Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-31 / 75. szám
XXY. évfolyam 1918. inárclUH 31. vasárnap 75. m Ára 10 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 !. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, [Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő : Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik héttő és Qnnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 2 K, bírósági ítéletek, kéz gazdasági közlemények, gyászjelentések 1 K. Jótékonycéhi egyesületek, bálbizottaágok értesítései, felülfizétések nyug* tázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások ío sorío 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-kéttt hatóságok, részvén* társaságok, gazdaságok, hivataloknak I K, magáncégeknek 60!., szallag hirdetés szövegoldalon S0 ■ a vn«KaB£X^>síyr-íi' Győztünk az egész vonalon. Eger, márc. 30. A negyedik húsvéti ünnepet üljük a világháborúban. Amikor megindult a nagy világégés, senkisem gondolta volna, hogy negyedik évfordulót is fogunk ülni még mindig dörgő ágyuk között. Az emberiség megváltásának ünnepén pedig most a negyedik esztendőben oly gyi kos essták folynak a nyugati fronton, a melyet még a háború kezdetén el- kép élni is lehetetlennek tartottunk. Mindaz, amire a négy éves háború a hadviselő feleket kítanitotta, a tömeges halálosztásnak, mindsz a technikai instrumentuma, amelyet a világháború szörnyű gyakorlata szült meg, százhúsz kilométerre vivő ágyuk, repülőgépek, léghajók, kézibombák, gépfegyverek, gázbombák a a mechanika és chémia mir den eszköze, minden találmánya munkába állt, hogy ebben a szörnyű nagy viadalban döntésre hozza végre az emberiség sorsát. De az a kérdés, hogy döntésre hozza- e már? Hányszor mondiuk, hogy egy-egy ilyen nagy tavaszi előkészülés a döntő c-atát fogja meghozni és hányszor kellett csalatkoznu k ? 1 Mindezek mellett a mi idei húsvéti ünnepünk mégis az elmúltaknál sokkal, de sokkal kedvezőbb te kintetek alá esik. Voltaképpen ma már Magyaroszág területén ellenség nem áll. Ami n«gy ellenségünket Oroszországot letethettük. Ugyancsak lábainknál hever Románia, amely a történelemben példátlan perfidiával tört be védetten határa inkon, hogy megismételje azokat a kegyetlen hóhérmunkákat, amiknek 1848-ból való emlékeitől még most is öxölbe szorul minden erdélyi ember keze. Az isteni igazságszolgáltatásnak fényes példája a roman dinasztiának az a tragikuma, amely előreláthatólag azzal fog vég'ődni, hogy a szövetségesei iránt hitszegővé vált Ferdinánd királyt trónvesztetté fogja tenni, me t a maga népének sem kell többé. Király és a habo ut felidéző kormánya, mely népe akarata ellenére hitszegéibe vitte országát s végzetes szén ncsétlenségbe dö tötte egy példátlan kudarccal végződő hadviseléssel, m« tejesen izoláltan állnak O áhorszagb-.n 8 csak rövid idő kérdése, hogy számkivetésbe két üljenek. Ez az igazságos istenítélet még nem érte utói másik hitszegő volt szövetségesünket, a liliputi királyt, de a végzet már itt is útban van. Ma már Olaszország is Iá ja, hogy végzetes ballépés volt háború ba keveredni akkor, amtkor békességben olyan területeknek ju ott vo na a birtokába, amiket most már soh* többé meg nem kaphat. A nyugati offenzív* egyelőre még elvonja a figyelmet a hitszegő olasz kémény büntetésétől, de az e őkészü- letek az eddigi híradások szerint már folynak arra, hogy Itália is megérezze a központi hatalmak öklét. Ha tehát nem lehet lélekemelő is a husvét szent ünnepén az, hogy még mindég öli az ember az embert, mégis az adott körülmények között ezen a negyedik husvéton hála adó lélekkel fordulhatunk a Mindenek Uiához, hogy megsegítette igazságunkat arra, hogy legalább a negyedik busvéton olyas hadi helyzettel állunk szemben, amelyből megállapíthatjuk, hogy aggodalomra többé nincs okunk és ebben a világháborúban már is győztünk az egész vonalon. Német lovasság az angol fronton (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, márc. 30. A Vossische Zeitung zürichi távirata sserint az angol front különböző helyén német lovasságot figyeltek meg, amelyek már érintkezésbe kerültek az angol utóvédekkel. Ez a hir eklatánsán bizonyítja, hogy a nyugaton mennyire megindult a mozgó háború. Újabb 500 fogoly. (Saját tudósítónk telt fon jelentése.) Berlin, márc. 30. Német esti jelentés: Nyugaton 500 foglyot köztük egy ezredparancsnokot, 100 lo- komotivot és 100 vasúti kocsit szállítottunk be. Eger teendői a béke ideién és a háború alatt. Városi feladatok, ame yek megvalósiásra várnak. Trak Géza nyilatkozik a megoldandó városi tervedről. Eger, mái dús 30. A háború után, de már most is a béke hajnalán egyre másra tolul nak fel olyan kérdések, amelyek elöl a város vezetősége ki nem térhet. Évtizedes rru’asztások és a háború alatt felszaporodott restanciák várnak az admini-zttáció és a városi élet terén elintézésre. A régi aiuszékony Eger», amely c^k az uióbbi két évtiztd alatt kezdett városiasodat, ez a világháború nagyon megviselte, mos* tűnt ki, mennyi mindent kell itt pótolna, amit a békés időkben elmulasztottak. Szerencséje Egernek, hogy a város főjegyzői székebe olyan férfiút ültetett, aki képességeivel, egyéniségével, alaposságával és munkabírásával már is ki>ünt, annyira széles látkörü és egyben oly jő adminisztratív erő, hogy az alant vázolt terveit megvalósíthatja. Tr«k Gézától Eger közönsége sokat vár, mert a polgárság teljes joggal benne látja azt a féifiút, aki r éhét időkben rá termettnek mutatkozol a főjegyzői székben, s bi ton kiszi és reméli tehát, hogy sz alábbi szép és rae*z- sziretekiniő programját meg is valósítja. Trak Géza főjegyző az aktuális városi kérdésekről és teuekrő az Egri Uj ág szerki sziőjének a követke ökben nyilatkozott: — Arra nem érzem magámat joga- sitottnak, hogy p ogrammot adjak. Véleményt azonban szívesen mondok arról, hogy a modern városi fejlődés minő i ányt vett, hogy minő követelményeket rémiszthat a pol gárság a varo-sal s emben. A modern városok már a műit ban, a nátoru élőt i időkben is feladataik köze soroztak az ,önkor mányzati igazgatáson kívül a termelés szabályozásét, magát a termelést is. Több városban taláikos hattunk városi tusszé^kel, f üzletel tejcsarnokkal stn. T hát nem csak o'y intézmé yekkel, amire minden lakosnak s»fiksege van. A szükségleteket áialáb n két fő csoportba osztha juk Anyagiakra és kulturálisakra. Mielőtt e két fő csoportra átmennénk. foglalkozni kell a városok szabályozásával. Város szabályozási terv. Ma már modern város ntm kép ze'hető el szabályozási terv nélkül, j Ez képezi alapját a város jövőbeli képének. Külön tudománnyá nő te ez ki magát. Sajnos, ma még több ‘ kis város van, mely az építkezéseknél, közintézmények helyének kijelölésénél ötletszerűig jár el. E miatt nincs összhang, nincs rendszeresség j a város képében, az intézmények elhelyezésében. Sokszor már későn í vesszük észre, hogy minden megter- ' helés nélkül a közönség kényelmére ! s egészségügyi tekintetekből is kivá- ! natos 8?ép parkok diszelhetnének ; ott, hol íürfln beépített házak áUa- ; nak olcsón eladóit városi közterflle- ! teken. A szabályozási tetvvel kap- ' c-oUtos s város szintezése és háromszögelése. A srabályozási tervnek eikéS'ittetése tehát Egerben fe elösorbani feladatot képez. Vízvezeték, csatornázás. Az anyagi szükségletek csupán pMdá/atos felsorolásai között első helyen emlitem a vízvezeték és csatornázás megépítését Mint tudja ezt a képviselőtestület mir el is határozta s igy a háború után aanak raegépittetése biztosra vehető. A köz- egészségügynek egy hatalmas intézménye lesz ez itt nálunk, hol a vízhiány s a rossz viz oly sok bajnak, életveszélynek az okozója. A fürdő kiépítése. A város jövendőbeli felidatai között egyik legkedvesebb témámat a városi fürdő kiép tése képezi. Ennek a nagyszabású fe'adamk a megoldását a város helyzete szín e kiabá- lólalag to'ja előterbe. Annak idejé® kiejtünk a vasúti fővonalból. A múltnak ezt a bűnét jóvá tenni nem, legfej-bb hatását mérsékelni lehet. E miatt nincs s nem is lesz oly fejlett iparunk és kereskedelmünk, ahova emelt volna a fővonalba való közvetlen kapcsolatunk. A jövő fejlődésének a terét tehát nem itt kel! keresnünk.
