Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-30 / 74. szám
2 E Ö R 1 U j S A G 1918. március 30. fiiért sem működik az ármegáilEpiló bizottság? Eger, márc 29. Az újságíró nagy zavarban van mostanában, ha tárgyilagos akar maradni. Akárkivel áll szóda, akár hány levelet olvas el, az mind panasszal van teli a drágaság miatt és mind mást és mást okol a drágaságért. A tisztviselő szidja a termelőt, kereskedőt és iparost, a termelő a kereskedőt és gyárost, a kereskedő a gyárost meg a termelőt és valamennyi meg külön külön a központokat együttvéve. Nagyon nehéz lett az ujságcsiná- iás. Ha a kereskedők visszaéléséit tesszük szóvá, kereskedőellenesség gél vádolnak. Akiknek faj, ha a termelők uzsorájáról Írunk, akkor merkantilistáknak szidnak bennünket. Pedig fajdalom, igen gyakori a visz- szaéíés minkét szerzet hívei között. A városi ember, illetőleg asszony már alig jár a piacra, különösen a baromfipiacra, mert ami ott történik ahhoz képest az egykori szegenyte- génykedes ártatlan tréfa vol. Rablás ez a szónak legközönségesebb értelmében. jÁmde, ha piacra nem is járunk, az üzletekbe csak be keli menni; egy kis szövetet, bélést, folt nak valót vásárolni. Amit azonban egyes kereskedők produkálnak ezen a téren, azzal meg a termelőket is lefőzik. Egyik folvasónk panaszosa, hogy egy m- ter batisztért — amint k békeára 160—180 fillér volt, most méterenként 20—70 koronát kérnek. És neíiogy valaki azt híg) je, hogy a batiszt minősége szerint váltakozik az ár; dehogy, a kereskedő szerint És itt étdemes megemlít* ni, hogy. a régi üzletek átlsg 25 százalékkal olcsóbbak. Tudomásunk szerint a kormány elrendeíe az érmegá lapitó bizottságok megalakítását. Ké etjük, hogy. mikor kezd már ez a bizottság működni és mikor állapiak meg a legfontosabb iparcikkek es ámk tisztességes maximális árát. Nem azért kérjük és sürgetjük ezt, mimha a kereskedők ellen akarnánk fellépni, hanem azért, mert ezzel kapcsolatban követethetjük csak a hatóságtól, hogy a piacon is teremtsen végre rendet. Az egyik a másik nélkül nem megy, de a közönségnek mindkét tőre égetően türgős szüksége van. Ha így haladunk tovább, ak*or tisz te-séges utón senki sem képes csa ládját fenntartani és v-gy rongyokban éhezni kénytelen, vagy ... de eriő! most ne beszéljünk. Naíuiu Elsős esemény. A vezérkarunk jelenti; Budapest, n árc. 29. Keleten és Olaszországban ényeges esemény ne n történt. v í 3 1 Újabb áttörés készül. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, március 29. A Vossische Zeitung katonai munkatársa közli, hogy a német hadvezetőség most újabb hatalmas csapásra készül a front egy másik pontján. E csapás újabb rést fog vágni a már megtört ellenséges gyűrűn. Mikor e sorok megjelennek, ez újabb események már teljes folyamatban vannak. Szegény asszonyok beszélgetnek. Eger, máíc. 29. Két szegény hadiasszony beszél get. Higyjétek el, nem csak a kávéházi Czerninek diskurzusa éidek s, akik a mellényzsebükben tartogatnak tanácsokat a dip oma ák számára s nem a főispánok boldogító nyilatkozatai érdekesek, sőt nem mindig az a iegizgatóbb, amit a jótékony tündérek beszelnek vagy amit színész kisasszonyokról a zsurokon petykáinak. Két asszony nézeget szét a piacon, vennének valamit, de minden drága. — Huszonegy hete — mondja az egyik, mindegy, hogy melyik — hu zonegy hete nem kapok levelet az uramtól. Azt se tudom, él e, hal-e? Csak már én se volnék, minden jó voina. — Na hagyja ei magát lelkem. Meglátja jóra fordul. Egyszer csak megjön a levél. Én m3r kitapasztaltam. Ugy-e az én Lsjoskám másfél esztendeig nem irt. M?gis egyszer eljött a levél Tobolszkból. Talán már az Isten haza is segiti. — Hát meg is segiti az Isten. De én mit csináljak? A segély rántani való lisztre sem elég. Aztán itt a négy gyerek. Dolgozni meg nem mehetek. Nincs szappan, mosni nem lehet. Egy hón pra tíz deka szappan. Jézus Máriám a mosdasta elmegy. — Bizony elég baj, a fene ette volna meg, a ki ezt a büdös háborút kitaláiia. Hát én mii szóljak? Az uram szegény még tizenötben meghalt Szerbiában, a fiú a fog-ágban, a ki még itthon van gyerek, mind a három piciny, a 12 évest hagyom otthon, az vigyáz rájuk, én meg megyek takarrani délig. Ez előtt délután mostam, most én is csak úgy vagyok, mint maga lelkem, nem kapok szappant. — Elhiheti, vége lesz a világnak. Vagy csak én kívánom, hogy vége legyen ? Nézze keresni nem tudok, a mi volt kis rongyom, abból a gyerekeknek varrattam ruhát — gondoltain majd csak elmúlik a háború azután vehetek magamnak De-négy esztendeje egy rőfre se tellett, most lerongyolódott rólunk minden és itt az ünnep. — Jajaj, az ember még nem is foltozhat, a mikor 12 korona egy spulni cérna. Szinte mindig azt hiszem, hogy álmodom. Tíz pengőt kérnek ngy kiló szappanért. Hogy birja ezt a azegényember? Hányszor gondoltam, — hogy beleölöm magam a vízbe, a három picit magammal viszem, a nagyobbat majd csak eltartják. — No azért ne sirjon, az I-ten áldja meg. Kár ilyen bolondságra gondo ni. Tűrjön az ember, szenvedjen a gyerekekért, maga mondja, hogy jóra fordul. Hiszen a gyerek inkább a szivéhez nő az anyjának, ha árva. így beszélnek egymásközt a szegény hadiasszonyok, akik koplalnak a gyermekeikéit, goid a kenyerük, köny a párnájuk. Ki törődik ezek kel, ki néz be hideg szobájukba, félig mealeien kisdedeikre? Hol van az a hadigondozó, amely egy év óta nem birt megalakulni a szünetnélküli kormányválságok miatt ? Ki lesz az az erős szociális érzékű fér fiú Egerben, aki szereieuel letörli könnyeit e világdulés legszerencsétlenebb és legártatlanabb éldozatá- nik: a gyermeknek? Hasvél alán irj k alá a román béfceszenédésl (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, március 29. Czernin gróf külügyminiszter holnap, szombaton, miután sikerű t a Romániával kötendő békeszerződést illetőleg az ösz- szes főbb pontokra nézve megállapodásra jutni, Bukarestből visszaérkezik Bécsbe. Czernin előreláthatólag még a holnapi nap folyamán kimegy Badenbe, hogy a királynak jelentést tegyen a tárgyalások lefolyásáról és a megállapodásokról. Czer- ninnel egyidejűleg Kühlmann német külügyi államtitkár, kit a király a bukaresti béketárgyalások alkalmával a Szent j István-rendnagykeresztjével tűn- : tetett ki, valamint Radoszlavov \ bolgár miniszterelnök is el- \ hagyják Bukarestet, mig Talaat \ bég nagyvezér már tegnap visszatért Konstantinápolyba. A központi hatalmak külpolitikájának vezetői a húsvéti ünnepeket hazájukban töltik el és miután különböző fontos ügyeket elintéztek, körülbelül 8—14 nap múlva visszatérnek Bukarestbe. Bécsi diplomáciai körökben azt his/ik, hogy az egyes bizottságok, amelyek Bukarestben még gazdasági és jogi kérdésekről tárgyalnak, befejezhetik munkájukat úgy, hogy a békeszerződést a külpolitikai vezetők Bukarestbe való visz- szaérkezése után azonnal aláírhatják és közzétehetik. A béketárgyalások résztvevői megígérték, hogy a békeszerződés közzétételéig annak tartalmát a legszigorúbban titokban tartják és belőle semmit el nem árulnak. Ami a román dinasztia kérdését illeti, azt Berlinben is tisztán Románia belső ügyének tekintik. A besz- szarábiai kérdést illetőleg pedig Bukarestbe küldött delegátusainak értésére adták a román kormánynak, hogy a mi részünkről semmiféle kifogás nem lesz az ellen, ha Romániának sikerülni fog a moldvai köztársasággal, amelyet Besszarábiá- ban létesítettek, közelebbi viszonyba lépni. A bukaresti béketárgyalásokon Németország nagyon erélyesen foglalkozott a romániai zsidókérdéssel és remélhető, hogy ezt a kérdést is nemsokára kedvezően oid- hatjáK meg. Szerein elutazott Bukarestből. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bukarest, márc. 29. Czernin Ottokár gróf külügyminiszter és Kühlmann német államtitkár ma elutaztak Bukarestből. A békeszerződés közzététele a közeli napokban várható. ámienst fanyegeii a neme! előnyomni s. (Saját tudósitónk telcfonjelentése.) Genf, március 29. A németek előretörése komolyan fenyegeti Amienst. Mindössze 25 kilométerre van- í nak a várostól.
