Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-05-31 / 123. szám

tr '..i K L)SA ? 318. uni s 1 z Szociális és földbirtokpoliiikai kér- | elések után a miniszter vázolta a <j kormá '.y külpolitikáját, kijeién- f tstte a miniszter, hegy eltökélt szán- | oiéka minden rendelkezésére álló | eszköz?.el az iskolák szamát százá- | val szaporítani az egy tanerő* iske- Iákat több tanerővel ellátni, általá- jj ban az általános kulturnivót emelni, jj hogy mindenki elvégezhesse a hat jj elemi osztály! és ezzel részeiévé le- | hessen mindazoknak a politikai jo goknak, amelyeket az állampolgá- ; reknak a változott helyzet biztosítani kiván. Nagy súlyt kiván htlyezni a nem­zetiségi iskolákra és ha szükségét látja, nagy számban fogja azokat ál­lamosítani. Különös gondot kiván jj fordítani a fanfelügyelőségekre, to- vábbá a középiskolákra, a leány- gimnáziumok fejlesztésére akként, hogy ezeket közelebb hozza a fiu- gimnáziumekhoz. Kiemelte továbbá, hogy szivén hordozza a tanárók és tanítók anyagi helyzetét. Az egri ügyek. Majd az országos dolgok után rá- jj tirt az egri ügyökre s igy folytatta « beszédét: Most pedig, mélyen t. választóim, j engedjék meg, hegy röviden né- íj hány olyan kérdésre térjek át, \ amely önöket speciálisáé, Eger jj városajszempontjából érdekli. (Hall- | juk 1 halljuk 1) * \ Tudomásom van arrél, hogy jj reáliskolájuk ügyének rendezését jj többizben szorgalmazták. Én igé- ? retet toszok arra nézve, hogy ezt az ügyöt rendezai fogom, hogy a reáliskola épületét visszaadjuk a maga rendeltetésinek és az épület másik szárnyát is lehetőleg miuéi előbb kiépíthessük. Tudom, mélyen t. választó pol­gárok, milyen fontos érdekük fű­ződik Önöknek a szöllőkulturáhez és a zöldségtermeléshez, amelyért már igen sok áldozatot hoztak, de amelytéi függ ennek a városnak jj és lakosságának jövője. Én a ma- | gam részéről mindent meg akarok l tenni és a kormány részéről is ki jelentem, hogy kül&HÖsen ami a jj szöllőkulturát illeti, oda akarunk f; törekedni, hogy a bor értékesítése jj a termelők érdekeinek megfelelő jj legyen. (Lelkes éljenzés és tetszés.) jj A zöldségtermelés terén nagy és szép eredményt értek ei Önök az egész vonalon és a háború bébi- I zonyitetta, hogy minő fontos az | országra nézve a zöldségtermelés. 5 Ezt a jövőre nézve fokozni kell és a kormánynak meg kell teremteni mindazokat az eszközöket, amely ennek a jövedelemágnak még jö­vedelmezőbbé tételére okvetlenül J szükséges. Azt is tudom, hogy Önöket már j évek óta érdekli a hatvan—gyön­gyös—egri vasútvonal kiépítése. Bz már rég óta foglalkoztatja a ’ kOzérdeklődést azonban a háborús ' viszonyok okozta nehézségek és akadályok folytán a megvalósítás . nem következhetett be. Minthogy azonban a háború után a magyar állam vasút- és kereskedelempoliti­káját illetőleg okvetlenül az egész vonalon olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek a vasúthálózatok kiépítését és tökéletesítését vonják maguk után, ígéretet teszek Ölök­nek arra nézve, hogy e vonal ki- j építésére minden befolyásomat j latba vetem. (Hosszantartó tetszés j és éljenzés.) Éppen úgy szorgalmazni fogom j azt a régi tervet, amelyről nem egy szó esett már, amelyet már kéz- • deményeztünk is évskkel ezelőtt, de nőm valósulhatott meg a háborús j viszonyokkal kapcsolatos nehézsé- j gek következtében, t. i. az indó- ház megépítését, emi Eger váro­sára nézve, úgy tudom, igen