Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-13 / 60. szám
XXV. évfolyam 1918. márciusi 13. szerda 60. szál Előfizetési Arak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 t. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.^ Hirdető i ^rak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyász* jelentések hirek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 “sorig 6 K Kémet repülők bombázták S*írlst. A nagyfőhadiszáliás jelenti: Berlin, március 12. NYUGATI HARCTÉR: Az ellenséges tüzérség kora reggel az arcvonal számos helyén, nevezetesen Alys és a Scarpe között élénk tevékenységet fejtett ki. Az esti órákban is ismételten feléledt a tűzharc. Az állások közötti előterepen kisebb gyalogsági harcokra került a sor. Az angol tüzérségnek hátul fekvő helyiségekre irányuló tüze számos áldozatot követelt a lakosság sorából. Cambrait a legnagyobb kaliberű ágyuk több lövése érte. Az ellenséges repülőknek március kilencedikén és tizedikén Stuttgart, Esslingen, Uiitertürkeim és Main* ellen intézett támadásainak megtorlásául repülőink a legutóbbi éjjel kiadósán és eredményesen bombázták Párisi. Richthofen báró hadnagy huszonhetedik légi győzel mét aratta. A többi harctéren nincs újság. A munkapárt csak nemzeti irányú választói javaslatot fogad el. Klebelsberg Kunó és Herczeg Ferenc nagy beszéde (Saját tudósítónk telefonjelentése.) ; Budapest, márc. 12. A választójogi bizottság mai ülésén Klebelsberg Kunó gróf volt kultuszminiszteri államtitkár és Herczeg Ferenc, a jeles iró, mondottak figyelemre méltó beszédet a javaslat ellen. Az ülésen megjelent betegsége óta először Vázsonyi Vilmos miniszter is. Az első szónok Klebelsberg Kunó, aki húsz évi szolgálatának tapasztalatai alapján bírálja a javaslatot, először is nemzeti és népoktatási szempontból. Főtárgya a vitának, hogy a népiskola IV. vagy VI. osztálya legyen-e az a különös jogcím, mely egymagában megadja a választói jogosultságot. A négy elemi mindenesetre öntudatos Írásra és olvasásra tanít meg és ezért a puszta irni- olvasni tudás helyett a négy elemi sikeres elvégzését óhajtaná általános kelléknek; ám éppen a népiskola V. és VI. osztályának egyik főhivatása az, hogy állampolgári nevelést adjon, ami a történelem és al- kotmánvtan oktatása által történik. Ezért helyez különös súlyt az V. és VI. osztályra. Itt ismeri meg a tanuló a nagy történelmi alakokban megnyilatkozó nemzeti erényeket, a mi felébreszti benne és ápolja a hazaszeretetet és királyhüsé- get. Ugyancsak itt is nerkedik meg az alkotmánytanból az államélet intézményeivel, alkotmányunk alaptörvényeivel, szerez törvénytiszteletet és képességet arra, hogy polgári jogaival majd élni tudjon. Szomorú, hogy a javaslat éppen ezt a két osztályt akarja mellőzni. A mai szégyenletes korteskedést a politikai szabadokta tással kellene fe cserélni, a mire éppen a többnyelvű Magyarországon volna nagy szükség. Nálunk kellene főképpen átlampolgári nevelést adni. Figyelmeztet arra, hogy a VI. elemi sikeres elvégzése egyértelmű a magyarul Írni és olvasni tudással. A világáramlatokra való hivatkozással szemben azt feleli, hogy a politika nem divatcikk, melynek szezonok szerint kell változnia. Legyünk-e reakciósak mi is, ha esetleg majd az orosz forradalom reakcióba talál belefulladni? Az a politika a helyes, mely független a gyorsan változó áramlatok kilengéseitől. A népek önrendelkezési joga sem újság, csakhogy előbb nemzetiségi elvnek hívták. A múlt században uralkodó elv volt, de ebben a háborúban rácáfolták erre is a tények, mikor ennek az elvnek a nevében a ránktörő szerbeket és románokat levertük. Az oroszok a pánszlávizmus jelszavával jöttek és letörtek. Egy emlékiratában rámutatott arra, hogy a nagy magyar Alföldön Szatmár-, Szilágy , Szolnokdoboka- és Kolozsme- gyéken át a magyar szórványoknak valóságos tejutja vezet át a Székelyföldre. Sürgette ezeknek egységes magyar nyelvierületté való fokozatos kiépítését. Ha egy elhibázott választójoggal felruházzuk ezen vidékek oláhságának nemzeti öntudatát, akkor nemcsak az Alföld cS a Székelyföld nemzeti összeköttetésének tervét kell feladnunk, hanem még a közbeeső magyar szórványok is el fognak porlad. Polemizál Andrássyval, aki azt mondja, hogy ha nem bírjuk meg a radikális választói jogot, akkor úgyis elv sztünk. Nagy tévedés ez. Kimutatja, hogy 1880. óta a magyar faj évtizedenként mind nagyobb tért hódított és a háború után 4—5 évtized múlva magyar lesz az ország háromnegyede. Ha a magyarság erősbödé- sével párhuzamosan terjesztjük ki lépésről-lépésre a választójogot, akkor nem lesz baj. Ha ebből a javaslatból törvény lesz, akkor búcsút vehetünk a parlamentárizmustól, mert a radikális választójog frakciókra bontja a népképviseletet. A javaslatot általánosságban elfogadja, mert reméli, hogy Wekerlének sikerülni fog becsületes megegyezést létrehozni. Haller István után Herczeg Ferenc (munkapárti) szólalt fel: Születésénél, foglalkozásánál fogva demokrata s most kínos helyzetben van, mert a túloldalon ülő grófokkal szemben kell neki állást foglalnia, akik demokratábbak akarnak lenni nálánál. A javaslattal úgy van, mint a hajólobogókkal. A lobogók, amelyek alatt a hajók haladnak, nem fedik a rakományt. így van a választójogi javaslatnál is. Az már nem haladás, hanem ugrás, amit ez a javaslat kíván. A javaslat nem a demokráciának hanem a demagógiának tett szolgálatot. Ha sikerülne elfogadtatni, akkor Magyarországon ez a vég kezdetét jelentené. Azt mondják, a nemzetiségi agitá- ; torok is hazafiak. Igen, de ők I mást értenek haza alatt mint \ mi. A politikai porondon időn- I ként megjelenik a fekete ember, a házfeloszlatás, hogy ijessze az embereket. A munkapárt ettől meg nem ijed. A Ára 6 fillér
