Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-03-01 / 50. szám

E O R I ÚJSÁG >918 március 1. kantak és özvegyek liba, kacsa és és csirke beszerzésére 300 korona segélyt kérhetnek Aki a segé yt engedély nélkül más célra használja fel, vagy a tenyész­tés és élelmezés céljaira vett állató kát engedély nélkül eladja, a kapott segély visszafizetésére fog kötelez- tetni és minden későbbi vagy más természetű segélyre többé nem számíthat, A segéiy iránti kérelem szemé lyesen, élő szóval, vagy írásban is előterjeszthető, mégpedig vagy köz­vetlenül az Országos Hadigondozó Hivatal mezőgazdasági osztályánál (Búd pest, VI,, Vilmos-császár ut 37. sz) vagy az Országos Hadigon­dozó Hivatal kassai intézete szociá lis irodájánál (Javítóintézet Kass ), ahol bővebb felvilágosítás is kap­ható. Tanácsos, hogy minden segélyt kérő hadirokkant és özvegy a fent említett igazolásokat is küldje be, vagy vigye magával, mert a kérés igy gyorsabban elintézhető. mnwi—MiriTniiOTMiiirir-WM—Twr ír iiti mm»'« <«Tn>w»-<"ra"‘frTVr ’ ~tt A kisbiró a vádlottak padján Birkózás fcfobea megszuría a bakiért. Eger, február 28. Falun a kisbiró és a bakter a belső embzrek közé tarozik. Az egyik a botjával, a másik alabárd- jával taitja fenn a hivatalos tekin­télyt és a rendet. Erdőié ek e két belső embere ez­úttal kivételesen egymással akasz­totta össze a tengelyt, nem haragból, ellenségeskedésből, hiszen mindket­ten hivatalbeliek és igy megküiön feöztetett tisztelet illeti meg 6*et a falu apraja-nagyja részéről, hanem csak krétából. Tavaly n^vtmber 3-án este az erdőtelki községháza ablakán vilá­gosság áradt ki. Ficsor Mátyás köz ségi bak er egyik kollégájával éppen arrafelé t«tie körútját, a világosság becsalta, melegedni is akartak. Ko­vács János kisbirót és néhány ba- rá'ját tal-nták ott, al$ik éppen akkor vitatták meg a falu legfrissebb pletykáját. A kisbiró még haszno­sabbat cselekedett: dohányt vágott. Nagyon jól érezték magukat a köz­ségházán, mert a 69 éves bak er a 19 éves kisbiróval tréfából birkózni kezdett, a többiek pedig nevetve nézték a két hivatalos ember dula­kodó át. A kisbiró kezében még ott volt a dohányvágá kés, amely vé tétlenül beleszaladt a bakter nya­kába. Éne vége lett a birkózásnak. Azóta nem birkózott egymással a bakter és ki»biré, ma a.ónban a törvény elé citálták a birét a szúr kálásért. A mai törvényszéki tárgya láson tulyos testi sértéssel vádolta az ügyészség Kovács' Jánost, aki azzal védekezett, hogy nem akarta megszűrni a bakiért, játékos dula­kodás közben véletlenül esett meg a do og. Ficsor Mátyás bakter már szerette vo'na bajba keverni a kis birét, mert szándékosságot emle­getett. A kihallgatott három tanú azonban lecáfolta a baktert í»;azol t-k, hogy trrfás birkózás közben ért a kés a b»kter nyakához. Az is ki derült, hogy a bakter miért olyan szigora a kisbiróval szemben. Ezer } korona fájdalom dijat követelt tőle, ! de nem kapott, azért akarta bele­mártani Kovácsot, A törvényszék 8 napi fogházra és 20 korona pénz- ; büntetésre Ítélte a kn.birót, de a büntetéR végrehajtását felfüggesztette. A folyosón aztán oda*<zólt a kisbiró a bakternak: Én se birkózom többé kenddel! Abtakbeverésbő ha ál Vasvill&val vertek agyon Sarudon etry orosz foglyot. Részegségében érte a halál. Eger, február 28. Még 1916 ban, karácsony sztnt estéjén történt az a gyilkosság, I amelynek főtárgyalását tegnap tar- ! tolták meg az egri törvény-zék élőit. | Az egyik sarudi gárdához adlák ki munkára Bubiik Száva orosz foglyot. A muszka jóravaló, dolgos embernek bizonya í és abban kü- lönbö ött a volt minden oroszok cárja öbbi fiától, hogy megvetette a vutkit, mm élt az oroső nemzeti itallá1, a pálinkával. 1916 d censber 24 én azonban karácsony ünnepének örömére italt ad'ak a faluban a muszkának is, a srereiet ünnepére vendegi ek fogadták be az oro zhitü foglyot. És ebből származott a bij. Al ital a muszkának, aki fogolytár­sai állítása szerint még o thon se részesült a szeszivás fiyönyftreiben, hamarosan megártod, az e őbb még jámbor sze id embernek egyszerre duhaj ktdve támadt, nagyokat ri- kohva ment végig a sáros jeges sarudi utcákon, belekötött a j^ró- ke-ókbe, megzörge'te a ki világított ablakosat, sőt ho y a csődület 'a- gyobb leg en, néhány helyen az as- lako-at be is verte. Mi alatt a muszka így zavarta a falu karácsonyi áhítatát, Gál I tván elszaladt a községházára és Vizes András rendőrrel tért vissza, hogy a g iráüdálkodó foglyot megfékezzek. Erre azonban már nem volt szükség, mert » muszka a Paicz András háza előtti iócsában elvág* dott, a sárbsn fetrengeti, ahonnan nem birt feltápászkodni. A falu gyerekei han­gos hahotával >isiitek a muszka birkózás t a sárral, »melyből nem birt felkelni. Közben egészen beesteiedetr, 6 óra felé járt sz idő, amikorra az eset hire a Scftmied-fele korcsmába is e jutott, itt bornzgatott Kocsis György gazda több társával, akinek úgy mondották el & részeg muszka viselt di-Igáit, hogy az ő hsának az ablakait is beveri«. K-c>is György­nek ss kellett több. Mintha puská­ból lőttek volna ki, szaladt el a korcsmából, ej-y vasvillát kerített és ezzcil felfegyverkezve indult a muszka keresésé e. Bublik S/áva meg min dig a Pal-cz ház előtt hevert, ruhája, ktze, szeme, száj* sorral tele és <’ valami mélabus nótái* cudorászott magának. Kocsis gazda meglátta a munzk-tt, nem tekintebe tehetetlen helyzetét, hanem odament nagy | mérgesen hozzá és vasvillájával i többször fej bevágta a részegség bol­dogságában talán a messzi ottho t rára gondoló muszkát. Az ütések után mar rmu gondolt sehová, nem f mozdult Bub is S áva cs- ndss ember - lett be öle, Mégha t Mindez kará­csony ment estejen történt. A hatósági eljárás során a súlyos E óbb a közigazgatás, a rendőrség és a népoktatás államosítását követelik, azuán jöhet a választói joq. csökkent, hogy azt helyeselni nem lehet. Antal Géza: Megdöbbentő . hogy Székely Ferenc egyszerű nyájaskodással vélta megold­hatónak a nemzetiségi kérdés elintézését. A választói jogo­sultságot a magyarul Írni és olvasni tudáshoz kötné, köve­teli a népoktatási törvény re- I vízióját, az egész országban : valósítsák meg a népoktatás áliamositását, mert ez a ma gyarság érdeke. Báró Kürthy Lajos: Sokan a mostani választójogi javaslat­nál azzal csiiitják el aggodal­maikat, hogy a magyarság ős­ereje és szellemi fölénye győ­zedelmeskedik minden veszélyen Ezek azonban feledik a komor valóságot, hogy Erdélyben és a Felvidéken kisiklott a ma­gyarság kezéből a vezető szerep. A javaslatban foglalt a nem­zetre veszedelmes jogkiterjesz­tések ellen a magyarságnak a közigazgatás és az összes népiskolák államosításával, a rendőrség országos rendezésé­vel kell védekezni. Hive a nők aktiv választó jogának, általá­nosságban elfogadja a javas­latot. A tárgyalás folytatását pén­tek délelőttre halasztották. Bimbáxínk Veimet. (S-vjst iHBtíüténk fc*iafonjsl«ritése ) A vezérkarunk jelenti: Budapest, febr. 28. A Piave egyes szakaszain a tüzérségi tevékenység fokozó­dott. Innsbruck nyílt városnak az olaszok által való bombá­zása megtorlásául 27 én éjjel repülőink Velence hadikikötő telepeit és pályaudvarát bom­bázták. Nagy tüzeket figyeltünk meg. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, febr. 28. A választójogi bizottság ülé­sét Bsőthy László elnök 10 óra után nyitotta meg. A mai ülést háropi munkapárti szónok foglalta le. Mándy Samu volt az első szónok. Csodálkozását fejezte ki azon, hogy Vázsonyi a vá­lasztói jog alapjául nem az elemi iskola elvégzését, hanem az irni-olvasni tudást jelölte meg, a mi nem nagy érzékre mutat a magyar népoktatás színvo­nala iránt. A most kormányon levő pártok 1912 ben a kép­viselőházban határozati javas­latot nyújtottak be, amelyben a választói jogosultságnak mintegy 100—120 százalékig menő kiterjesztését kívánták. A mostani javaslat szerint a ki- terjesztés mértéke 270 százalék. Ennyit haladtunk öt év alatt? A választói jogot ki kell ter­jeszteni, ő is hive a demok­ratikus haladásnak, de nem kell kiterjeszteni isternacionális terjedelemben. Sajnálja, hogy gróf Andrássy Gyula plurális választójogi ja­vaslatából nem lett törvény. Az ipari munkásoknak választó­jogot ad, de a vándor-munká­sokkal szemben ezt helyénva­lónak nem tartja. A nők vá lasztójegát nem fogadja el. Ha a titkos szavazást behoz­zuk, be kell hozni a kötelező szavazást is. Helyteleníti, hogy a Károly-keresztesek bevoná­sával a választók közül tizenkét százalék kiskorú tlesz. Az ős­termelőket tartja a legmegbíz­hatóbb elemnek, a javaslat pe- dik épp ezekkel szemben mos toha. A polgárság arányszárua a munkásság arányszámával szemben oly nagy mértékben

Next

/
Oldalképek
Tartalom