Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-06-02 / 124. szám

XXV, évfolyam 1918. ,junius 2. vasárnap 12á. ssám Ara 10 lillór Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 18 f. — Szerkesztiség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős; szerkesztő: KISS ENDRE. Meglelenib hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, kéz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K.ljőtékonycélö egyesületek, bálbizottságok értesítései, telülfízetések nyug­tázása 30 tilt. eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítá­sok 10 sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivataloknak 1 K, magáncégeknek 601., szallag hír etés szövegoldalon 80 Mélyen tisztelt választóközönség 1 Mindenekelőtt hálás köszönetét min­dek Önöknek azért a meleg fogad­tatásért, amelyben engem a megye határátél kezdve idáig, a jelen pilla­natig részesíteni mélíóztattak. Való­ban meghat a szeretetnek, a biza­lomnak, a ragasskodásnak ez a jele és úgy érzem, hogy ezzal »zeniben én vagyok Önéknek még a múlta­kért is adósa. Nagyon köszönöm Önöknek, hegy akkor, amikor nekem felajánlják ujbél a mandátumot, egyúttal alkalmat adnak arra, hogy azt az adósságot, amelyet még nem fizettem meg, Önökkel szemben lerójjem. Úgy érzem kedves választóim, hogy a múlt időknek politikai és más vi zontsgság i megakadályoztak engem abban, hogy azt a társadalmi érintkezést fenntartsam és folytas­sam önékkel, amely társadalmi érint­kezést ápolni minden képviselőnek kötelessége. Én azonban érzem, hogy dacára ennek, kötelességemet a vá- lasztékerülcttel és minden egyes választómmal szemben nem mulasz­tottam el (Úgy van, úgy van), érzem hogy mindazt, ami módomban volt, megtettem akkor is, amikor minisz tér voltam, akkor is, amikor mint egyszeri képviselőt tiszteitek meg Önök bizalmukkal és szeretetikkel. Ma eljöttem, hogy megkérdezzem Önöktől, vajon ast a bizalmat, azt a szeretetet, azt a jóindulatot, amellyel az egyszeri képviselőt meg­ajándékozták, át akarják e ruházni a miniszterre is. (Úgy van, úgy van) Én Ígérem Önöknek, hogyha azt a szeretetet és bizalmat, amelyet nekem mint egyszeri képviselnek nyújtottak, a miniszternek is nyújt­ják, minden rendelkezésemre álló eszközzel igyekezni fogok az Önök anyagi és erkölcsi érdekeit, ennek n városnak a felvirágoztatását tőlem telhetőleg szolgálni. (Élénk éljenzés). A megértés politikája. Azért jöttem ide, mélyen tisztelt választóközönség, hogy Önöknek képet nyújtsak mindenekelőtt arról a politikai helyzetről, amelyben vagyunk és arról a politikai változásról, a melyen átment ez az ország. Én abban a nyiltlevélben, amelyet feb­ruár 16-án intéztem Önökhöz, el­mondottam az okát anaak, hogy miért léptem ki annak idején a munkapártból és miért esatlakoztam azon törekvésekhez és azon uj párt­hoz, amelynak zászlaját január hó 31-én a miniszterelnök ur kibontotta. Én abvan a nyiltlevélben a követ­kezőket mondottam: A kormány egy oly programot adott, amelynek keretén belQl belátható időig helyt és működési tért találhat minden hazafi, aki számol a modern kor követelményeivel és a háború által a viszonyokban és az emberek lel­kűidében felidézett változásokkal, megtalálhatja a lehetőséget arra, hogy komprossiumot csináljon ön­magával és politikai elveit akként irányítsa, hogy a nagy, a nemzet létérdekeinek aUpját képező oél eléréséért találkozhasson mindazok­kal, akik megértik szükségét annak az egyesülésnek, amelyet a nagy idők nagy követelménye, a nsgy ve­szélyek elhárítása és a legszenteob cél, a hasa jtva követel. (Úgy van, úgy van). Aránylag hosszú politikai pályámon soha nem kerestem az egyéni érvényesülést, sohasem űztem egyéni kultuszt. Mindenkor az volt a legfőbb föiörekvésem, hogy segít­sek és szolgáljak a közügynek ott és akkor, ahol és amikor annak szüksége mutatkozott. Úgy érzem, hogy szerény tehetségemmel és csekély politikai súlyommal úgy le­hetek hazám javára, ha csatlakozom annak a kormánynak vezetése alatt állő párthoz, amely kormány a k • rály bizalmát bírva, a hirdetett prog ram segítségével egyesíteni igyekszik nem pártpolitikai, hanem elsőrendű közérdekből mindazokat, akik a mai nehéz viszonyok közölt, feledve min­den keserűséget, amdyet az elmúlt évek politikai küzdelmet váltottak ki, egyesült erővel akarjak megvédeni külső és belső ellenségek ellen a hazát és a-Scillák és Charibdisck között erős kézzel szándékoznak vezetni olyképpen, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül, állandóan f elekipcsolédva nemzetünk nagy tradícióiba, szerencsésen érhesse el azt a partot, amdyet a múlttól egy yértenger választ el. (Lelkes tet­szés és éljenzés) Ezeket mondottam és hoztam az Önök tudomására. Úgy látom, hogy Önök engtm megértettek, mert ha nem értettek volna meg, akkor nem látnám a lelkesedésnek ezt a spon­tán kitörését és nem volnának itt Önök oly számosán, mint ahogy Önököt ma itt üdvözölni szerencsém van. Én annak idején, mikor még nem voltam ennek a pártnak a tagja, szünet nélkül a megértésnek és a megegyezésnek (úgy van, úgy van) igéit prédikáltam, mert az volt a meggyőződésem, hogy legalább is a háború alatt szüneteljenek a pártvi- szályok, szüneteljenek a versengések és egyesüljünk azért, hogy külső ellenségeinket legyőzve, megalapoz­zuk ennek az országnak jövőjét. (Élénk helyeslés). És én azt hiszem, hogy csak követkssetes maradtam önmagamhoz akkor, amikor ebbe a pártba belépve ugyanezen törekvé­seket vallottam magaménak és ugyan­ebben az irányban fejtettem ki mű­ködésemet. (Úgy van, úgy van). A választójog. Aanakelőtte is, ma is csak a vá­lasztójog kérdésében «.foglalt külön böző felfogások és különböző néze­tek választanak ei bennünket egy­mástél. Én nem tagadom, mélyen t. választéim, hogy én is sokkal sza­badelvűbben, sokkal liberálisabbá» héltem meg a választójog kérdését hosszú évekiel ezelőtt, mint ma, hi­szen tettem erre nézve nyilatkozato­kat még mint ellenzéki férfiú. Azon­ban a háború két dologra tanított meg bennünket. Az egyik az, hogy a külső és számtalan belső ellenség­gel szemben fokozni kell a nemzeti erőknek védelmét az egész vonalon, mert ha nem fokozzuk a magyar nemzoti állam erejét, ha nem dom­borítjuk ki és nem erősítjük meg, elvesz ez a nemzet azon sok ellen ség közepette, amely körül veszi. (Úgy van, ngy vsnl) A másik az, hogy azt a tradicionális, történelmi leg kifejlődött alapot, amelyen Ma­gyarország »ser év éta él, amelyen megérie ezeréves születése napját, azt nekünk fenntartani kötelességünk (úgy van, élénk helyeslés), mert kü­lönben Oroszországnak sorsára ju­tunk, felfordul az egyensúly, elve­szítjük tnisdazt, amit nagy fáradság­gal szereztünk meg magunknak. Eb­bel kifolyólag két nézet alakult ki. Az egyik, amely ezen tiszteietre- mélté aggodalmak által telítve fé­kezni akarta ezeket a törekvéseket, a másik, amely ugyancsak tiszte­letreméltó meggyőződéstől áthatva, a leglibcrálisabb választójogot akarta megvalósítani. Itt mélyen t. uraim, vagy a kisebbségnek többséggé való válásával lehetett volna segíteni a helyzeten, vagyis uj választatok ál­tal, vagy pedig a megegyezés létre­hozásával. Amint nagyon jól tudják Önök, az uj választások lehetősége kizártnak látszott és ennek követ­keztében hazafias kötelesség, guver- nementális kötelesség volt a válasz­tások kikerülése szempontjából, a mely nemcsak orkölosi lehetetlen­ségnek, hanem nézetem szerint bi­zonyos tekintetben fizikai lehetetlen­ségnek is látszott, megegyezni, meg­egyezni a hazának a javára és egy oly kompromisszumot létesíteni, a mely kompromisszum árán megte­remthetjük itt azt abbékét, amelyre épen a háborúnak viszontagságai közepette százszor nagyobb szükség van, mint bármikor annak előtte. Az ország közvéleményének egy ré* sze a választéjegi kompromisszumot a bennfoglait jogok szempontjából még most is kevésnek, a másik meg soknak tartja. Azoknak, akik azt tariják, hogy csekély a mérték, a mellyel a választójog kérdésében mérünk, azoknak azt mondom: ne feledjék el, miszerint a választójog egy organikusan fejlődi valami, a mely fejlődésében sohasem áll meg és «mely idővel, kultúránk fejlődé­sével karöltve, bizonyára tökéletesít- tetni is fog. Ugrásokat azonban nem tűr meg a természet és nem tűr meg az államslct sam. Viszont azoknak, akik attól tartanak, hogy még most is sok az, amit a választójogi javas­lat hoz magával, azoknak azt mon­dom, nyugodjanak meg és aggodal­maikat türtőztessék, mert hiszen mó­megnyilik június hó 1 én. Teljes üzemben ivókúra meleg ásványvízé« szénsavas fürdők. Inhalatorium. Állandó fflr- dőorvos. Ellátásról minden tenintetben gondoskodva van. Étierem és tejgazdaság az igazgatóság kezelésében. Napi ellá­tás K 22—tói. Vasút, posta, távbeszélő, helyben. Felvilágosítást készséggel nyújt a FÜrdŰigazgatÚSág Bikszádfflrdő (Síölmár DlL Zichy János gróf nrogrambeszédc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom