsereget, azt legjobban jellemzi, hogy az osztrák s-iociál- demokraták lapjában, az Arbeiter Zeitungban Diener Dénes József, a a Károlyiék bizalmi embere a magyar hadsereg megoldásának akfu- t álissá tételét tisztán egyes urak szé- í delgéséaek mondja. A Károlyi-párt í szerint ez a kérdés most nem idő- I szerű, a koalíciós kormány pedig I ebbe a nemzetiszinü kérdésbe akart É minden áron belebukni. így szédélegnek most a politiká- • ban a koalíciósok. Mert ők egy ; mást csak ismerik. j Lefesraph az árrá a vevő az üzletvezetések Két hónap egy orrért. Eger, jan. 16. ■ Tragikomikus eset került ma az f egri törvényszéknek dr. Miskovics l Flóris táblabiró elnöhlésével Ítélkező tanácsa elé. Pataki János aba- sári mezőért súlyos testi sértés bűntettével vádolta az ür^yészség, mert Krizsö Antal orrát leharapta. Még a nyáron történt Abasáron, hogy Pataki János, aki különben a csőíz méltóságot is viseli a faluban és mint ilyen ott a belső emberek közé tartozik, bement a szövetkezet boltjába, hogy ott dohányt és gyertyát vásároljon. A boltban csak Krizsó Antal üzletvezető faglalatos- kodoít, aki Patakinak azt felelte, ) hogy se dohány, se gyertya nincs az üzletben. Mondhatott még egyebet is Krizsó a csősznek aki neki régi haragosa volt. Pataki az elutasításra iszonyatos dühbe jött, nem a legszelídebb formában kezdtek enyelegni egymással, majd a csősz fskoiát kezdte forgatni, mire Krizsó a sótörésre használt hatalmas nagy vasbunkót kapta fel és azzal Pataki vállára sújtott. Erre a csősz se volt rest, megragadta Krizsót, dulakodni kezdtek és a földön hemperegve elsgyabsgyálták egymást. Mindez tanuk nélkül ment végbe. A verekedés hevében a csősz úgy ! magához találta szorítani az üzletvezetőt, hogy az orra a szájához j ért. Pataki, hogy a haragosát elcsúfítsa, teljes erővel beleharapott Krizsó orrába, de rögtön erősen f köpködni is kezdett utana. j A nagy zajra figyelmessé lett Rostás András, a lármára besietett ? a boltba, ahol a két haragos még j mindig a földön hempergetődzött. Patakitól a fokost elvette, széívá- l lasztotía őket és csak akkor látta, j hogy az üzletvezető orrát a csősz I leharapta. jj A mai tárgyaláson Pataki beis- l merle a verekedést, de azzal véde- l kezett, hogy D3gyon felindulí a 1 miatt, hogy az üzletvezető őt nem I szolgálta ki. A törvényszék csupán I a súlyos testi sértés vétségében I mondotta ki bűnösnek Abasár cső- jj szét, 2 hónapi fogházra és 70 ko- . róna orvosi költség megfizetésére I ítélte, mert Krizsó orrát egy hóna- I pig kellett a hatalmas harapás után gyógyítani. ______ 1918 január 17.