nagy fontosságú. Eger városi, amely gyönyörűen fejlődik és az ország vidéki váró- j sainak igazán a gyöngye, kell, hogy bizonyos tekintetben gondot for- , ditson vízvezetékének kiépítésére j és fürdőinek bizonyos magasabb , nívóra emelésére, mert a fürdők­nek nagy jelentőségük van nem csak az Önök szempontjából, ha nem egyáltalában a természet erői- j nek kihasználása szempontjából. Úgy tudom ugyanis, hogy gyógy- erejü vizek azok és ennek követ­keztében közérdek, hogy a vizve- ; zeték és a fürdőügye a háború végével a legnagyobb gyorsasággal kiépíttessék. Mindezekre okvetlenül szükséges, hogy a város a kormány részéről támogatásban íészesittes- sék és pedig lehetőleg nagyobb mértékben, mintahogy az eddig történt szukcesszive, a szükséghez képest. És most még egyet. Én öröm mel konstatálom, különösen mint kultuszminiszter azt, hogy Eger azon városok közé tartozik, ame Iyeknck aránylag talán a legtöbb iskolája és intézete van. Sajnála­tosnak találom azonban — és ez különösen a mai viszonyok között fontos, — hogy ipariskolája nincs. Szükségesnek tartom az ipar főj lesztése szempontjából, hogy ez a hiány lehetőleg rövid idő alatt pó • toltassiék. Várom és kérem az Önök érdeklődését e tekintetben és le gyenek meggyőződve arról, hogy az én érdeklődésem és az én se­gítségem e tekintetben nem fog elmaradni. (Lelkes tetszés és taps.) Jöjjenek hozzám bizalommal; tekintet nélkül pártállásukra, min­denkit örömmel fogadok, ha fel­keres. Egyre kérem Önöket: Tartsunk » össze! Tartsunk össze! (Hosszas éljenzés.) A beazéd alatt gyakran szakította félbe a tetszésnyilvánítás a minisz tért, különösen az egri vonatkozású pontoknál zúgott a taps és éljenzés. ▲ hatalmas szónoklat befejezésa után pedig meleg és lelkes ünnep­lésben részesitették a képviselője­löltet. A képviselőjelölt után Török Kál­mán kanonok mondott lelkesítő be­szédet. Majd dr. Barsy István elnök bezárta a gyűlést. A miniszter látogatása az izr. templomban. A programbeszéd ut n gróf Zichy j János kíséretével és a helyi notabi- ) litásokkal az uj izr. templomhoz . vonult. A templomajtóban az elöl- í járőság és a képviselőtestület teljes j számban élén Nagyecséri Kánitz j Dezső elnökkel várta a miniaztert. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte gróf Zichyf, bemutatta neki a hitköz­ség vezetőit. A miniszter kíséretével | megtekintette a feldíszített templom J belsejét, a frigyszekrényt, az orgonát és azt az ablakot, amelyet Zichy János a saját nevével csináltatott az j imaháznak. A miniszter gyönyörű- j nek találta a templomot és örömé- ] nek adott kifejezést, hogy mint mi- \ niszter annak idején hozzájárulhatott ] *z épület felépítéséhez. A küldöttségek fo/adása, \ Déli 12 órakor a főispáai hiva- j tatban több küldöttséget fogadott a miniszter, köztük a hatóságok fejeit ) és a tanférfiak hatalmas deputáció- ; ját. Különösen a tanítósághoz inté- ’ zetí meleg szavakat. f A diisebéd. Zichy János gróf vallás- és köz- j oktatásügyi minisster tiszteletére I Szmreesányi Lajos egri érsek, titkos tanácsos diszebédet adott. A disz- ebédre hivatalosak voltak a hatósá­gok és egyházak vezetői ős többen a város társadalmának előkelőségei­ből, mintegy ötvenen. A vendégek 1 óra felé gyülekeztek az érsek rend­kívüli müizléssel berendezőit, fényes • fogadó termeiben, ahol őket Szmre­esányi Lajos dr. az ő szokásos elő­kelő nyájasságával fogadta. Egy éra kor vonultak be a vendégek a meg­lepően Ízlésesen díszített asztalhoz az ebédlőbe. Az ebéd folyamán Szmreciányi Lajos érsek szólásra emelkedvén, klasszikus szép szavak­kal mondott köszönetét magas ven­dégének, amiért alkalmat adott neki régóta ápolt igaz nagyrabecsülésé­nek és ragaszkodásának kifejezé­sére. — Öröm nekem ez a nap, — úgymond az érsek — melyben velem a város közönsége is szí­vesen osztozik. Öröm, amitől hosszú idő éta elszoktunk már, ; hisz mi is, mint Nagyméltóságod mondta, kinek atyai szive aggódva j kiséri két reményteljes fiát a harc- tereken, mi is a háború négy éve óta csak aggódnak hazánkért és j fiainkért, csak gyászolunk elvér- j zett hőseinkért s örvendezve még I csak nam is lelkesedhetünk a j dicső hadi tények felett, amelyek ! legyenek akármily fényesek bár, ; nemcsak békéhez nem, de még 1 nyugvóponthoz sem segítenek, ha- \ nem mindig újabb vér és vagyoni áldozatot követeinek tőlünk. Ha­zafiul tradícióinkhoz híven „Mink ugyan, — amint ezt épen az egri hősök által ihletett nagy költő éneklő — állni fogunk, raig kő állhat Egerben s vagy diadslmunk vagy temetőnk koszoruzza ne­vünket“, tudva, hogy végső győ­zelemre csak kitartásunk árán számíthatunk De épen azért, azt hiszem, megkövetelhetjük, hogy a kiket a király bizalma a közigyek vezetésére meghív, e nagyfontos* ságu történelmi időkben a nemzet értelmi, erkölcsi és összes lelki erőinek egy begy üjtéa ével a pusz­tulásiéi megóvni tudjanak és múl­túnkhoz méltó felemelkedésünk alapjait már most biztos kézzel lerakják. Mély hazafiul aggodalommal töl­tött ol bennünket a most lefolyt esztendő, amely alatt még törvény­hozásunk is szomorú meddőség­ben vergedött, amiért, valamint a pótolhatatlanul elvesztegető t idő­éit a népképviseiet olyan elemeit keilen« szavatossá tenni, aki t vol taképen felelősségre sem vonha­tók. Nagy megnyugvást okozott végre az, hogy már-már a tizen­kettedik órában néhányan a hon­fiak közül, tisztán önzetlen haza- fiságukiól indíttatva, a már csak­nem holt pontra jutott államélet energiáit újra fe*költhették. A hazafiak élén büszkén láttuk a mi képviselőnket, Nagyméltó- ságodnt és örömünkre szolgált ha­zafias fáradozásainak eredményét is látnunk, amidőn a közművelő­dés nem keresett kormányszékébe emeltetett. A félvállai, feladat ma talán a legsúlyosabb, mert a há­ború semmit sem csúfolt meg annyira, mint épan a közművelő­dést, amelynek érdekében tehát, a romok eltakarításán kívül, Nagy­méltóságodra igen nagy munka vár. Hálával a múltért s nagy re­ménységgel a jövő iránt tekintek Nagymékósigodra és kérem az ég mindenható Urát, hogy fényes ké­pességeit áldásainak teljével nagy sikerekhez segítse! Zichy János gróf nyomban vá­laszolt: A legőszintébb hálámat kell ki­fejeznem, mondotta a miniszter, a meleg vendégszeretetért, mellyel engem és barátaimat Ő Excellen- ciáj?, az egri Érsek fogadni szi­ves volt ős azért az elismerő sza­vakért, amikben az imént részesí­tett. Megvallom, hogy amikor arra az elhatározásra jutottam, hogy a munkapártból kilépek és régi szán­dékaimhoz híven megindítom a megegyezés munkáját, féltem, hogy osolekvésem rugóját nem ismerik fel kellőképpsn. De még ezzel is szembe kívántam szállani, hogy felhívjak mindenkit a magam lé­pésével arra, hogy a tizenkettedik érában vagyunk s a háború fer- getegei, a tornyosuló hullámok között tartsunk össze mi magya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom