Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-21 / 43. szám

E Q R i

ÚJSÁG

1918 február 21

teremtett, mint amilyen a Tisza kormány idején volt, a mikor a kisgazdák hizlaltak. így tudta elérni ő, hogy a hadseregnek

130.000 darab sertést adhatott és még megfelelő mennyiség maradt egyéb szükségletekre is. Hibáztatták a rekvirálást, pedig ő nem volt barátja a túlzott korlátozásoknak és azt tartotta, hogy a gazdasági életbe való beleavatkozás mindig megbosszulja magát. A helyzet ezen a téren is rosz- szabodott. Arra kéri a közélelmezési minisztert, hogy ne foglalkozzék az apró-cseprő do gok egész tömegével, a melyek mint egy nagy ballaszt, akadályozzák lényeges munkájában; mert nem a dió és a romlandó gyümölcs rekvirálása a fontos, hanem az elsőrendű életszükségleti cikkekről való gondoskodás.

Az itt dolgozó hadifoglyok haza bocsátása csak nagyon fokozatosan történhetik, megfe lelő rekompenzációk ellenében. A javaslatot elfogadja.

A munkapárt egységes.

Juhász Nagy Sándor után Hegedűs Lóránt (munkapárti) beszél. Felhívja a kormányt az adójavaslat mielőbbi benyújtására. Wekerle legjobban ismeri a koalíciós kormány hibáit. Az uj pártalakulás nem munkaképes, nem merik meg- vallani se a 48 at, se a 67-et. Kérdés, hogy a választói javaslat elintézésével sikerül-e a kormány számára uj helyzetet teremteni. Az ő szavazatának ára az. hogy megkapja-e magyar közigazgatás államosítását. Ez a mi fajunk védelmére feltétlen szükséges A közigazgatás reformjának javaslatát terjesszék sürgősen elő. A választói reform terén különös óvatosságra int, mert azt visszacsinálni nem lehet.

A házfeloszlatást és a munkapárt szétbomlasztását hirdetik október óta, de ezt ők maguk sem hiszik. A házfeloszlatás nem általános választói, jogot, hanem általános felfordu lást hozna. Mindenki tudja már, hogy a Mikulás nein az égből jön, hanem a viceházmester hozza.

A munkapárt híven kitart vezére, gróf Tisza István mellett. Tisza igaz magyar férfiú, akinek erejét elismerték ellenségei és barátai is. A munkapárt minden értékes erejével Tisza mellett áll. (Hosszas éljenzés és taps a munkapárton.)

Bizony Ákos nem hive a közigazgatás államosításának. Elfogadja a javaslatot.

Simon Elemér (munkapárti)

a tiszti fizetések rendezését, a fokozottabb gabonaellenőrzést sürgeti.

Návay Lajos a búzaárakat emelni kívánja, de a lisztét nem. Hosszasan foglalkozik köz- élelmezési kérdésekkel.

Niamessny Mihály beszéde, után este 8 órakor áttértek az interpellációkra.

i wmmm

Eger, február 20.

A képviselőtestület mai ülésén felfakadt mind z a gyűlölet és ellenérzés, amellyel a polgárság, fogyasz lók és kereskedők egyaránt viseltetnek a közellátási vállalat, vagy mb ént ma a szónokok találóan elnevezték a „közéhe tefési vállalat“ ellen. Az ülésén egymást érték a szenveddmes közbeszólások, valami izzott a levegőben, az egész közgyűlés azonban egyetértett abban, hogy a közeüátás a mai állapotában többé fenn nem tarható, naás em berek, más szellem kell oda.

A közgyűlést a szűk anyakönyvi helyiségben tartották, a képviselőtestületi tagok fe é állt, a nagy hőségben majd megfőltek, felső kabátjukat le nem vethették, az a 80 tag, aki ily fontos közflgyek tárgyalására megjelent a város közházán, igazán megérdemelie volna, hogy az utolsó téli hözgyü ésen a nagyterembe be fünenek miattuk. Persze ezúttal nem lehetett a btzalomszalliiás kőiül érdemeket szerezni, a tárgyak fontossága és a képviselők egészsége nem eleg indok a 12 mázsa szén elfűté- sére. Főispán iliumináció — az más, ha mindjárt 60 ember vesz is részt az e őimádkozáson.

Bayer Henrik tinácsos referálja a kereskedők és iparosok kérvényét, azt indítványozza, oszlassák fel, szervezzék át a közellátási vállala- latot. Hivatkozik az előadó a miskolci iparkamara átiratára is, amely az Eg'i Újságot csatolja a megkereséséhez. A kamrra kéri a kepvi selőtestűleiet, védje meg a kereskedői osztályt a vállalat üldözése eben.

D: nem kellett itt már indokolni, mindenki igazat adott Bayernek — c>ak Bárány Géza nem. Fdállott és előadta a vállalat igazgatóságának kéi hétiel ezelőtt kelt véleményét, a melyben még erősen hadakoznak a kereskedők ellenes nebants virág ■ nak je>entik ki a vállalatot. Persze azóta sok minden történt.

Az előadó azt indítványozta, hogy a vállalat hét tagja és hét kereskedőből kiküldendő bizoitság 30 nap

Csecsemő gyilkosság Egerben.

Egyujs/ülöitet belefojtottak a melegvíz-forráhba.

Eger, február 20.

Szenz' ciős gyermekit yi kórság tartja irgalomban a váróit S'erdári délelőtt fél 10 érakor Tóth István 12 es honved azt j-rien'ette a rendőrségnek, h gy az Erzsébet fürdő előtti melegvízben egy csecsemő holtteste úszkál.

A bejelentésre Révász József ren- dőrfOjjalmazó megjelent a helyszínén és tényleg e^y csecsemőhullát halásztak ki a vízből. A bebugyolált boittestiől megái lapították, hogy egy órával előbb dobhatták a vízbe. A gyermek hatalmasan kifejlett, gyönyöiü íueska, pár órával előbb jöhetett a világra.

Tóth István állítása szerint reggel 9 óra felé két menyecskét látott a meleg viz körül ácsorogni, berlini kendő volt raj uk és az egyik a hóna alitt vitt valamit. Valószínű, hogy a c ecsemő volt begőngyölve és az alkalmas pillanatot lesték, hogy a vízbe dobhassák az uj szü öltét.

A r ndőrség megindította a nyo mozást és kéri a s/emtanu at, akik a két p-rasztmenyecskét látták a forrás körül járkálni, jdenkezzenek a bűntény kiderilhetése céljából. A csecsemő hulláját a haloícskamarába vitte k, ahol felbonco iák annak a megái apitása végeit, vájjon a vízbe dobás idej n élt-e még, vagy előob megfőj ották.

Am rika.

a bolsevik! kormányért.

(Saját tudósítónk telefonjelentése.)

Genf, febr. 20.

Az antant a legutóbbi tanácskozásán az Unió képviselője azt javasolta, hogy ismerjék el a bolseviki kormányt, miután a bresztlitovszki tárgyaláson kitűnt, hogy az orosz kormány nincs a központi hatalmak zsoldjában. Az indítványt nem fogadták el.

Leszerelik

az orosz hadsereget.

(Saját tudósítónk tebfonjelentése.)

Stockholm, febr. 20.

Krilenkó fővezér az 1900—7 évfolyambeli katonaságot elbocsátotta, a további évfolyamokat is hazaküldik, mihelyt a szállítási eszközök módot adnak az elszállításra. Krylenkó a katonákat a vörös gárdába való belépésre szólította fel.

Vihar a „közéhezietési“ vállalat körül, j

Ellene nyi atkozott a képviselőtestület. —- Nem * kell sem a fogyasztóknak, sem a kereskedőknek. — Feloszlatják és helyébe áruelosztó bizottságot alakítanak.

«mtoiian«

I

alatt tegyen javaslatot a vállalat átszervezésére vonatkozólag.

Kánitz Dezső hangoztatja, hogy más városokban a kereskedőkből és iparosokból álló bizottságra bízták a közélelmezést. A vállait 10 ás fél \ milliót forga mázott, 34000 korona haszon jutóit a városnak, a * elyből ■ 8000 korona jutalmakra ment el, Ha a kereskedők végzik az árusítást, 1200C0 koronát ve.«z be a város ily foigalom mellett adóba, ettől a jö- i védelemtől a vállalat megfosztotta ; a várost és a kereskedőket is.

Dr. Kánitz G,u!a szerint az a kér- 1 dés, szükség van-e erre a közéhezte- tési vállalatra, vagy se. (Ft-lkiálások: Nincsen, elég volt belőle!) Óriási apparátust tartanak fenn éz csak kivételesen kaphat a polgárság valamit. (Közbeszólás: Csak az nem kap, akinek szüksége van rá 1) O-z lássák fel a vállalatot . . . (Zij. közbeszólások: Szét keil kergetni, verjék széjjel . . .)

Bárány Géza az áruhiánnyal indokolja a panaszokat, nincs semmi már, elfogyott az áru . . . (Wall Fe rencz: De Pestre s állítani van cukra!) ... aliszttei is baj van, majd „bizslmss* közlést tesz az egész képvise ötestület előtt. Ez kivé’elesen rém a kereskedőkről és az ő ujjairól szólt.

Tovább beszél Bárány, közbeszólások esnek minden oldalon, hang zavar, larma van, az elnök csmget, egymás után állnak fel a felszólalók, viharedzett beszélőgépek mondják el érthetetlen „szónoklataikat*, a polgármester hiába csönget, egves szavak, hani,foszlányok érthetők meg csak, mérges lesz a polgárin ster is( beleun a sok csöngeésbe. Ds nem is csoda Mennyivel jobb volt a múlt egyhangú gyűlésen elnökölni, akkor távolmaradt az ellenzék — il- domosságból hadd legyenek c aládi körben, a hóstyabeli képviselőket azonban nem lehet igy elhallgattatni.

Végre is helyreállt a csend. 3—4 tárggyal gyors tempóban végeztek és hamar kiürült a fül edt terein, amely régen látott ily zajos és viharos köz- gyűlést.