Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-04-09 / 81. szám

2

S918 április 9

hálást teltek a főispánra és az ünnepi közgyűlés résztvevőire. Dr. Re/reuyik ekkor elfoglalta az elnöki széket és elmondotta alábbi beköszöntőjét.

A főispán programmja.

Mielőtt az ősi hagyományok ne mes patinájával bevont ezen díszes széket elfoglalnám: az imént elhangzott hivatalos eskümet egy fo gadalommal egészítem ki, amely fogadalom szavai nem a törvény- könyvbe, hanem szivembe vannak vésve : fogadom, hogy mindenkor és minden körülmények között szeretett vármegyém üdve, jóléte és boldogsága lesz a legfőbb cél, amelyre törekszem. És most Isten nevében elfoglalom Hevesvármegye főispáni Székét.

Tradíció az, hogy a főispán beiktatásakor azon politikai és társadalmi irányelvekről is nyilatkozik/ amelyeket a vármegye kormányzásában követni fog.

Ezen tradíció alapján én iä röviden ismertetni óhajtom politikai és társadalmi elveimet. Minthogy azon ban az Ég nem áldott meg a szónoklás művészetével: ez okból szives engedelmükkel t. Közgyűlés, felfogom azt olvasni, azért nehogy az élő szóval való elmondás folytán valami hiba csússzék abba.

Politikai programmema 48-as alkotmánypárt programmjs, amelynek alapvető programmpontját azon nyilatkozat képezi, amelyet a múlt év junius hé elején, midőn a jkormány- alakitágt vállalta gróf Eszterházy Móric tett és pedig: „Magyaroszá- got csakis demokratikus irányban lehet kormányozni, azonban ez a demokrácia nem lehet más, mint magyar“.

Ebben a rövid mondatban benne van mindaz, ami azóta a politika terén történik. Benne van annak gyönyörű nagy programnak az egész cempleksuma, amelyet a mostani miniszterelnök Wekerle Sándor ez évi január hó 31-én az országházban elmondott beszédében az ország elé tárt, mint a 48 as alkotmánypárt prog.ammját.

Ha a programot elolvassuk, látjuk, hogy az egész dolgozó magyar nép minden kívánsága benne van. Legelső a demokratikus választójog, mely a nép legszélesebb rétegét jogokhoz juttatja s igy elfogja oszlatni azt az igazságtalanságot, hogy a magyar nép nagy tömegének eddig az ország sorsának intézésében semmi szava sem volt.

A demokratikus fejlődés — tekintettel hazánk soknyelvű lakosságira — szükségessé tette a magyarság megerősítését: ezek a fokozott magyar népoktatás a veszélyeztetett területeken a magyar birtokpo itika és az önálló hadsereg létesítése, amely magyar hadsereg Felséges királyunk és a magyar nép akaratából létesülni fog; bármit kövessenek is el ellene osztrák barátaink.

________ EPRI____

I

3 A 48 -as alkotmánypárt programm- i ját az aggodalmaskodók nem tar- ; tották kielégítőnek, pedig az abban lefektetett demokratikus eszmék ugyanazok mint a melyek 1848 ban a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszava alatt hódították meg a magyar szive<et. És valamint 1848- í ban a főnemesség nagyrésze, az \ egész köznemesség, a városi poí- ! gárság és az akker felszabadult I jobbágyság együtt harcolt és vérzett ; a szent eszmékért, úgy most is l együtt kall harcolni ezek utódainak Magyarorsvág demokratikus, de magyar fejlődéséért, hogy a mos tani alapon tovább haladva megvalósítsák a nagy pregramm minden ' tételét s azután kivívják Magyaror- ! szág teljes önállóságát és függet- j lenségít.

j A politikai eszmékért való harc i nálunk magyaroknál mindig igen szenvedélyes volt és sajnos, igen gyakran vallotta kárát a társadalom és az ország is. Az én véleményem az, és ezt az eszmét fogom szolgálni mindig, és amíg a közpályán vagyok, hogy — a politikai meggyőződésemért harcolok ott és akkor, ahol és a mikor arra szükség van; teljes szellemi és fizikai erőmmel; úgy a mint hazámért, királyomért, vallásomért, családomért — egyszóval az előttem legszentebbekért — harcolnom kell; azonban a harc csak nyílt és becsületes lehet; lo- va^ias módon; tisztességes fegyverekkel. A hasonló fegyverekkel küzdő politikai ellenfelet nem tekintem ellenségnek, akit bármi módon is el kel! pusztítani, hanem embernek tekintem, akivel szemben az emberi méltóságot megillető módon folytatom a harcot, de csak addig, a mig a politikáról van szó közöttünk és soha a becsületében vagy más nemes érzelmeiben sérteni nem fogom. Egyszóval f politikai küzdelem csak addig tartson, amíg politikáról van szó; azt a társadalom egyéb intézményeibe vagy a családi életbe s a baráti viszonyba átültetni bőn; ezen bőn ellen küzdeni fogok mindig s küzdelemre hívok fel minden jó érzésű embert.

A küzdelem végcélja: a társa dalmi élet és szellem megtisztulása, s az emberek kölcsönös megbecsülése.

A társadalmi életnek van még egy rákfenéje, a mit ki kell irtani, ha van s ez a corrupeió. A közélet tisztasága programozom egyik legfőbb pontja. A közélet tisztaságát nemcsak jelszóként akarom használni, hanem meg akarom és meg fogom valósítani. A megvalósulás első legfőbb feltétele, hogy minden funkcionárius, aki ügyek intézésére jogosult és hivatott: hivatali kötelességét híven, becsületesen, mellék és illegitim haszon nélkül teljesítse. Ez a feltótel nálunk meg van; mert nem hiszem, hogy Hevesvármegyó- bea akadna csak egy is a funkcionáriusok között, aki a becsület utÜ j S A O

járói letérne. A másik főfeltétel: a publikumot oda nevelni és vele megértetni, hogy pénzért sok minden kaphaló, de a becsület nem.

Sajnos, a háború négy esztendeje alatt a közerkötcsök nivója nagyon lesülyedt. Az emberiség nagyrészét — nemcsak nálunk, hanem az egész világon — a hirtelen való meggazdagodás őrülete szállotta meg. Pénzt szerezni, sokat, bármi áron és gyorsan. Ez a mánia gonoszul befészkelte magát az emberiség leikébe, s kiirtott onnan minden nemesebb érzést. A bibliai korbeli „aranyborjú“ imádás és az a körül való tánc, csak szelid és ártatlan mulatság volt ahhoz a modern bachanáüához képest, ami az újkori arany borjú körül forog; pedig ez 1 az állat nincs is aranyból csak rongy papirosból. Ez a pénzszerzési mánia a szülőanyja minden korrupciónak; ez ellen küzdeni fogok minden erőmből és ha valahol hidra fejét felütné, úgy a rendelke ésemre J álló minden hatalom teljes erejével fogom azt kiirtani; ebben a munkámban — reményiem, nem lesz rá szükség — számitok az egész vármegye támogatására.

Sociáiis téren a kormány programmja felöleli mindazokat a tennivalókat, amiket a nép jóléte, fejlődése, boldogulása megkíván a kormány ezen munkája azonban csak úgy lesz igazán eredményes, ha a l társadalom egész erejével segítőtársul szegődik. Ezért részemről j minden társadalmi akciót, amelynek célja a jótékonyság, vagy népjóléti intézmények helyes ős praktikus létesítése, mindenkor a leghalható- | sabb támogatásban fog részesülni.

A közigazgatás terén jelszavam az egyszerű, jő, becsületes és gyors eljárás. Közigazgatásunk az egyszerűsítés szempontjából nagy reformra szorul; de mindaddig, amíg ezt megvalósíthatja a kormány: igyekezni kell, amennyire a fennálló törvények és rendeletek chaoaza azt megengedi: a bürokratikus huza vonát mellőzni; ahol lehet, azonnal és gyorsan intézkedni; pártatlanul, becsületesen. Meghallgatni türelemmel és felvilágosítani jó indulattal; . intézkedni, amennyire emberileg lehetséges : igazságosan. Az én ajtóm mindenki előtt nyitva van: Becsü- 5 letes alapon nyugvó ügyes-bajos dolgában — ha hatáskörömbe tartozik — mindenkin szívesen segítek; a legnagyobb jutalom az lesz, j ha a vármegyében minél több em jj bér szivében gyökerezik meg az az érzés, hogy: áldja meg az Isten.

Ez az én politikai és társadalmi irányelveimnek rövid foglalata.

\ Még végezetül néhány szavam | van m. t. Közgyűlési

Egyenes utón jártam mindig a múltban, egyenes utón akarok és fogok járni a jövőben is E en utam- í nak vezércsillaga a hazaszeretet; Útmutatói; a tisztesség, a becsület, a vallásosság és az igazság. Ezen

*

az utón fogok járni mindig, felemelt fővel, nyugodt öntudattal; még akkor is, ha egyedül maradok. De azt hiszem, ez nem fog elkövetkezni; mert ezen az utamon velem jönnek \ nemcsak személyes és politikai barátaim, hanem politikai ellenfeleim í is, sőt azt hiszem, ellenségeim is.

: Mert azon az utón — amelynek vezércsillaga a hazaszeretet, útmutatói : a tisztesség, becsület, a vallásosság és az igazság, — kell járni minden becsületesen gondolkodó magyar embernek, s igy Hevesvér- megye egész közönségének.

Isten áldását kérem Hevesvármegye minden lakójára *

Általánoz figyelem és érdeklődés kisérte mindvégig a tartalmas és komoly előadást. Olykor csak a tetszésnyilvánítások szakították meg a beszédet, befejezéskor pedig álta- ) lánes^lelkes éljenzés és taps követte. Most a kormánypárt részéről Török Kálmán képviselő üdvözölte szónoki lendülettel előadott hatásos beszéddel.

Gróf Keglevich beszéde:

A nemzeti munkapárt nevében gróf Keglevich Gyula állott fel szólásra. A közgyűlésnek a szélső Károlyi-párthoz tartozó 4—5 tagja : látható nyugtalansággal lestek a munkapárt vezérének szavait. Látható volt a feszengésükről, hogy keresik az alkalmat a beszéd megzavarására. És csakugyan az alább olvasható beszéd azon részénél, amely a boísevikizmust elitéli, hangos tiltakozásokban törtek ki Mintegy válaszul erre, amikor Keglevich beszéde után felállt Alföldi Dávid és ugylátszott, hogy beszélni akar, a munkapárti oldal tört ki hangos eláll, eláll, abeug kiáltásokban.

Gróf Keglevich Gyula beszéde a következő:

A politikai válságokon, melyeket ebben a történelmi időben át kell élnünk, nézetem szerint egyszerűen átsiklani nem lehet. Hiszen minden igaz magyar embernek és magyar pártnak nemcsak szabadsága, de joga és kötelessége is szavát felemelni ha aggodalmai vannak, hazánk és nemzetünk jövő existentiája tekintetében.

j Azonban távol áll tőlem, hogy felszólalásommal úgy az ünnepi actust, valamint a vármegye ünnepi hangulatát legcsekélyebben is érin- l teni akarnám, de célom tisztán az, hogy a világháború eseményeiből és l a mi politikai irányzatunkból bizonyos összehasonlításokat, következik tetéseket és tanulságokat vonjak le. ; Most, midőn a világháború negyedik évét éljük, a mellettünk fekvő nagy eresz birodalom összeomlott, ezenkívül országok és nemzetek semmisültek meg, de a kicsinynek és gyengének tartott magyar haza és nemzet ma is erősségének teljes fényében áll, a világháború alatt minden téren számtalan tanujelét adta az 1000 éves nagy múltjának