Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-02-09 / 33. szám
XXV. évfolyam 191S. február 9 szombat 33. 85Í- 'ft Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.! Hirdeté i „rak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, birásági Ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—6 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K 8gtj lépéssel visszafelé. Eger, febr. 8. A tegnapi képviselőházi ülés a belső politikát sok tekintetben tisztázta. Mindenekelőtt Károlyi Mihály gróf tett egy rég kívánatos lépést visszafelé azon a lejtőn, amelyről az utóbbi napokban úgy látszott, hogy vakon rohan előre. Minden jóérzésü magyar ember örömére fog szolgálni, ha olvassa, hogy Károlyi Mihály gróf elutasította magától a forradalmi bolsevikizmust. Ez a tiltakozás maga után vonta ugyan azt, hogy a választójogi blokkból kiléptek a radikálisok, de kívánatos volna, hogy ha maga után vonná azt is, hogy Károlyi meg végleg kiragadná magát a bolseviki szellemű radikálisok karmai közül. Talán nem csalódunk, ha Károlyinak ezen egészséges hátralépését annak tulajdonítjuk, hogy maga is megdöbbenéssel látta, hogy környezete miatt egészen az internacionalizmus béklyójába kerül és látnia kellett, hogy ez az internacionalista mozgalom egyenesen veszélyezteti az ország függetlenségi választói előtt a pártja hitelét. Hogy igy ellökte magától Károlyi a bolsevikizmust, ezzel csak nemzeti szempontból rokonszenvesebbé tette a pacifista felfogását, mellyel igy is erős ellentélbe került a kormánnyal, amelyet a hatalomba voltaképpen ő segített. A helyzet tisztázásához sietett hozzájárulni a miniszter- elnök, aki nyomatékosán reá mutatott arra, hogy Károlyiék - kai világnézet tekintetében vannak ellentétben s e mellett hatalmas választófalat épített közéjük a Németországgal való viszonyunk. Majd jobbra fordulva, a munkapárthoz intézte azt a dodonai kijelentését, hogy a választói jog tekintetében a megértés útja nincs elzárva, de a megértés alapja csak a választói jog általánositása lehat, ennek az általánosításnak azonban nem a korlátjait, hanem az okszerű mértékét kell megállapítani. Ezt aztán magyarázhatják úgyis, hogy ez az Apponyi negáló álláspontjának a cáfolata és úgyis, hogy annak a hiteles megerősítése. Érdekes, hogy a napisajtó nem is megyen bele ennek a magyarázatába, mintha csak azt akarná mondani, hogy miután ezt Wekerle mondta, mindenki értelmezze úgy, ahogy akarja. A parlamenti helyzet azonban teljesen tisztázva van. A szélső ellenzéken Károlyi Mihály pártja áll harcra készen. Mellette a negyvennyolcas hagyományok tiszteletreméltó képviselői gyanánt a sok rokon- szenvet ébresztő országos negyvennyolcas függetlenségi párt tagjai foglalnak helyet. A középen a kormány uj pártja helyezkedik el, mig a szélső jobbon a még mindig nagy többségben lévő egységes munkapárt áll az ellenzékben és többségénél fogva kezében tartja a helyzet kulcsát. A kormánynak tehát balra ellentétes világnézettel kell küzdenie, jobbra pedig az egyetlen lényeges elválasztó vonal a mai aktuális kérdésekben a választójog Wekerle szerinti, okszerű mértéke. Ilyen beállítással indul meg az uj parlamenti kampány. S bizonyosak lehetünk benne, hogy az összes kérdések megoldása magában a parlamentben fog történni, mert ma már a Wekerle ismeretes sarki hordárja is tudja, hogy a háború alatt uj választás nem lesz s minden kérdésnek a parlamentben kell eldőlnie. Tárgyal a oálasztójogl bizottság. (Saját íudósitónk telefon jelentése.) Budapest, február 8. A képviselőház választójogi bizottsága délelőtt 10 órakor tartotta első érdemleges ülését gróf Khuen-Héderváry Károly elnöklete alatt. A kormány tagjai közül megjelent Wekerle Sándor miniszterelnök, Vázsonyi Vilmos igazságügyi miniszter, Tóth János beiügyminiszter és Földes Béla átmenetgazdasági miniszter. Eljött a bizottságnak csaknem valamennyi tagja, köztük gróf Tisza István és gróf Esterházy Móric volt miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula, Balogh Jenő, Beöthy László, Sándor János, Polónyi Géza, Székely Ferenc, Teleszky János és báró Ghillány Imre volt miniszterek. Gróf Khuen-Héderváry Károly megnyitotta az ülést és kérte a tagokat, hogy a tárgy fontosságára való tekintettel tegyenek félre minden melléktekintetet, csak az ország érdekét tartsák szem előtt. Olyan műről van szó, — mondotta — amely a nemzet felvirágzása szempontjából alapvető és sarkalatos lesz. Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter indítványozta, hogy miután a bizottság tanácskozásai a házszabályok szerint nem nyilvánosak, gyorsirói feljegyzések alapján az elnökség a tanácskozásokról pártatlan tudósításokat adjon a sajtónak. A javaslatot egyhangúan elfo- f gadták. j Vertán Endre előadó törté- ; nelmi visszapillantást vet a ja- i vaslat előzményeire. Behatóan foglalkozik az 1874-ik évi vá lasztójogi törvénnyel, amely tulajdonképp ma is érvényben | van és a mely az 1848 iki I alapvető választói törvénnyel í szemben nem jogkiterjesztést, j hanem visszaesést jelent. A ' Kristóffy-féle tervezet, amelyről * egy későbbi kor lesz hivatott I megállapítani, hogy a nemzet | letörésére volt e szánva, uj ! etapot jelent a választójog tori' tén etében. | Ettől kezdve, mondhatni, állandóan napirenden van a választójog kiterjesztésének kérdése. Gróf Andrássy Gyula l javaslata az akkor támadt bel- j politikai körülmények folytán j még a bizottsági tárgyalásig ! sem jutott el. A Lukács féle választójogi | törvényt még nem próbálták ki. A háború elemi erővel ve- I tette fel újra a korszerű átalakulás kérdését. Egy modern választójogi javaslatnak alapelvei ezek: ne zárja ki a vá- i iasztójog gyakorlására képeseket, ne kedvezzen egyes osz- ! tályoknak és alkalmas legyen i az autonóm fejlődésre. Részletesen vázolja ezután ; az uj törvényjavaslat alapelveit, | amelyek megfelelnek a demokrácia követelményeinek. Az állam nemzeti jellegének megAra 6 fillér
