Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-04-27 / 97. szám
XXV. évfolyam 1918. április 27. szombat 97. szám 'ay. Ára 10 íilfér fe Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, ~ negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős, szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, közgazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K.,]ótékonycéUi egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivataloknak 14 K, magáncégeknek 60 f., szalíag hirdetés szövegoldalon 80 mass&siäX&aBa• ■■■ ■ xübbsb Cesuifó kritika. Eger, április 26. A képviselőház tegnapi ülése eleitől végig nem volt egyéb, mint az elmúlt tiz hónap alatt uralmon volt kormányok és politikai pártok lesújtó kritikája. Egyáltalán nem tariezuak sem a Fényes László, sem a Polónyi Géza imádói közé, d® amiket ezek tegnap annak a kormánypártnak a fejéhez vagdostak, amely kormánypárt híveivel csak a legutóbbi időkben is együtt éreztek, ezek a súlyos vádak és ráolvasások valósággal példátlanok a parlament történetében. Féayes László természetesen a gyfilöleí égő csóvájával rajzolta meg Váziortyi igazságügy- miniszter üldöző politikáját. „Csak rá akartam mutatni, mondja, hogy mily erkölcsi állapotok alatt voltunk abban az időben, amig a demokrata kormány uralkodott.“ Polónyi Géza pedig éles fiskális eszével, kemény logikával húzta deresre azokat a választójogos agitátorokat, akik még ma egy hete egy órára sem akarták a választójog megvalósítását elhalasztani és ma már a hat hónapos halasztás mellett állanak. A hires priusz, ez az uj jelszó volt az, amit Polónyi gyilkoló szatirikus beszédjének középpontjává tett. De a képviselőház filése még nem merült ki a mai kormánypártok tetemrehivásába» ezzel a két beszéddel, hanem maga Wekerle Sándor tette rá a kő- rónát arra a súlyos Ítéletre, a melyre a kormány pártjainak széthúzó, képmutató, intrikus maguktartása rászolgált. We- kerlt szintén lerázva magáról azt a kényszerű béklyót, amit lehetetlenül összetoborzott, legkülönfélébb gondolkodású párttagjai miatt kellett hónapokon f. ,r )i "i tBwmmrrraiTirig inu w -y-fe-awtegro át viselnie, a felszabadult ember őszinteségével mutatta meg, hogy az a politika, amely ezen nehéz viszonyok között minduntalan gáncsot vet a választójogban való megegyezésnek, végzetes, kárhozatos, veszedelmet hoz az országra. Mem az volt a kormány tagjai között a különbség, hogy a választói jog tekintetében mennyire menjenek az engedményekben, hanem az, hogy a kormány némelyik tagja inkább, n másik kevésbbé akarta a megegyezést. Ami magyarul annyit jelent, hogy az Andrássy exponensei nem a választói jogra helyezték a súlyt, hanem arra, hogy valahogy megegyezés ne jöjjön létre a munkapárttal. Ennél le- sujtóbb kritikában Andrássy politikája nem részesülhetett volna. Csak még az lehetett rá nézve lesujtóbb, hogy Weker- lének ext a kijelentését és általán a megegyezés mellett való állásfoglalását a képviselőháznak nemcsak a munkapárti nagy többsége, hanem a Ház minden oldalán nagyobbrészt viharos tetszéssel fogadták. iassaBűt&i 9000 niabb francia fogoly. A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, április 26. NYUGATI HARCTÉR: Sixt von Armin tábornok hadseregének a Kemme! elles indított támadása teljes sikerre vezetett. A francia síkságba messze betekintő Kemmel magaslat birtokunkban van. Erős tüzérségi tüzhatás után Sieger és von Eberhard! tábornokok gyalogsága tegnap reggel rohammal tört előre. A francia hadosztályokat, amelyek angol csapatok keretében a Kemmel védelmével voltak megbízva és a Wytschatenél és Dranoeternél csatlakozó angolokat kivetettük állásaikból. A st. Cloyi nagy robbanási tölcséreket és magát e helységet elfoglaltuk. A harcmexőn fekvő számos betonhásaí és megerő- ditett majort bevettük. Porosz és bajor csapatok rohammal elfoglalták Kemmel falut és a Kemmel hegyet. A rossx terep daeára a felzárkózva maradt tüzérség védelme alatt a gyalogság sok helyen egész a Kemmel patakig nyomult előre. Dranoetért is a Rlougelhouektől északnyugatra fekvő magaslatot elfoglaltuk. Portyázó rajaink az ellenségnek jármüvektől és hadoszlopoktól igea élénk hátsó vonalait nagy sikerrel támadták meg. A tegnapi nap zsákmánya eddig több mint 6500 fogoly, legnagyobbrészt franciák. A foglyok közt egy francia és egy angol ezredparancsnokot is jelentettek. A Sommetól délre Villersbretouneuxt, amelybe benyomultunk, az ellenséges ellentámadásokkal szemben nem tudtuk tartani. További erős ellentámadások szorosan e falutól és az ellenségtől elragadott Hangard falutól és erdőtől keletre meghiúsultak. Az ezen a harcszakaszon ejtett foglyok száma 2400 ra emelkedett. Az Arras és az Oise között a tűz idönkinti feléle désén kívül nincs jelentős esemény. A Mosel nyugati partján szász századok rohammal elfoglaltak francia árkokat és benyomultak Regnievillbe. Feladatuk teljesítése után visszatértek vonalaikba, foglyokat hozva magukkal. A többi harctéren nincs újság. Feloszlatják a közellátási vállalatot. Június 1-től a kereskedők végzik az árusítást. Eger, április 28. Hosszas huza vona után végre rendezik az egri közellátás régen vajúdó kérdését. A tervek készen vannsk, junius M5I a kassai rendszert vezetik be, a kereskedők végzik a hatásági cikkek árusítását a szabad rayenirozás alapján. Az Egri Újság volt az, amely legelőször rámutatott arra, hogy a mai helyzet a közeliátás eddigi rendje tarthatatlan. — Ez a rendszer károsította a kereskedőket, a város adóalanyait, nem eléghette ki a fogyasztókat, áesorgatett, napokhoz köőtte a cikkekhez való jutást, áruja — a kontingentált cikkeken kívül — nem volt. Annak idején lemásolták a miskolezi rendszert, amely ott bevált, nálunk is prosperált volna a vállalat, ha nemcsak a közeliátás külső rendjét, de a termelésre való törekvést, hatósági üzemeket is létesítettek volna a miskolezi példa után. Csakis ez esetben lett volna értelme a sztpa- rált vállalatnak, ezzel a hatalmas apparátussal. Az állandó választmány mai ülésében foglalkozott a vállalat átszervezésére vonatkozó javaslattal. Bayer Henrik gazdasági tanácsos előterjesztette a kiküldött bizottság javaslatát, amely ezt mondja: Junius 1 éve! oszlassa fel a város a közellátási váhat&tot és hozza be a kassai rendszert. A kö>élelmezés közigazgatási részét végestesse a polgármester a városházán, a kereskedelmi részt pedig az egri kis és nagykereskedelem inján. A mai vállalat személyzetéből Petravits Gyuia felügyelőre és nyolc dijnokra voma a városnak szüksége. A hatósági cikkek árusításánál a körzeti rendszert, a szabad rayoniro- zást hozzák be a kassai példa nyomán, minden vevő a kiadott jegy alapján régi kereskedőjénél vagy annál vásárolná be szükségletét, a kihez legközelebb lakik. Szabadon választhat tehát mindenki a kereskedők között. A reáliskola épülete ezzel felszab dúl, mert raktárra nem lesz szükség. A kontingentált cikkeket, melyek
