Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-06-04 / 125. szám
2 0 R Z ! S A iS’S (uni ís 4 kelcz 30 évvel megelőzte ígért. Csiky Sándor elvezette tekét a vas- utat Egertől, Szederkényi pedig kézjogi szélmalom karcot vívott éveken keresztül. Egyszer 1896-baa volt alkalma •inek a városnak, hogy a vízhiányt megízfluteise, Lukács László péni- Igymiuisztcr tálcán hitélte fel a visvesetékst a városnak, de a városi vezetőség bűnös könnyelműséggel viiszautasiletta akkor. Most majd százszorosába fog kerülni a vízvezeték megépítése. Vannak azonbau mindig itt, akik nem tanultak a saját kárukon. Most egy 48-as plkotmánypárti miniszter, tehát az e veik szerint is megfeleli férfiú ajánlja fel támogatását és kéri a polgárek bizalmát. S ekker akadnak önlelí fclfuvalkodott egyének, akik mint a bolsevik! áramlatok ligásai meg akarják széd leni kongó frázisaikkal a választékét. As egri polgárok józansága, higgadt if élő- képessége azonban átüt ezeknek az embereknek önös céljain s válójának, a saját jél felfogott érdekeiek tudatában lelkesedéssel áll oda é» tart ki melegszívű és emberizerető jelöltje, gróf Zichy János melleit. * Vasárnap délután kellemes meglepetést szeriét gróf Zichy János egri választóinak. Miután a miniszter országos dolgai miatt akadályozva vau, leküldótte maga h lyett bizalmas barátait Bircxay Ferenc és dr. Hindy Zoltán képviselőket, - valamint dr. iss Menyhértet, a kitűnő irét és Öltőt. A pesti vendégek leverve agukról az ut porát, felkeresték a álaastékat, Heránszky József hásá- 1 találták együtt a polgárokat, majd nen Holló Ignáchez, Nagy János- oz, Fülöp Sándorhoz, Siller Imréhez Bóts Mihályhoz látogattak el. iadenütt szép számmal gyülekeztek választók, okik előtt a képviselők elhesitó beszéd keretében ismertet- k gróf Zichy János programját, a Menyhért egy-egy remek vertét izsvalta el, majd a gazdák kOzNl Óbban az1 fejtegették, miért nem ell nekik Vass Jánes, aki mig ha- alomban volt, gőgösködött és még városi bizottsági választásoknál is errerizáit, mint FülOp Sándorral tette, mikor pedig az egész pártjával ütt kitetiék őket a hatalomból, kor egyszerre demokrata leit, any- ira szereti mest hetek óta a népet, egy végig is házalja éke) a veksért. k részlet kerül most a rOvid ideig tó hevesi rémuralom napjaiból fel sinre, amikor kezákhetman módjára itogtatta hatalmát az, aki most bol- eviki pártjával Ígér városát akarja seghóditani. A választók mindenütt megfogad - tk, hogy fényes győzelemre viszik ichy János gróf zászlaját. — A Széchényi-Kávé- tázban minden este Kiss téla cigányprímás hires enekara muzsikál. Meddig beszél még Károlyi Mihály grif? A hitbizományos, azsrholdas bolsevik! vezér, aki az aldebréi és kompolti gazdákat elütötte ■ bérlettől. 1 Eger, juuius 3. Károlyi Mihály és a radikálisok vezérei a múlt vasárnap Nagyváradon gyűlést tartottak, de ezen a gyűlésen hiába keresték a nagyváradi és bihari függetlenségieket, mert ezek élén dattklkkel, Stekker Józseffel együtt minden köxössóget megtagadtak a nemzetköziektől és radikálisoktól irányított Károlyival s égisz politikája ellen távellétűkkel tüntettek. As az Oreszerizágbói becsempészett politikai átu, amelyet függetlenségi elnevezéssel és piros, fehér, zóld csomagolással kínál Károlyi, sí ezerholdas bolsevik!, Hevesmegye IS községe népének gazdaságilag töukretevíjs, nem kellett e váradi ős függctíeaségleknsh, nem kellett Stekker József pártelnöknek, aki elutasította magáiéi még annak a gondolatát is, hogy egy gyűlésen dikciózzék a nemzetközi eszmék apostolával. Nem keh es a Károlyi- file nemzetietlen 48-as politika az egri függetlenségieknek vem s Ba- bócsay Sándor is inkább lemondott arról a tisztességről, hogy a helybeli Károlyi párt választási ügyeit vezesse, megtagadott minden közösséget ezrei a párttal, mrrt nem hajlandó Károlyi bolseviki eszméit elfogadni. Károlyi Mihály, a demokrata gróf, a uépszerető szociálist!, radikális, pacifista, mialatt nemzet- boldogító «Iveket prédikál, azalatt az aldebrói ét kompolti kisgazdák lába alól kirántja a talajt s közben azt hirdeti: földet kell adui a lépnek. Úgy látszik, ezt ő a Kárelyi- blrtekra nem érti. Fájdalmai megdöbbenéssel inkább mint haraggal áll meg a becsületes nemzeti érzés gróf Károlyi Mihály nagyváradi beszédje mellett, amely at egri dikeiózásnak kópiája volt. A hitbizosányos bolsevikinek ea i legújabb szereplése olyan rettenetes és kétségbeejtő szakadékét tár föl, amelytől a tisztességes hazafi tágnak elborzadva kell visszariadnia. Ez a beszéd, amelynek egyes részeit esah elmondani lehetett, ki- ayematni nem, eíyan éicsen és olyan meggoudelatlanul tépi meg a hadviselés érdekeit, hegy sem nem idézhetjük, sem vele nem foglalkozhatunk, mert a fertőző bajek baeiíiisait még elrettentő például sem szabad beleszórni az egészsé ges tOmegbe, Károlyi azonban a született törvényhozó törvénybe nem foglalt, de előkelő összeköttetésekkel, családi elójogokkal, társadalmi és politikai kivételességekkci gondosan körülbástyázott mentelmi jogában bisva, — felelőtlenül és meggosdo latlanul olyan fertőzést próbál bele- ojtani a hűségei és elszánt magyar szivekbe, amelyekből sem ennek a hazának, sem a békének nem Uhet haszna, csak a dühödt, romlásunkra törő ellenségnek, amely felbomlásunkba és szétsűllésünkbe vetette utolsó kétségbeesett bizalmit. Rágéta figyeli aggódó és egyre növekvő megdöbbenéssel a magyar közvélemény azt a furcsa Paprika Jancsi szerepet, amelyet Károlyi játszik közéletünk színpadin, ahol felfedezhetetlen szálak rángatják torz mozdulatokra éretlenül badouázé tagjait s ahol ssajké módra ellenségeink ál igazságait és célzatai jelszavait hebegi, higyjük e!, talán jó- kisxemües, de feltétlenül veszedelmesen és károsén. Egy tisztázatlan vád súlyával tar- helve, amelyet saját vére vágott az arcába, egyénileg legalább is Ízléstelen és különös ez ez örökös tűntetsz és hívatkezás a defetista eszmékkel, ez a kacérkodás ellenségeink jelszavaival s ez a dühös és értelmiden gáncsoskodás hűséges szövetségesünkkel szemben, ki erős kezével is becsületes szivével annyiszor segített meg bennünket a nagy veszedelmek nehéz éráin, a mikor a tigrisek utelsé csepp vérről esek szavaltak, a németek azonban felszabadító hadseregeket küldtek Erdélyünk védejmére. Pedig a gróf megérthette volna abból a parlamenti és társadalmi kudarcból, amely a környezete által ügyesen megrendezett üldöztetési és vértanusági ügyének aagyképfl felfújását kisérte, hogy sem toki, sem euntk a hebehurgya zavaros és kétes érték! politikának, amelyhez hosiászegődött, nincs talaja ebben az országban. Meddig még Catilina Mihály? — meddig élsz még vissza türelműnkkel? — kérdezheti tőle joggal a hibera szcnvsdéstitéi megkínzott, harci sebektől vérző, Itthoni nyoms- rseágtél meglépett magyar szít, amely páratlan önfeláldozással ment elébe a halál sötétséginek és az élet keserveinek a hazáért és szenvedett testben és lélekben, sebekben és nélkülözésekben olyan szenvedéseket, amelyektől az ő mágnás ciőke ósége szerencsésen mindeddig távol tar tóttá magát. 6 tőle azonban, úgy látásik, hiába kérdezik ezt. Azon a végzetes utón, amelyen ő elindult és egyre fékeződó sebességgel suhan alá, attól kell félnünk, nincs megállás és Kárelyi Mihály gróf agy látszik, nem riad vissza tóle, hogy a történelmi nevet, amely ama maj- témyi sikon fogcsikorgató levert ku rucok ajkán hördült fel fekete árnyékkal, újra meg ne hurcolja egy luiealó tettel feléró, köayelmfl idegen igehirdetó tevékenységgel.! Ez azonban nemcsak egyéni isiéi ós kedv dolga. A z ormányt is a hatóságokat igenis felelősségre lehet ós kell vonni, hogy meddig tűrik mig ezt a veszedelmes, békét hátráltató, ellenségünknek használó politikai boszorkány táncot? a demokrácia nyugati országaiban másképpen intézik el as a fajta urakat 1 Mikor tani'jik meg végre a XX. század gyászmsgyar Csák Mátéját arra, hol van n határ, amelyen túl még *gy grófnak sem, sem párthi- vének Hock János Józsefvárosi plébánosnak nem ssabad ebben az országban olyan jelszavak mérgét hinteni szerteszét, melyek kockára teszik mindazt as eredményt, amit egy nemzet vére és könye, katonáink hősi diadala, polgárságunk éa népink veritékos műnké,a négy keserves esstendóben biztositort a magyar jövőnek. Hock dános a piacon. Á jóisefyárosi plébános kortesuton. — Szende, a radikális. — A többiek elmaradtak. Eger, janiig 3. Nagy zajjal, öblös hanggal hirdette az ellenpárt, hegy vasárnap függetlenségi ünnep lesz Egerben — Károlyiék számára. Az ünnepre — mint illik — vendégek ie jön» nck: Lovássy Márton, Ováry Ferenc, Hock János ztb. A két első elma radt, megjött azonban Hock János, de baj azért nem esett, mert ö beszélt a két távoliétével tündöklő képviselő helyett is. Eijött rajtakivfil Szende Pál is, a radikális, aki a pesti K relyi-párt felkérésére szerette volna itt dr. Vass János pártját gyarapítani. A vendégek elé hölgykorzót akartak kivonultalai, de ezt az egri hölgyek jóizlóse lehetetlenné tette. Választó kevfs, de annál több diák ment ki a vonathoz, akis sivitó bangen üdvözölték Hocket és Szendét. A vendégek aztán a lézengő, igen ritkás embertömeg között, de annál nagyobb zajjal bevonultak a városba, 4 órakor pedig kiélitek a piac térre, hogy a Károlyi-párt programját ismertessék. Sok nép gyűlt üssze, asszony, leány, f a érdeklódő rengeteg volt, választó már kevesebb, hacsak nem vesszük oda Oko- liesányi L*jes testi-lelki híveit, a hóstyabeli gazdákat, akik elmentek oda, mert hallani akarták, mit papolhat Hock János a piacon. Arról, hegy Eger érdekében mit tesznek, nem volt szó, csak azt hánytorgatta, hogy miért küzd még mindig Magyarország a világháborúban. Az orosz a szláv egységért és Konstan- tinápoiyért, a francia Elzászért, a szerb a Bánátért, az olasz Triestért — (és persze Fiúméért is akkor 1), ti oláh Erdélyért, de miért küzd a magyar — kérdezte Hock János, a kit a pesti törzsfőnökök segítettek bele a zsiros plébániára. H»ck kérdésében ott a felelet, a magyarság
