Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-13 / 36. szám

2 £ G R I U J S A Q jesztés már aggályos, de itt jó adminisztrációval, eröä centrumok létesítésével, az államosított közigazgatással elejét lehet venni a bajoknak. A közigazgatás államosítását kívánja és a magyar íaj fokozottabb iskoláztatását. Nem az Írni-olvasni tudáshoz, hanem a négy elemi iskola elvégzéséhez kötné a jogosultságot. Analfabétáknál 10 korona adócenzust követelne. A jegyzőket az összeírásokkal lehetetlen túlterhelni, a Károly kereszteseknél 20 évhez kötné a jogosult­ságot. A kompromisszumot akarja e javaslatnál. A titkos sza­vazás hive, a nőknek nem adna választói jogét. Általánosság ban elfogadja a javaslatot. Vázsonyi miniszter hangoztatja, hogy a magyarul irás-ol- vasáshoz nem kötheti a választói jogosultságot, mert akkor nagy néptömegeket zárna ki a jogokból. Már most is azzal támadják külföldön, hogy a nemzetiségieket kizárja a jogokból. A problémát most kell megoldani. Iklódy Szabó István osztja Vargha Gyula álláspontját, a mely Tisza felfogásának is megfelel. A munkapárt hive a demokratikus jogfejlődésnek, azt hiszi, hogy a részletekben kon- ciliánsnak kell lenni és akkor megértik egymást. Általánosság­ban elfogadja a javaslatot. Az ülés negyedháromkor ért véget. Holnap folytatják a tárgyalást. Ir# nagyhatalom érdeke ma a monarchia í struktúrájának lazítása? N.ineíor í szagé nem, Orosz ég Olaízorszrg | helyzete ma erre nem alkalmas, ; J Anglia és Franciaországgal szemben ■ Németország hatalmát egyensúlyozza » I s hogy a kis államoknak e világ- 1 háboiuban nem irigylendő a sorsuk, \ (még ha homogén népek is lakják) : f azt tisztán látjuk. Mit csináltunk c volna mi ötven százalék nemzetiség ' közepeit ? Igen ám, a 48 as párt •• programmja csak a personal unióig % terjed. De megkérdezték.e már esy- í szer Ausztria népképviselőiét, h»gy : kér e ebből? Tiz millióval több i lakossal, nagyobb gazdasági erővel rendelkezvén, mit adunk mi nekiek : azért, rneit háború esetén nagyobb energiákat állítanak kölcsönös biz­tonságunkra sorompóba? (Német I ország e többletmunkájának a 20 i éves kereskedelmi szerződés lesz a ; bére) A personal unió a békesség ideje alatt az osztrákok haszrát ki zárja, vám, bank, katonaság mind magyarok lennének. így volt ez Svédország és Norvégia köz? is, ntig végre az erősebb. Svéd­ország, mely nem kapott mást Nor­végiától csak roszhiszemü kritikát, [ végre aljára engedte gyengébb szö­vge égését. Ide jutnánk mi is; per­sonal unia még ma lehetetlenség, természetesen képtelenség egy erre törskvő párt is tartósan a kormá- I nyon. Nern Tisza tette őket lehetet­lenné, hanem politikai éretlenségük. Az, aki a politikai hármas egység j gél: idő, erő, akarat — ezt érvé­nyesülésnek is nevexheinők — a ' | kellő öszhangban élni nem tud, az hijján van a politikai qualhások- nak, többet árt a célrak, mint hasz­nál. Lásd a múlt és jelen koalíció i vergődését. A függetlenségi eszmé- j ért harcolni dicső feladat, de az ma még passivitást kíván, érvényesü­lésének ideje még Rém érkezett el. . S Dicséretre méltó azonban azon reélpolitikusok eljárása is, kik azt [ állítják, hogy mod más munkának és az erő gyűjtésnek van az ideje; j egyeztessük össze érdeink feladása , nélkül céljainkat a dinassia törekvő- j seivsl, állítsuk azt be a kettős nso- f narchia szolgálatába. Ennek előmoz- ditására véli célra vezetőnek a vég- ; reh j ó hatalom a választójogi tör f vény megteremtését, mely ha nem megy végletekbe, a magyar faj sup rém diáját érinteni nem fogja. S hogy ez így legyen, szükséges egy cok serváló irányzat, mely az nj bérén- ! dezések nemzeti irányát garantálja, 1 A nemzetiségi elemek érvényre ju- \ tásával óhajtják a dinasti« idegen | tanácsadói a magyar függetlenségi | törekvések letörését s a közjogi el- f lenzéki pártok bomlása azt sm’atja, | kogy eredményt értek el. A függet- f lenségiek épülete recseg, ropog; én I sem hiszem, hogy vezéreiknek ez lett volna célja a választójogi tör­vény forcirozása által. (Folyt, köv.) függetlenségi pártok bomlása. Irta: Dobay Lajos. (Két közlemény.) Több alkalommal fejeztem ki azoi élemdnyemet, hogy a 48 as füg ;eilenségi párt lesz az első, mcl; :i fog válni a kormányt támogat* :oalició keretéből. Támogatásánál iks a párt azon téves nézetén ala ml, hogy a most megalkotand* álasztójogi törvény lesz az a titko: nédiun, mely mindazon kellékekké enddkezik, mely álial a párt zász ójára Írott célok és törekvések t. i.; nagyar hadsereg és önálló gazda ági élet megvalósít hatókká válnak 'őleg a választások titkossága, i erőietek uj beosztása biztosítják : lagyar választókerületek, tehát i üg&eíienségi part tu súlyát. A több nár magától jön. Amint azonbai párt a csalódás tudatára ébred iváiik a koalícióból. Ha a politikai éleiben mindéi utomatikusan alkotmányos módot álna lehetővé és csak szentssitet örvények szerint igazodnék a népe] lete, minden külső akadály nélkül politikai életnek valódi Eidoiádó íban élnénk s az államiét fiák hely ete is nagyon meg lenne könnyítve Ha Magyarország lakói egy kftlöi silLgon élnéuek, melyet bátran le letne a magyar glóbusnak nevezn s mennyien hiszik, hogy ez igy i an 1 a törvényhozó testület akarat yilvánulása nem ismerne határt )e mert csupán szerves, habár lázi s-zeköttetésben állé részei vágynál öldünk különböző országai mozgat* rejének; úgy életünk minden meg nyilváíiulásában a minket környező erők befutásának is ki vagyunk téve; mérlegelnünk kell tehát ké­pességeink határait ezen eíienáram ; latokkal szemben, igényeinket velők keli összhangba hozni, ha nem akarjuk nipeink fejlődését vészes rázkódtaíá oknak kitenni. Mi mostoha viszonyaink folytán í kiegészítő részeivé váltunk egy nagy I államszervezetnek, melyben a tő'ünk | idegen nepek érdekei gyakran ellea- | irányban haladnak, ezek neutraiizá- i lása nélkül nem vagyunk képesek 1 munkálkodásainkat csupán saját ! életösztöneink szolgálatába áliitani. A dinasztia eélja: ezen ellentétes érdekek egyensulybahozása nem irigylendő munka, vagyis sok vi­harnak voit okozója. A népek több vagy kevesebb önállóságra töre- kesznek, a végrehajtó hatalom e célokat mérsékli, összhangba hozza a monarchia érdekeivel és korlátok közé szorítani igyekszik, mi többé- kevésbbé vehemens harcokat ered- I ményez, melyet az idő és erő helyes kihasználásával igyekszik mindkét fél megvívni; alkotmányos eszkö­zökkel mig lehet, a nélkül ha kell. Hogy a jelen világháború lenne a magyar nép függetlenségének ki­építésére a legalkalmasabb idő, azt sokan kétségbe vonják. Alig van állam, mely a modern diplomácia munkálkodásának korában csupán önerejének köszöni függetlenségé nek kivívását; mind egyes vagy több nagyhatalmak versengésének kifolyásai. A németalföld államai, az ősszss amerikai köztársaságok, Itália, a Bilkán országai mind kil- segély folytán keletkeztek; csak ritka rabszolga képes önerejéből szét­törni bilincseit. Mi is az osztrák- porosz bábomnak köszönhetjük rég­leges függetlenségünket. De mely 1918. február 13. Hevesben a vetések jól fej ődiiek. Magas béri követelnek a gazdasági munkások. Eger. febr. 12. A hétfői közigazgatási bizottsági üléetn a gazdasági felügyelő az alábbiakban számolt be a megye közgazdasági állapotáról : Az időjárás túlnyomó részben enyhe és borús volt, utóbbi idők­ben gyer.ge fagyokkal. A vetések a közei másfél hónapig fekvő hótakaró alatt jól fejlődlek s kitavaszodásig enyhe, fagymentes időt igényel­nénk. Gazdasági munkák közül a major körüli, valamim szántási munkák végeztetnek. A m kir. földmiv. Mi­niszter 10844—-1918. sz. rendeleté­vel a megye részére 3900 q. árpa, 2.00 q. zab, 422 q. fajtengeri, 1715 q. közöus. tengeri, és 100 q. köles vetőmagot utalt ki, tehát a kéicíme­zett mennyiség 60—80 százalékát. A kiosztásra vonatkozó intézkedések megtétettek. A jószág egészségi állapota ki­elégítő, de conditiója gyenge. Jó szerencse, hegy a nagy takarmány- ínségben legalább a juhok legeltet­hető:!. A gazdasági munkásszerződtetések folyamatban . vannak, azonban a munkások oly magas bérkövetelé­sekkel állanak elő, hogy járandósá­gaik országos rendezése elkerülhe teilen szükségesnek látszik. Német ultimátum Romániának? (Saját tudósitónk telefonjelsntése.) Genf, február 12. A Petit Journal jelenti: An- tonescu párisi román követ megerősíti a német ultimátum és Bratianu lemondásának hírét. A követ hozzátette, hogy ezek az események váratlanul érték. Ugyancsak a Petit Journal-ban nyilatkozik Dragitescu román szenátor is és kijelenti, hogy Románia békekötés® teljes meg­hódolást jelentene. A román parlament összeül (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Berlin, február 12. A Morning Post-aak jelentik Jassiból: A román parlament február 20-án összeül. Előre­láthatólag igen fontos kérdések fognak szőnyegre kerülni, mi­után Ukrajna kijelentette, hogy Bessiarábia nem ukránlakta te­rület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom