Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-04-07 / 80. szám

Xö'. óvtoíy&m í^!8. április 7. vasárnap 80, szán •• ik — Ára iö fillér Előfizetési árak: Helyben és'vidéken postán küldve egész évre 28 ■korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős,: szerkesztő: KISS ENDRE, Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, köz • gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K.ijőtékonycélu egyesületek, bálbizoítságok értesiíései, felülfizetések nyug­tázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítá­sok 10 sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivataloknak' 1 K, magáncégeknek 60 f., szallag hirdetés szövegoldalon 80 A nép képviselői. Eger, április 6. A belpolitika alacsony szín­vonalú tülekedései során alig jut hang még a sajtóban is a legnagyobb ügy, a világháború remélhetőleg utolsó felvonásá­nak tragikus fordulataira. Nem csoda tehát, ha a mi honbol- dogitó politikai pártvezéreink­nek még kevesebb idejük ma­rs arra, hogy a háború utolsó idejében azoknak a jelenségeire vetnének ügyet, amelyek han­gosan kiabálnak már gondo­zás után. Az országban mindenütt szi­gorú rekvirálás folyik, ennek kapcsán a bolsevikizmus talál magának agitáló erőt és alkal­mat, de a józan, higgadt meg- H gondolásnak nincsen szószólója Ifa nép között. Azok a politikai kiskirályok, akik a maguk ke­rületében oly annyira ölelkez­nek képviselőválasztások idején a néppel, most edSfent Pesten tanyáznak, hogy odaszoritsák a kormányt a házfeloszlatásra. Mert egyéb baja nincs ennek az országnak, csak az, hogy a rekvirálás izgalmai alatt még képviselőválasztási izgalmakat is csináljanak. Vájjon nem jobb volna-e, ha a képviselő urak felkeresnék a kerületüket és ha van csakugyan komoly, értékes befolyásuk a népre, úgy ezt arra használnák föl, hogy meg­értetnék vele a rekvirálás szük­ségességét és megértetnék vele, bgy még bizonyos fukarságig n?nő megtakarítások révén is ktelességünk utolsó erőfeszi- té&tikben támogatni a hadse­reg ellátásának biztosításában. Mof kellene a nép mellé ál­lam sok-sok izgalmat lehetne lecsuktam azzal, ha igazán belső ^pocs lenne a népkép­viselő a választóközönsége között $ ez a benső kapocs abban a józan felvilágosítás­ban nyerne megnyilatkozást, a melyre a népnek most van iga­zán szüksége. Ámde erre nem lehet számítani a mi nagyhangú demagógjainknál. Nekik a nép csak képviselőválasztásra kell, csak a mandátum megszerzé­sére s mert erre kell, nem bo­londok, hogy ilyen népszerűt­len kérdésben siessenek a nép segítségére. Éppen mert nincs meg a bensőséges kapocs a demagóg képviselők és a nép között, éppen azért nem is mernek a nép közé menni, mert féltik a népszerűségüket és vele a mandátumot. E helyett párt­politikát csinálnak odafent, vá­lasztójogot forszíroznak takti­kából és adótörvények alkotá­sát akadályozzák meg riépsze rüség hajhászásból. Hiszen ab­ban igazuk van, hogy az efféle népámitó képviselők széthajtá- sára jó volna már egy uj kép­viselőválasztás és a nemzeti védelmet biztositó demokratikus választójog. Csakhogy termé­szetesen nem a háború alatt, nem a háborús izgalmak és a rekvirálás nyugtalanságai idején. iwt $msezK Két két sistt tisztázódik s Téíasztójeg ügye. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, ápr. 6. Az Est második kiadásában azt írja, hogy a tegnapi mi­nisztertanácsban a választói re­form úgy elvi mint taktikai kérdéseiben tisztázódott. A kor­mány precizirozta, miben en­gedhet és milyen pontot tart érinthetetlennek. A -Károly-ke­resztesek választójogához ra­gaszkodnak. A kormány súlyt helyez arra, hogy a bizottság­ban ne nyújthassák el a tár­gyalást. Két héten belül tisztá­zódik a választói reform ügye. Ha a javaslat ilyen módosított formájában a képviselőházban többséget nem kapna, az eset­ben ultima rációként feloszlat­nák a képviselőházat. fßeghiusutt francia támadáséit. Fokozatosan haladnak előre a németek. A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, ápri’is 6. NYUGATI ilAKCTÉH: Bucquoynál és Hebuternetől délre helyi vállalkozások foglyo­kat és számos géppuskából’ álló zsákmányt eredményeztek. Az angoloknak Puisieux ellen intézett előtörése meghiúsult. Az Ancre nyugati partján támadással kibővítettük az Al­berttól kétoldalt levő hídfő állomásunkat. A Sommetől délre fekvő területen tűzharc és sikeres kisebb gyalogsági harcok vol­tak. Amiens vasati berendezéseit bombáztuk. Moreuil és Mont- didier közt a franciák széles arcvonalon támadva megkísérelték, hogy elragadják tőlünk április 4-iki terüíetnyereségünket. E tá­madások az ellenség legsúlyosabb veszteségei mellett meghiú­sultak. Montdidier a franciák tüze alatt állott. Verdun előtt a tűz­harc Harci tevékenységének ereje fokozódott. A többi harctérről nincs újság. Mi az oka az egri vízhiánynak? A dohánygyárnak sincs elég vize. — Csak a vízvezeték segít. — A múlt bűne. Eger, április 6. A sok mindenféle speciális egri baj meileit a legsúlyosabban érzi m®st a lakosságra a vízhiányt. Egernek ez régi, évenkint megis­métlődő mizériája. Valamikor 18 évvel ezelőtt magától jött az alka­lom, szinte tálcán kínálták fel Eger­nek a jó ivóvizei, de a meggondo­latlan, a politikai elvakultságban valósággal tobzódó képviselőtesíl- letnek nem kellett a jó ivóvíz. Az egri természetnek minden újtól való irtózása itt is kiütközött. A vasút nem kellett, mert akkor olcsó lesz a zöldség, a víz se kell, mert kérni kell a kormány segítségét — mond­ták. Bezzeg kér azóta Eger, de most már késő. Tizennyolc évvel ezelőtt fektették le a dohánygyár és Tárkány között a vizvezető csöveket. Százezer forintjába került ez a munkálat az államnak. Felszólitották Egert, hogy elláthatja a város jó ivóvízzel a lakosságot, nagyobbra építik a vízvezetéket, több forrást kapcsolnak bele és vastagabb csöveket fektetnek le, járuljon hozzá 30000 forinttal a képviselőtestület a vizmü létesítéséhez. Az egri bölcsek­nek nem kellett akkor a vízvezeték, nekik jó lesz a kutviz is. Csakhogy sokszor a rossz kutviz sincs. A nyomasztó egri vízhiány okairól kérdést intéztünk Mertz Lajos do­hánygyári igazgatóhoz és felvetettük azt a tervet, nem lehetne-e a mnlt hibáját valamiképen reparáini. Az igazgató ur a következőkép nyi­latkozott : — A tavalyi szárazság és az idei száraz tél az oka a mostani víz­hiánynak. A források közül több ki­apadt vagy a vtzpdó képessége csekélyebb lett. Én a legjobb indu­lattal szeretnék mindenkinek ivóvi­zet adni, ha volna. 152 család hor­dát a gyárból vizet, ezenkívül az egész törvényszéki hivatalokat, fog­házat mi látjuk el. 600 hektoliter vizet kellene kapni naponként a gyárnak és csak 110 hektolitert ka­punk. Ennek az oka, hogy az a három forrás, amely Felsótárkány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom